Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-26 / 48. szám

2016. FEBRUÁR 26., PÉNTEK . ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Jóval többről van itt szó, mint egyszerű gazdasá­gi kérdés: a népvándorlás év­századát éljük r kezdte előadá­sát Dinya László, a Szegedi Tu­dományegyetem és a gyöngyö­si Károly Róbert Főiskola egye­temi tanára, innovációs igaz­gató. - Az ENSZ tavaly készült felmérése szerint 232 millió külső, s 740 milliónál is több belső migráns létezik; előbbi­ek más országokban keresnek menedéket, utóbbiak pedig sa­ját hazájukon belül vándorol­nak egyik térségből a másikba a megélhetés, boldogulás re­ményében. Bárhogy is nézzük, egymilliárdnyian - vagyis föl­dünk minden kilencedik lakó­ja - mozgásban van. Egy világszerte ismert né­met nagyvállalat igazgatója mondta nemrég: a hazáját el­hagyó migráns legalább 15 évig állami támogatásra szo­rul, míg önállóvá válik. Szin­tén Németországban 220 köz­gazdász bevonásával készítet­tek egy összeállítást, misze­rint a migránsok megjelenése inkább előnyt vagy pedig hát­rányt jelent-e. 23 százalékuk válaszolt igennel, negyven szá­zalék határozottan a hátrány­ra voksolt, míg 37 százalékuk nem tudta eldönteni a kérdést. Dinya László előadásában ar­ra is kitért, hogy a világ milyen hihetetlen fejlődésen megy át, napról napra megújul.- Egy kimutatás szerint 2025-ben világszerte a 10 leg­ismertebb szakma olyan lesz, amelyet 2005-ben még egyál­talán nem ismertek - folytat­ta. - A következő 100 eszten­dőben pedig akkora technoló­giai változás várható, mint az elmúlt 20 ezer évben.- Az átlagosan eladósodott országok közé tartozunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csökkentek volna a tartozása­ink, hanem a többiek zárkóz­tak fel mellénk a gazdasági vi­lágválság hatására - mondta Pogátsa Zoltán, a soproni szék­helyű Nyugat-Magyarorszá­gi Egyetem docense. - Ahhoz, hogy az uniós átlagot elérjük, 700 ezer új munkahelyet ke­lene teremteni. Magyarorszá­gon közel négymillióan dolgoz­nak (ebben nincsenek benne a közmunkások), s kétszázezer azoknak a honfitársainknak a száma, akik külföldön kere­sik a boldogulásukat. Az enyhe növekedés az uniós források nagyfokú bevonása, felhaszná­lása miatt van: míg más orszá­goknál ez a GDP 2,5-3 százalé­kát teszi ki, addig ez a mutató nálunk 5-7 százalék. Ahelyett azonban, hogy a bérek közelí­tenének a nyugat-európai felé, az elmúlt 10 évben inkább fo­lyamatosan csökkennek... Magyarország leginkább az oktatás, a felnőttképzés, az egészségügy és a szociális rá­fordítások terén volt nagy le­maradásban, s az utóbbi évek­ben csak tovább nőtt az amúgy is nagy szakadék.- Míg az Európai Unióban összességében nőtt az oktatás­ra fordított összeg, nálunk je­lentősen csökkent. Nem vélet­len hát, hogy jelenleg ott tart a magyar oktatásügy, ahol... - folytatta. - A felnőttképzés gyakorlatilag megszűnt, mi­Ázsiában kell keresni a Bölcsek Kövét ► Folytatás az 1. oldalról Az ország lakosságához vi­szonyított százalékos arány­ban 1988-ban Magyarország még az előkelő 10. helyet fog­lalta el. Az eltelt közel három évtizedben kerek harminc he­lyet csúsztunk vissza, aminek az egyik legfőbb oka, hogy a magyar állam - más orszá­gokkal ellentétben - egy fo­rinttal sem támogatja az új felfedezéseket, találmányo­kat. Nem véletlen hát, hogy folyamatosan csökken a be­jelentések száma. Mint ahogy azon sincs mit csodálkozni: hazánkban a gyógyszeripar­ból és a szerves vegyiparból érkezik a legtöbb új szabada­lom, s tekintélyes részt tesz­nek ki a játékok, mint a Ru- bik-kocka és testvérei. Kevesen gondolnák, de a ta­lálmányok csupán öt százalé­ka hasznosul. Nagyon fontos, hogy jó helyen és jó időben szülessenek. Amúgy a szabadalmi jog ma­gyar találmány. Ami pedig a jövőt illeti, a metanolgazda­ság jelentheti a (ki)utat, ami­nek a kiagyalója - micsoda véletlen... - szintén egy ma­gyar tudós, Oláh György No- bel-díjas kémikus volt. Jól sáfárkodni A kaposvári találkozón Par- ragh László, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara elnö­ke gazdaságunk mozgásterét vette górcső alá. Szerinte any- nyira nem vészes a helyzet, mint ahogy azt az előadók vá­zolták.