Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-16 / 39. szám

2016. FEBRUÁR 16., KEDD Hiába megannyi megfelelő alapanyag egy olyan operett­hez, mint a Luxemburg grófja, nem sikerült igazán fogyaszt­ható darabot gyúrni belőlük, s ez a legkevésbé sem a színpa­don állók bűne. Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR Ha akad színházi műfaj, melyben hajlamosak va­gyunk - s nem is érdemtelenül, lásd Huszka Jenő, Kálmán Im­re, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál - nagyhatalomként tekinteni ma­gunkra, az egyértelműen az ope­rett. Éppen ezért Magyarorszá­gon operettet játszani komoly fe­lelősség. Kaposváron pedig, ép­penséggel a vidéki színházak­tól szokatlan hozzáadott érték és értelmezés miatt kifejezetten bá­tor vállalkozás, jól példázza ezt - a teljesség igénye nélkül - az Ál­lami Áruház, a Csárdáskirálynő vagy éppen a Luxemburg grófja. Egy-egy zseniális előadás 1976- ból, 1993-ból és 1996-ból. Utób­bi kettőről már a mai középgene­rációnak is lehetnek emlékei, fő­ként, hogy két, a kaposvári Csi- ky Gergely Színház nem elha­nyagolható történetét tekintve is kimagasló produkciót sikerült letenni az asztalra. Éppen ezért a Luxemburg grófját ismét műsorra tűzni meglehetősen erős vállalásnak tűnt a teátrum részéről, ugyanis a nagyérdemű hajlamos az ösz- szehasonlításra, pláne a nosztal­giára, így Somogyi Szilárd ren­dező darabja jelentős hendikep­pel indult csatába ama bizonyos léccel szemben. Hiszen két év­tizede klasszikus „mögénézős” előadást sikerült színpadra ál­lítani, kiemelve ezzel a zenei­leg módfelett igényes, történeti­leg viszont operettesen butácska darabot a műfaj sablonjai közül, amire persze nem csak az akko­ri rendező, Ascher Tamás, de a szereplőgárda érdemei miatt is szívesen emlékszik a közönség: Lux Ádám, Sáfár Mónika, Mol­nár Piroska, Bezerédi Zoltán, Kocsis Pál és Varga Zsuzsa ala­kításának is köszönhetően iga­zi klasszikus született. Utóbbi a mostani szereplőgárdában is fel­tűnt, csak éppen Juliette egyko­ri szerepét kinőve ma már nem szubrettként, hanem a buffo egyik tagjaként, megosztott sze­repben a vendég Kállay Borival. De ja vu érzéssel készülődhe­tett az aktuális előadásokra Serf Egyed és Nyári Oszkár is, előbbi megmaradt az egyik Lordnak, utóbbi viszont előrébb lépett rangban és szerepben is, hiszen ezúttal Bezerédi Zoltán örökébe lépve Sir Basilként próbálkozha­tott. S hogy neki sem sikerült át­vinnie a 20 éve fent porosodó lé­cet, nem elsősorban az ő hibája. Merthogy manapság már több kell annál, minthogy szinte azo­nosan eljátszani egy operettet, mint a 106 évvel ezelőtti premi­eren vagy az azt követő évtize­dekben. A történet ugyanis már akkor is úgy íródott, hogy minél szélesebb tömegek számára be­fogadhatóvá váljék, vagyis nem kívánt komoly odafigyelést: egy­szerű dialógok lökik előre, egy Romana regényújságban több az izgalom. Éppen ezért érdemes hozzányúlni, neadjisten aktuali­zálni, hiszen a lehetőség adott, a legalapvetőbb emberi tulajdon­ságok, pláne a gyarlóságok meg­annyi esélyt adnak, hogy akár minimálisan is bele tudja élni magát a néző a sztoriba. Jelen esetben például Ugaranda kor­mányzójának és talpnyalóinak korrupt mindennapjai, a have­roknak kiszórt ilyen-olyan kon­cessziók, a pénzért mindent le­het elv elég erőteljes áthallásra adnak sanszot. S nem állítom, hogy a ziccert nem próbálta be­lőni a rendező, csak kacskára si­keredett a mozdulat. Megfelelő pluszingerek híján viszont maradt az alapvető ze­ne és történet, előbbi az árok­ban dolgozóknak köszönhető­en - ahogyan a Jézus Krisztus Szupersztárban is - hibátlan­nak bizonyult, vagyis erős ala­pokon állhatna a vár. Vidéki