Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
A roma konyha legalább olyan népszerű, mint a cigány zene 2016. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP SZTORI g MAGYARORSZÁG/USA Több mint egymilliárd évvel ezelőtt összeolvadt két fekete lyuk valahol az univerzumban. Ez a mondat nem egy sci-fiből való, hanem egy szenzációs felfedezés eredményeként írható le. Az Einstein által megjósolt gravitációs hullámok létét igazoló, a tudományos életet felizgató bejelentés új távlatot nyithat az emberiség számára. A minden idők legnagyobb géniuszának tartott Albert Einstein nyolc évig dolgozott az általános relativitáselméleten, amelynek gravitációs hullámokra vonatkozó részét csak most, száz évvel később sikerült igazolni. De vajon az észlelés, amelyen 15 ország mintegy ezer kutatója, köztük magyar tudóscsoport is dolgozott, milyen hatással lesz az ember életére? Raffai Péter asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem atomfizikai tanszékének munkatársa egyelőre abban biztos, hogy az emberiség, legalábbis annak csillagász és asztrofizikus populációja új érzékszervet kapott a világegyetem tanulmányozására. Olyan jelentőségű eszközt, amilyen az első ég felé fordított távcső volt. Amerikában két L1G0 berendezés rögzítette az első gravitációs hullámokat. „Minden, amit eddig észleltünk, elektromágneses hullámok révén jelentkező információ volt, a gravitációs hullámokkal a szemmel láthatatlan világ is feltárult” - magyarázza Raffai. Albert Einstein általános relativitáselmélete mutatott rá arra, hogy a gravitáció mint kölcsönhatás távolságokat és időtartamokat is meg tud változtatni. A mostani alapkutatás egyszer talán elvezethet oda, hogy a gravitációs mező változtatásával távolságokat vagy időtartamokat legyen képes manipulálni az emberiség. Érdekes lehetőségeket rejt magában, hogy a térbeli utazást úgy oldanánk meg, hogy egy űrhajó nem mozogna a térben, hanem a teret húzná össze maga előtt, és maga mögött pedig visszanyújtaná. Az időtartamok megváltozása kísérletileg kimutatott jelenség. Aszerint, hogy milyen gravitációs mezőben van valaki, az idő más sebességgel telik számára. A Föld körül keringő műholdak például gyengébb gravitációs mezőben keringenek, ezért más időbeállítással, lassabban sugározzák a jeleket. Ami a Földön egy másodperc, a műholdaknál kicsit több. A fekete lyukak erős gravitációs mezejének a környékén a feltevések szerint sokkal lassabban telik az idő, de a fénysebességgel történő utazás is lelassítja azt. A mai teleszkópok szinte a világegyetem keletkezéséig ellátnak. Olyan fényjeleket képesek észlelni, amelyek a csaknem 14 Egyszer talán a távolságot és az időt is alakíthatjuk Két első generációs értelmiségi roma lány úgy döntött, ők a gasztronómián keresztül igyekeznek megmutatni saját kultúrájuk értékeit. Romani Gasztro nevű blog- juk gyorsan népszerű lett. Most éppen azért lelkesedik értük az internet, mert egy hónapig csak olyan ételeket főznek, amelyek kijönnek fejenként 500 forintból. Fábos Erika BUDAPEST Budai Zsanett és Ton- té Barbara mindketten Csong- rád megyében nőttek fel, de csak a fővárosban, a munkájuk miatt ismerték meg egymást. Mindketten roma üggyel foglalkoztak, egyformán megtapasztalták, mennyi előítélet és mítosz kering a cigányságról. Az is közös volt bennük, hogy szenvedélyesen szerettek főzni. Igaz, Barbara inkább a tradicionális cigány, Zsanett pedig a nemzetközi konyhát ismerte jobban. Abban viszont ugyancsak megegyeztek, hogy a konyhán keresztül egyszerűbb lesz megismertetni a kultúrájukkal az embereket. „Enni mindenki szeret, ráadásul sokan egyetértenek abban, hogy a cigányok tudnak főzni - mondta Ton- té Barbara. - Rögtön éreztük, hogy ez egy olyan eszköz lehet, amivel több fontos irányba is hatást gyakorolhatunk. Egyrészt a társadalmi érzékenységre jó hatással lehet, de ismeret- terjesztésre és hagyományőrzésre is kitűnő lehetőség.” A bloggerek neki is láttak: előbb a családi receptjeiket kutatták fel, aztán azokat az ételeket, amelyeket már a cigányság is elfelejtett. Nem volt köny- nyű dolguk, hiszen nem álltak rendelkezésükre szakácskönyvek, sem pedig ételleírások, csak a szájhagyomány. „Nálunk édesanyámé volt a konyha, aki a hagyományos ízeket és a modernebb dolgokat is szerette - mondta Zsanett. - Én hat éve kezdtem főzni, amikor a fővárosba költöztem. Az első számú kedvencem máig a déd- nagyanyám konyhájából származik. Ez egy édes túróval töltött derelye, amit sós tejföllel és pici olvasztott zsírral eszünk. Az egyik első recept is ez volt, ami felkerült a blogunkra, a legnépszerűbbek pedig a bodag, a töltött káposzta és a babos tészta.” „Elég sok receptet úgy fedeztünk fel újra, hogy elmentünk vidékre és gyűjtöttünk - meséli Tonté Barbara. - A babos tésztát például egy szomolyai barlang- lakásban tanították meg nekünk, Baranyában káposztás lecsót ettünk, amihez medvehagymás bodagot sütöttek. Az olvasóink is küldenek be néha egy-egy ötletet, de ha lenne hozzá anyagi lehetőségünk, nagyon szeretnénk vidéken minél többet gyűjteni.” Barbara két klasz- szikusra esküszik, ha cigány ételt enne. Az egyik a töltött káposzta, a másik pedig a kovásztalan kenyér, a boA két blogger rég elfeledett recepteket is felkutatott Budai Zsanett (balra) és Tonté Barbara a konyhán keresztül ismertetnék meg kultúrájukat 1 dag. Utóbbihoz csirkepaprikás- vagy lecsókrémet tálal sok zöldséggel, de szereti csak egy kis borssal megszórni és zsírral megkenni amikor még meleg. „Szintén akadémiai a vita, hogy a töltött káposzta melyik nép eredeti ötlete volt. Any- nyi biztos, hogy én a szabolcsit szeretem a legjobban, kukoricakásával, szőlő- vagy tormalevélbe csavarva. Nálunk lecsó alapon, több füstölt hússal készül, és kicsit fűszeresebb. Nagy eltérés nincs, de ez nem is csoda, hiszen a mi konyhánk alapjai a 18. századi magyar paraszti konyhán nyugszanak, és a mi konyhánkban sokkal több meg is maradt az eredeti hagyományokból. Persze az életmódunk azért alaposan befolyásolt, a romák mindig szabad tűzön főztek, kevesebb eszközzel, olcsóbb alapanyagokból dolgoztak. Ezért is gondoltuk azt, hogy megpróbálunk abban is tanácsot adni, hogyan lehet egyszerű hozzávalókból jót kihozni.” A Romani Gasztro rajonÉ gótábora most éppen ezért lelkesedik. Zsanett és Barbara egy hónapon keresztül I megmutatják milyen meleg ételt lehet 500 forintból ' enni. De fontos számukra, r hogy a szegénységben élő cigányságot is megtanítsák egészségesebben táplálkozni. Csoda lenne, ha a hadipar nem figyelne az „időutazás", a gravitációs hajtómű kérdéseire - vetem föl a kérdést Raffai Péternek. A kutató elmondta, eddig nem a csillagászati kutatások lendítettek a hadiparon, hanem fordítva. Az USA például lőtt fel műholdat kísérleti atomrobbanmilliárd éve, az ősrobbanással keletkezett univerzum néhány százezer éves állapotából valók. Megfelelő távcsövekkel el lehet látni a világegyetem „széléig”, ahonnan fény még eljuthat hozzánk, magyarázza az asztrofizikus. Minél távolabbi objektumokat figyelünk meg, azoknak annál régebbi képét látjuk ma. Mivel a gravitációs hullám háttérsugárzása nem a fény elvén működik, sokkal régebbi korokból is el tud jutni a Földre, és így az univerzum keletkezéséről tudhatunk meg többet. Raffai Péter szerint a világ- egyetem keletkezésének pontos képe nem fogja átírni az ember istenhitét. .„Nem hiszem, hogy ha a fizika megmondja, pontosan, milyen eszközzel és tások nagy energiájú fotonkibo- csátásáinak az észlelésére, így fedezték fel az űrben a Gamma-felvillanásokat. Máskor két rádiócsillagász katonai és hétköznapi kommunikációhoz fejlesztett rádióantennával a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást fedezte föl. hogyan faragta a szobrot a művész, azzal többet tudnánk meg arról, hogy ki a szobrászművész és miért csinálta a szobrát.” Az isteniét nem kérdés, nem tudományos kérdés tehát. A fizikusok tovább kutatnak. Raffai Péter szerint ennek a tudomány számára a legnagyobb eredménye az lehet, hogy olyan jelenségeket ismerünk meg, amelyekről nem is tudjuk, hogy ott vannak az „égen". A magyar kutató számára megváltozott a világ február 11- én. Az észlelés, amiért évekig dolgozott nemzetközi kutató- csoportban több magyar kollégájával együtt, egy napra esett kislánya születésével. A pici kivárta a gravitációs hullámot, majd egy „új világra jött”. B. T. A cigányság és a konyha Hadipar a csillagászatért Már magán a szón, hogy „cigány konyha" lehet vitatkozni, mármint létezik-e egyáltalán? Abban a gasztronómiai szakemberek és a néprajzkutatók véleménye is egyezik, miszerint vándorló népről lévén szó, valamennyi befogadó ország ételeit magukévá tették, így minden országban létezhet cigány konyha. Magyarországon a paraszti konyha ételei és annak ci- gányos variációi a legjellemzőbbek, csak kicsit még zsírosabban, még fűszeresebben és persze „alternatív” megoldásokkal. Hiszen minden függött attól, milyen alapanyagokat milyen körülmények között lehetett elkészíteni. Gyakori a belsőségek, a csontos húsok szabad tűzön való elkészítése. A lecsó az egyik legkedveltebb étel a romáknál, szinte minden ételükkel harmonizál. | Raffai Péter a magyar I [tudóscsoporttal vizsgálta I a gravitációs hullámokat | Három naptömegnyi energia A gravitációshullám-detektorok tizetfmásodperc alatt egyesül- szetben soha nem észlelt energi- A gravitációs hullámok 1,3 miláltal most először észlelt energia két fekete lyuk összeolvadásából fakadt. Évmilliókig keringtek egymás körül, mígnem két tek, nyolcszor kerülve meg egymást. Az egyik 29-szer, a másik 36-szor volt nehezebb, mint a Nap. A nagy űrramazuri a termáét, három naptömeg, más szóval 3000 szupernóva-robbanás erejét sugározta - magyarázta Frei Zsolt, az ELTE tanszékvezetője. liárd évig „utaztak", míg magyar idő szerint 2015. szeptember 14-én lÖ:50:45-kor elérték az észlelőberendezést. Receptekkel az előítéletek ellen