- Bár nem mindenkinek tet­szett, de elértük, hogy az EU-s források hatvan százalékát a gazdaságba irányítsák. Nagy munka vár ránk, ám most kell lépni, amíg nem késő; jói kell sáfárkodnunk a lehe­tőséggel - mondta Parragh László. után az erre szánt 300 milli- árdot átirányították közmun­kára. Hatalmas gond van az egészségüggyel - az egyete­mekhez hasonlóan a kórházak is úsznak az adósságban... -, a legnagyobb lemaradásunk pe­dig a szociális ráfordításoknál van. Az a pálya, amin most Ma­gyarország mozog, már tartha­tatlan... Fenyő Gábor Tarthatatlan az a gazdasági pálya, amin manapság Magyarország mozog A népvándorlás évszázada Hétszázezer új munkahelyet kellene teremteni ahhoz Magyarországon, hogy utolérjük az uniós átlagot Gázos díjak Mészáros B. Endre endre.meszaros@mediaworks.hu V együnk, mondjuk, egy bankot, ahol első napját kezdi az új dolgozó. Ugyan megegyezett korábban a főnökséggel a havi bérében, és a tőle elvárható napi, havi feladat meny- nyiségében is, de hősünk mindezek ellenére az első nap mégis levelet ír a következő szöveggel. Tisztelt Vezérigazgató Úr! Ma kezdtem Önöknél a munkát, s utánanéztem, hogy mennyit keresnek és mennyit dolgoz­nak más pénzintézeteknél a hasonló beosztásban lévő kollé­gák, továbbá megnéztem azt is, hogy a tevékenységhez kö­tődően milyen éves nyere­ség és egyéb juttatás várható, amit 30 napra lebontva hoz­zátettem az előzetesen meg­beszélt havi fizetésemhez. Becsült adataim szerint az jött ki - mellékeltem a részletes számításokat, sőt, iterációs el­járással és sorbafejtéssel is igazoltam állításaim helyességét -, hogy a megbeszéltekkel ellentétben háromszor magasabb ösz- szegre tartok igényt az első hónapban. Természetesen nyitott és rugalmas vagyok a továbbiakban a pénzem csökkentésére-, amennyiben a munka és.körülmények azt indokolják. Ugye milyen abszurd ez? Valószínűleg a jó embert páros láb­bal rúgnák ki frissen, melegében. Pedig a Főgáz fordított alap­állással, új szolgáltatóként most ugyanezt csinálja a pécsi fo­gyasztókkal. A magyarázatai pedig ködösítések algoritmus­ról, meg később beváltható ígéretekről, holott az emberek egy­szer már kötöttek egy szerződést pontos gázárakról, havi tari­fákról, s aszerint élnek és fogyasztanak évek óta. Akkor most ki a hunyó, és kit kell itt kirúgni páros lábbal? Fordított eset elképzelhetetlen volna. A napokban küldi, a számlát a FŐGÁZ SOMOGY Több olvasónk is jelezte, hogy E.ON-FŐGÁZ gázszolgáltató váltás után még nem kaptak gáz- számlát Aggódnak, hogy - miu­tán az E.ON-tól borsos végszámát kaptak decemberben - most a FŐ- GÁZ-tól erre számíthatnak, de ez még nem érkezett meg. Azt kérde­zik: hogy működik az új rendszer, mikor küldik a számlákat? Ha átalányt fizetettek, ugyanannyi lesz-e mint az E.ON-nál? Ha be­mondás útján közölték a fogyasz­tást, mikor teheti meg? Zökkenőmentes volt az átál­lás - közölte lapunkkal az új szolgáltató. A nemzeti közmű­szolgáltatási rendszer része­ként működő ENKSZ FŐGÁZ Zrt. 2016. január 1-jével átvet­te az E.ON lakossági földgázfo­gyasztóit. A FŐGÁZ első szám­lája az E.ON-tól kapott 2015. de­cember 31-i fordulónappal, be­csült