te­átrum lehetőségeihez képest a legtöbb esetben hangban is sike­rült megugrani az akadályokat, s ilyenkor általában a játéktudás is stimmelt. Ha mégis szögletes maradt egy produkció, a hibát nem a színpadon kell keresni. A Renét, vagyis Luxemburg grófját alakító Hüse Csaba példá­ul szinte teljes mértékben meg­felelt a bonviváni kitételeknek, igaz, a második felvonás végé­re hangja valamelyest veszített erejéből, s a fáradtság néhány fals pillanatban érezhetővé vált - a duplázott szerep másik vál­tozatban György-Rózsa Sándor látható-hallható -, Nyári Szilvia pedig primadonnaként értőn lé­pett Sáfár Mónika húszéves örö­kébe. Kállay Bori hangban és já­tékban is óriási profizmussal hozta Fleuryt - első felvonásos duettje Nyári Szilviával a pro­dukció egyik csúcspontját je­lentette -, buffo párjaként Nyá­ri Oszkárban viszont maradt le­hetőség. Időnként ugyanis kissé erőltetettnek, nehézkesnek tűnt, néhányszor - leginkább a nagy klasszikus Szívem szeret pilla­natainál - pedig a szerepet an­no szinte tökélyre fejlesztő Fele­Kezdőként Lanchester Frissen végzett színészként húsz évvel ezelőtt jött a kapos­vári színházba Nyári Oszkár. Ab­ban az évben már sok bemuta­tója volt. köztük a Luxemburg grófja, ahol Lord Lanchestert alakította, míg Sir Basilt Beze­rédi Zoltán. Most Nyári Oszkár vette át Basil szerepét. - Ascher Tamás fantasztikus rendezésé­ben Bezerédi Zoli remekül ját­szott - emlékezett vissza Nyári Oszkár. - Nem mondom, hogy nem táplálkozom abból az elő­adásból. de más ez a mai da­rab. Máshogy játszunk, más ka­rakterek vagyunk. De van egy hasonlóság: 1996-ban Zoli is úgy játszotta Basilt. hogy embe­ri tükröt tartson. Mély tartalma­kat egy operettől nem biztos, hogy várni kell. de mi is igyekez­tük úgy kezelni a művet, hogy a játékosság és a humor mellett megmutatkozzon a tragikus szál is, csak egy pillanatra. Min­denki találkozik az életében az­zal a pillanattal, amikor rádöb­ben. hogy múlik az idő. Ez ke- télyeket támaszt, és hiszékeny- nyé tesz... A mostani előadás különleges­sége az a számomra, hogy An- géle-t, a feleségem, Nyári Szil­via alakította. így nem esik ne­hezemre, hogy szerelmes le­gyek belé... K. G. ki Kamill! juttatta a néző eszébe. Juliette szubrett szerepét Szvet- nyik Kata örökölte Varga Zsu­zsától, s táncos komikus partne­rével, Fándly Csabával megpró­báltak ugyan megfelelni az el­várásoknak, s bár ez táncban és énekben sem mindig bizonyult tökéletesnek, lelkesedésükkel sok hiányosságot sikerült elfed­niük. Rengeteg lehetőség ma­radt a három lord - Serf Egyed mellett Leeső Péter és Őrlik Ist­ván - jellemrajzában is, hiszen bemutatott butaságuknál sok­kal többet rejtenek a karakterek, különben nem juthattak volna a történet szerinti magasságokba, fondorlataik, ármánykodásuk, alakoskodásuk, elvtelenségük viszont jórészt ábrázolatlan, de legalábbis túlságosan elnagyolt maradt. Átesett viszont a ló túl­oldalára a bírósági tárgyalás je­lenete, melynél méltatlan mély­ségekbe süllyedt az előadás. Ez­zel sajnos sikeresen elvették az élét az egyetlen halvány rende­zői keménykedésnek, a hivatali vesztegetés gyámoltalan megje­lenítésének. SMS FEKETE ZÁSZLÓ: Azt üzenem annak a primitív lénynek, aki ellopta a Kontrássy u. 7-9-nél a halott emlékére kitűzött fekete zászlót Kaposváron, hogy sürgősen rakja vissza és szégyellje magát! Milyen világban kell élnünk, ahol már az elhunytak emlékét sem tisztelik és ellopnak mindent gátlás nélkül? Név és cím a szerkesztőségben FIZETETT POLITIKAI HlRDETgS MENZAREFORM! Lakossági fórumra hívjuk a szülőket. Helyszíne: Kapos Hotel Kristály Terme Rendező: Jobbik Időpont: 2016.02.19. 17 óra Favágás a belvárosban KAPOSVÁR Hatalmas farönkökkel találkozhattak azok, akik hétfőn a Honvéd és Damjanich utca ke­reszteződésénél jártak. A több tízéves gesztenyefát a Városgondokság vágta ki, mert nagyon beteg volt és több viharkárt is okozott az arra járó gépjárműveknek. A fa darabjait Töröcskére szállították és brikettdarabokat készítenek belőle, így újra hasznosítva azt. K.V. M agyarország elemi nem­zeti érdeke a paksi erő­mű bővítése, ennek hiá­nyában az áram ára meredeken emelkedne - hangsúlyozta Orbán Viktor, és hozzátette: Olcsó áram, egyenlő Paks. Én nem azt mon­dom, hogy Orbán Viktor hazudik - pedig nincs igaza - hanem azt, hogy félretájékoztatják. Az olcsó áram nem egyenlő Pakssal. Or­bán Viktor jogász, s a jogászok nem éppen fizika zsenik. A politikus nem tanulmányoz szakirodalmat, hanem ráhagy­ja magát a „szakértőre”. Ha vi­szont a szakértő hülye, vagy olyan érdeke van, akkor a poli­tikus is hülyeséget beszél. Hogy csak egy példát említsek: egymil­lió új munkahely, teljesen lehe­tetlen, de Orbán Viktor lelkesen hangoztatta. Nos, ez a helyzet az olcsó atomárammal is. A jó cefréről és a finom pálinkáról fórumoztak NAGYATÁD A nagyatádi Kertba­rát Kör meghívásának eleget té­ve Gyenesei István, a nemzetkö­zi elismertségre szert tett pálin­kamester szakmérnök, a pálin­kakészítés rejtelmeiről tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást a Kulturális Központban. Bevezetőben elmondta, hogy éle­tében meghatározó'voit a „p” be­tű: előbb a politika, aztán a pá­linka. A pálinkától azt kapta, amit a politikától csak nagyon ritkán: tisztaságot és őszintesé­get. A pálinka készítése, az alko­tás öröme segítette át az utóbbi évek nehézségeinek feldolgozá­sában is. Észrevette, hogy a pá­linka barátságokat segít létre­hozni, általa örömet tud szerez­ni másoknak. Elmondta: az utóbbi időben különböző fajtájú gyümölcsök­ből készített pálinkákat háza­sít. Megalkotta a pálinka-cou- veeket. Beszélt arról is, hogy so­kan keverik a pálinka és a párlat fogalmát, s a fogyasztási kultú­ránk hiányosságairól is szót ej­tett. A kész pálinka opálosodá- sának megszüntetésére is hasz­nos tanácsokat adott. Ismertet­te a legújabb jogszabályok értel­mezését is, ami a magánfőző és a bérfőzető gazdáknak kedvez, ha jól alkalmazzák. Az előadás után kérdések sokaságára adott szakszerű és kimerítő válaszo­kat, majd jó hangulatú pálinka mustrával és értékeléssel zárult a több mint három órás eszme­csere. Györke József MEGYEI KÖRKÉP g KAPOSVÁR Még négy éve sincs, hogy komolyabban foglalkozik az olajfestéssel, ám munkái a Zrínyi iskolában megrendezett kiállításon már megtekinthetők. Fülöp Claudia népegészségügyi ellenőr szakos hallgatót Kaszti Gyula festőművész, egykori rajz­tanára indította el az úton. M.K. POSTABONTÁS A paksi atomáram nemcsak, hogy nem olcsó, hanem ez a - most már - több mint 30 éves üzem egy működő atombomba. Már eddig is 84 milliárd forin­tot adtak ki önfényezésre. A kor­mány atomerőművet akar épít­tetni, de én bizakodó vagyok. Magyarország most már nem a legvidámabb barakk a szocia­lista táborban, hanem egy kapi­talista gazdasági rendszersze­rint működő szerkezet. Ha az állam nem akar szélerőművet, napelemtelepet, vagy gravitáci­ós erőművet (utóbbinak kilowatt­ja mindössze 1 forint a paksi 14 forint helyett), akkor akadnak majd privát befektetők, és ezek meg lesznek építve maszek ala­pon. De lehet, hogy a követke­ző választás már más eredményt hoz, mint az előző. Sőt, még az is elképzelhető, hogy akkor az ál­lam is támogatni fogja a megúju­ló energiaforrások megépítését. Foris Gábor Magyaregres Kacska kísérletek a poi 71F Mir¥@

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom