Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-27 / 49. szám
0 GAZDASÁG 2016. FEBRUÁR 27., SZOMBAT A BUX index alakulása (2016. február 26., pont) 23700 23675 23650 23625 23 600 23575 23550 23525 23500 BÉT-nyertesek (2016. február 26.) Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft PANNERGY 353 3,52 18 RICHTER 5200 2,32 2278 ANY 1053 1,84 18 OTP 6035 1,58 3384 EMASZ 22285 1,3 0 CIGPANNONIA ' 157 1,29 3 APPENINN 215 0,94 14 RABA 1287 0,94 0 MÓL 13980 0,72 1115 MTELEKOM 432 0,7 1189 Az önkormányzatok még maradhatnak a bankjuknál Terelőút a kincstárhoz BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. február 25.) Dátum Új élsz. ar (Ft) MALMIBÚZA 2016. március 44800 TAKARMÁNYBÚZA 2016. március 43700 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 42000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 43000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 43800 TAKARMÁNYÁRPA 2016. március 43500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. március 118010 REPCE 2016. március 106000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. február 26.) □ €/Ft 310,45 0,41 Ft □ $/Ft 281,82 0,32Ft □ CHF/Ft 284,21 0,15. Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. február 26.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 302,14 320,82 CIB Bank 298,82 323,72 Citibank 297,45 323,21 Erste Bank 302,61 320,05 FHB Bank 302,27 320,33 K&H Bank 302,12 319,52 MKB Bank 300,83 320,07 OTP Bank 301,59 318,96 Raiffeisen Bank 308,22 314,44 Jövő év elejére indulhat el a kincstári számlavezető rendszer a Magyar Állam- kincstárnál, így a helyi ön- kormányzatok számlavezetése idén még várhatóan a bankoknál marad. Barát Mihály/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Várhatóan 2017. január elsején vezethetik be a korszerű pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő kincstári számla- vezető rendszert (KSZR) tájékoztatta lapunkat a Magyar Államkincstár. A KSZR bevezetése révén - hangsúlyozták - egy új, korszerű, multidevizás, értéknapos elszámolást lehetővé tevő számlavezető rendszer áll majd a kincstár ügyfeleinek rendelkezésére. A rendszer bevezetése két ütemben valósul meg: az elsőben a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - így például a térségi fejlesztési tanácsok, a megyei önkormányzatok - csatlakoznak a rendszerhez, a másodikban pedig a kincstári kör, amelyhez az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalmának elszámolása tartozik. A KSZR bevezetését eredetileg ez év januárjára tervezték, ám a rendszer felépítése igencsak komplex, komoly informatikai fejlesztéseket igénylő folyamat, amely számos állami szervezet pénzforgalmát érinti. Ez viszont azt is jelenti, hogy a kormány által a múlt év eleji brókerbotrányok után kilátásba helyezett, kötelező önkormányzati kincstári számlavezetés időpontja is tolódik - leghamarabb jövő év elejére -, hiszen ennek a lépésnek a megtétele gyaníthatóan feltételezi a KSZR működését is. A helyi önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének tervezett bevezetése persze több szempontból is átrendeződést hoz majd a pénzügyi szolgáltatói piacon. Ae érintettek ugyanis - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - tavaly év végén 544,8 milliárdnyi betétet tartottak a hazai pénzügyi szolgáltatóknál, ami egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség. (Ennek 70 százaléka látra szóló, illetve folyószámlabetétben pihent. Csaknem 30 százaléka pedig rövid lekötött betétben, a hosz- szú futamidejű betétek aránya viszont elenyésző mértékűre zsugorodott.) A települések hiteleinek állománya viszont alig haladta meg a 31 milliárd .............................*.............. Bet ét- és hitelállomány alakulása ■ betét H hitel MW-GRAFIKA FORRÁS: MNB forintot a múlt év végén, miután az állam - több ütemben - átvállalta az önkormányzatok tartozásait. A számlavezetés kincstárhoz kerülése tehát egyáltalán nem jönne jól az önkormányzati piacon érdekelt bankoknak. Az állampapírok mennyiségére viszont gyaníthatóan igencsak jó hatást gyakorolhat a tervezett változás, hiszen a kormányzati elképzelések szerint a települések a megtakarításaikat kizárólag állampapírba tehetnék, ami máris több százmilliárdos, folyamatos többletkeresletet generálna a piacon. Az önkormányzati számla- vezetés kincstárhoz terelése viszont nem jelenti azt, hogy a hitelintézeteknek teljesen le kellene mondaniuk az önkormányzati ügyfeleikről. A helyhatóságok ugyanis indokolt esetben, kormányzati engedéllyel, továbbra is igényelhetnének banki finanszírozást, leginkább beruházási, fejlesztési céllal. Digitális rangsor: eléggé hátul kullogunk, de a szélessávú elérhetőségben jobban állunk Sok magyar kalandozik a Facebookon MAGYARORSZÁG Az Európai Bizottság közzétette a digitális gazdasági és társadalmi mutatót, amelyen Magyarország 28-ból a 20. helyen szerepelt. Van néhány terület, amelyen viszont az élvonalban van az ország. Ilyen a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások elérhetősége és terjedése, az internethasználat elterjedtsége, valamint a közösségi oldalak használata. A 16- 74 éves korosztályban az internethasználók 86 százaléka követi online a híreket, és 83 százalékuk van jelen közösségi oldalakon, ami uniószerte a legmagasabb arány. Uniós szinten tavaly óta fejlődés tapasztalható az össze- kapcsoltság, a digitális készségek, sőt még a közszolgáltatások terén is. A digitális készségeket viszont fejleszteni kell, derül ki a tanulmányból. Az online kereskedelemben rejlő lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok, de egyre több közérdekű szolgáltatás érhető el a neten. . A magyar internetezők 47 százaléka hallgat zenét, néz Nekik már sokkal könnyebb dolguk van az internettel. Nem mindegy persze, hogy mire használják filmeket és játszik online, 55 százalék vesz részt videohí- vásokban. A tavaly kirajzolódott előrelépés ellenére továbbra sem érjük el az uniós átlagot az internetes bankolás és vásárlás terén. Az internethasználók 47 százaléka vásárol online, szemben a 65 százalékos uniós átlaggal. Ez részben annak tudható be, hogy az online kereskedelmet bonyolító vállalkozások száma az uniós átlagot tekintve alacsony. A lakosságnak csak 50 százaléka rendelkezik alapvető digitális készségekkel, ebben az EU-átlag 55 százalék, ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiák szakemberei 4,9 százalékkal viszonylag magas arányban képviseltetik magukat a teljes munkaerőben, szemben a 3,7 százalékos uniós átlaggal. Magyar- ország számára a legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti. Cs. NI. Tartani kell a március 3-i határidőt az astrásoknak BUDAPEST Az Astra Biztosító magyar, nem kgfb-s károsultjai a román biztosítási garanciaalap (FGA) honlapján elérhető, magyar nyelvű nyomtatványokat kitöltve adhatják be kárbejelentésüket: a kérelmeknek legkésőbb március 3-ig be kell érkezniük az FGA-hoz - hívta fel tegnap a figyelmet a jegybank. A casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján fennálló kárigényeket, illetve bármely szerződés esetén az ügyfelek által befizetett, de meg nem szolgált biztosítási díjakat (beleértve a kgfb-szer- ződéseket is) az FGA téríti meg. A jegybank azt javasolja az érintetteknek, hogy az Ástra Biztosító magyarországi fióktelepének, vagy az FGA-nak korábban már beadott kárbejelentéseket is ismételten küldjék el a román biztosítási garancialaphoz. MW/NITI Csaknem 50 ezerrel több közmunkás BUDAPEST A munkanélküliek száma 51 ezerrel 279 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal 6,2 százalékra csökkent a november-januári időszakban az egy évvel korábbihoz képest - közölte tegnap a KSF1. A foglalkoztatottak száma 4,24 millió volt novemberjanuárban, 113 ezerrel több, mint egy éve. Egyes elemzők felhívták a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak száma kicsit csökkent, a szezonálisan kiigazított adat is arra utal, hogy sokhavi bővülés után megtorpanás látszik. Mások a foglalkoztatás bővülésére és a munkanélküliek számának további csökkenésére számítanak az idén. A15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,0 százalékponttal 64,5 százalékra emelkedett. A növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 57 ezerrel járult hozzá, a közmunkások köre 49 ezerrel bővült, miközben a külföldi telephelyen dolgozók száma is nőtt. MW/NITI Újabb EU-eljárás hazánk ellen BUDAPEST Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság hazánk ellen a profitot nem termelő üzletláncok elleni intézkedések miatt. A 2014- ben elfogadott kiskereskedelmi törvény kimondta, a két egymást követő évben veszteséges multiknak el kell hagyniuk hazánkat. Több hír a Tes- cóval példálózik: tavaly év elején több száz embert rúgott ki a nyereség érdekében. Aztán a vasárnapi boltzár környékén munkaerőhiányt említett az áruházlánc. Most ha a diszkriminatívnak tartott részeket a kormány nem tudja a közösségi jognak megfelelően kijavítani, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet. MW