mérőállás alapján készült, amelyet 2016. február közepén a FŐGÁZ postázott a fogyasz­tóknak. Mivel januárban az át­állás miatt a felhasználók nem kaptak számlát, ezért a mérővel rendelkező fogyasztók számára a januári és februári alapdíjat, valamint a január 1-jével kez­dődő időszakra becsült fogyasz­tást tartalmazza. Azt fontosnak tartják meg­említeni: amennyiben az előző szolgáltató felé tartozás áll fent, azt nem a FŐGÁZ-nál, hanem az E.ON-nál kell rendeznie a fo­gyasztónak. Ha az E.ON-nál ha­vi diktálás alapján kapta a fo­gyasztó a számlát, akkor a FŐ­GÁZ is ezt a számlázási módot fogja alkalmazni. A diktálás- hoz szükség van a felhaszná­lói azonosítóra, amely az első FŐGÁZ számlán szerepel. Onli­ne diktálásra is van lehetőség. Az átalánydíjakra vonatkozó ár -és díjszabásokról a webolda- lon adnak információt. A nem­zeti közműszolgáltatásban a fo­gyasztóknak lehetőségük van akár hat százalékot is megtaka­rítani a földgázszámlából, állít­ja a cég. Ha a fogyasztók már­cius végéig nem kapják meg a számlát, keressék a FŐGÁZ ügyfélszolgálatát. K. G. Alapvető, hogy minden fiatal ki tudjon teljesedni valamiben Fiatal tehetség tárlata a tékában ge, hogy keskeny, élére állított vagy apróra feltekert papírszá­lakat ragasztanak a papírra így létrehozva a képet. A leggyako­ribb minták alapja a papírcsík­ból tekert karika, amit külön­böző alakra nyomkodnak. Ez akár két órát is igénybe vehet és nagy kézügyességet igényel. Kata ezt a technikát néhány hó­napja alkalmazza. A fénytech­nikával készült képeket érin­tő képernyős eszközön, kézzel rajzolja majd kinyomtatja, több mint két éve foglalkozik ezzel. A munkáival arra buzdít minden fiatalt, hogy keresse­nek egy kitörési pontot, és al­kossanak maradandót. delik a szülők. A quilling lénye- Klencsár Kata különleges világot teremt a fényrajzaival Kesztyűs Viktória KAPOSVÁR Klencsár Kata quil­ling és fényrajz kiállítása nyílt a Megyei és Városi Könyvtár gyerekkönyvtárában. A kiál­lítást egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők. A fiatal alkotó kilencedikes a Táncsics Mihály Gimnázium­ban, de már több kiállítása volt és számtalan versenyen is részt vett. Másfél éves kora óta rajzol, és az első kiállítása is akkor nyílt szintén a városi könyvtár­ban. Két technikával dolgozik az egyik az úgynevezett quil­ling (papírcsík technika) a má­sik a fényrajz. Egyik sem túl is­mert még idehaza, ezért a speci­ális eszközöket külföldről ren­Óvoda, rendelő, ipartelepek MARCAL! - A 17 fejlesztési pá­lyázatból (TOP), 15 megje­lent - jelentette be Móring Jó­zsef Attila, fejlesztési minisz­teri biztos Marcaliban, a Fi­desz megyei választmányá­nak ülése előtt tartott sajtótá­jékoztatón. - Marcali és kör­nyékéről 25 önkormányzat 108 pályázatot nyújtott be, több mint hárommilliárd fo­rintot megcélozva. Hozzátette: ezekben a pá­lyázatokban a kistelepülések nem igazán jó pozícióval in­dulnak, számukra a vidékfej­lesztési program lenne az el­érhető - folytatta. - Ott meg olyan akadályokba ütköznek, hogy 15 százalékos önerőt kel­lene hozzátenni. Több telepü­lés jelezte, bizonyíthatóan ez általános probléma, aminek orvoslása egyfajta önerő alap kialakítása lenne. Gelencsér Attila országgyű­lési képviselő arról beszélt: a kötelező betelepítési kvóta új­rarajzolná Magyarország és Európa etnikai, vallási, és kulturális arculatát. - Ezt nem hagyhatjuk. Meg szeretnénk védeni a magyar embereket, és európai megoldással, - a de­mokrácia ünnepével - népsza­vazással szeretnénk kikérni az itt élők véleményét. Ehhez megítélésünk szerint jogunk van, amivel szeretnénk élni - fogalmazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom