Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-08 / 32. szám

2016. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ MOZAIK g Orvosok és filmesek is neheztelnek Leonardóra LOS ANGELES Leonardo DiCaprio nem szívhat e-cigarettát az Os- car-díjkiosztó gálán, mert az amerikai filmakadémia a niko­tint párologtató készüléket is kitiltja a ceremóniáról - írja az MTI. A visszatérő című túlélő­dráma sztárja a közelmúltban nagy feltűnést keltve egy elekt­romosan nikotinos oldatot pá­rologtató kis eszközzel dohány­zott a hollywoodi színészcéh díj­átadóján, amivel kivívta maga ellen az Amerikai Tüdőgyógyá­szok Szövetségének lesújtó kri­tikáját. A filmakadémia szigorú do­hányzásmentes zóna létrehozá­sát tervezi a Los Angeles-i Dol­by Színházban a február 28-i Os- car-gálára. A tilalmat idén már az e-cigarettákra is kiterjesztik. Akik mégis dohányoznának, azoknak egy különtermet jelöl­nek ki. Az Amerikai Tüdőgyógyászok Szövetsége közleményében mé­lyen elítélte, hogy DiCaprio nyil­vánosan e-cigarettázott - mint írták, ezzel a körülötte levők egészségét is veszélyeztethette. A szervezet hangsúlyozta, egye­lőre nem tudni, hogy pontosan mit tartalmaz az e-cigaretta töl­tőanyaga, ugyanakkor a 2009- ben elvégzett kezdeti laboratóri­umi tesztek mérhető szintű toxi­kus, rákkeltő vegyületet mutat­tak ki az e-cigaretta párájában, és nincs bizonyíték arra, hogy az e-cigarettából felszálló pára nem károsítja a passzív beléleg- zők egészségét. Szakértők sze­rint a színészeknek és más sztá­roknak nemcsak a dohányzást, de az elektronikus pótlékát sem kellene nyilvános szerepléseik­kel vonzóként feltüntetni. DiCaprióra nagy figyelem irányul Élen jártak a magyar kutatók a radarfejlesztésben Egy történelmi súlyú tudományos bravúr A Bay Zoltán (kis képünkön) és csoportja eredményein alapuló lokátor Angliában ma is a csillagokat kémleli Nagy pillanat volt a tudomány történetében, amikor a világon egyedülálló eljárással mérte meg 70 éve a Föld-Hold távol­ságot Bay Zoltán fizikus és ku­tatócsoportja Nógrádi László laszlo.nogradi@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A radarcsillagászat tudománya a haditechnikához kö­tődött. Mint az az MTI összeállítá­sából kiderül, hazánk belépése a második világháborúba maga után vonta annak a lehetőségét, hogy az ország területét bomba­támadások fogják érni. 1942-ben a Hadi Műszaki Tanács javaslatá­ra - szigorú titoktartás mellett - a Tungsram kutatólaboratóriumá­ban alakult meg a Bay Zoltán ve­zette mikrohullámú-és lokátorku­tató csoport. A negyvenfős csapat tagjai között számos kiváló mér­nök és fizikus szerepelt, köztük Simonyi Károly is. A Bay-csoport fejlesztése a német mintát követ­te, munkájuk első gyümölcse 1943-ban születet meg, amikor a Tungsram tetején felállított kísér­leti lokátor észlelte a Dunán hala­dó hajók és uszályok jeleit. Az első hazai gyártású loká­tort a János-hegyen állították fel, majd áthelyezték Sári község mel­lé, ahol 1943. december 20-án kez­dett üzemelni. A második beren­dezés Jászkisérre került vadász- repülő-felderítő lokátorként. Bár 300 km hatósugárra tervezték, szép időben az Alpok 800 km-re lévő hegyeit is érzékelte. Segítsé­gükkel vált műszaküag lehetővé a titkos rádióhíd működése Buda­pest és London között. Bay ezután munkatársai elé áll­va azt mondta: „Meg fogjuk loká- torozni a Holdat!” Addig csak fel- tételezés volt, hogy mikrohullámú jeleket lehet kiküldeni a Földről, továbbá abban sem volt biztosak, hogy ezeket a jeleket a Hold felszí­ne visszaveri. A háború viszontag­ságai hátráltatták a csoport mun­káját, többször kellett kísérleti te­lepeiket költöztetni. A nyilas ha­talomátvételt követően a sorkö­teles tudósokat besorozták, a zsi­dó származásúakat Bay élete koc­káztatásával is védelmezte. 1945. január 10-én az oroszok visszafog­lalták a gyárat, a berendezéseket pedig elszáUították. Végül a Standardtól kölcsönka­pott 2,5 méteres felderítőradarral és egy saját tervezésű antennával kezdhették meg 1945 nyarán a kí­sérletezést. A sikeres Hold-vissz- hang-kísérlet február 6-án éjjel zajlott: a jeleket összegző műszer négy százalékkal haladta meg a zajszintet, de ez már elég volt ah­hoz, hogy bizonyítsák az elméletet. Másnap Bay sajtótájékoztató- an jelentette be az eredményt, bár olyan hírek is keringtek, hogy az amerikaiak néhány héttel azelőtt ugyancsak jeleket küldtek és fo­gadtak a Hold felszínéről. Mind­ezek ellenére a világsajtó elismer­te a magyar kísérletek sikerét is. Bay Zoltán 1948-ban a ható­ságok zaklatásai elől az USA-ba emigrált, ahol a George Washing­ton Egyetem professzoraként foly­tatta, számos rangos elismerést begyűjtve. A 70-es években tér­hetett vissza a hazai tudomá­nyos életbe. 92 évesen hunyt el Washingtonban, hamvait kérésé­re szülőföldjén, Gyulaváriban he­lyezték végső nyugalomra. Nevét idehaza alkalmazott kutatási köz­pontviseli. Rideg Sándor nagy kanyarokkal teli élet során lett sikeres író A bakterház megörökítője IROOALOM Rideg Sándor Kos- suth-díjas író, az Indul a bakter­ház szerzője 50 éve, 1966. febru­ár 8-án halt meg - derül ki az MTI összeállításából. 1903. február 12-én szüle­tett Törteién. Paraszti családból származott, mindössze öt osz­tályt végzett, húszéves koráig a földeken dolgozott. A Tanácsköz­társaság bukása után a főváros­ban hol gyári munkás, hol vas­úti altiszt, később még pékle­gény is volt. Egykori vöröskato­naként a munkásmozgalomhoz, szocialista meggyőződéséhez rendíthetetlenül hűséges ma­radt. 1925-ben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezető­ségi tagja lett, 1944-ig harminc- kétszer volt börtönben, és szaka­datlanul rendőri felügyelet alatt állt. Érdekes módon vallatója, Hetényi Imre főkapitány-helyet­tes, Horthy politikai rendőrségé­nek feje állapította meg róla elő­ször, hogy irodalmi tehetség. Nem az iskolázottság érlelte kiváló epikussá, az „utcán ta­lált” témákat saját képzeletével alakította élvezetes és kerek al­kotásokká. 1931-ben közölte első írását a Népszava, s ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel szerepelt a baloldali sajtóban. In­dul a bakterház című regényét folytatásokban hozta le a Nép­szava - ekkor sokan felfigyeltek eredeti tehetségére, népmeséi realizmusára. A regény 1943- ban, a világháború közepén je­lent meg először kötetben. 1944- ben a németek internáló tábor­ba vitték, ahonnan megszökött. A háború után öt évig százado­si rendfokozatban a Honvédelmi Minisztérium írócsoportjának volt tagja, s az irodalmi élet „sű­rűjében” élt. Novellák, elbeszé­lések mellett megírta önéletrajzi regényeit: a Tűzpróba 1949-ben, a Sámson 1951-ben jelent meg. Eredeti humora, élénk mesé­lőkedve emelte őt a jelentős írók sorába, bár az „egykönyves” írók közé sorolja a közönség. 1954-ben Kossuth-díjat kapott, előzőleg háromszor vehette át a József Attila-díjat. 63 éves korá­ban halt meg Budapesten. MW Az űrrepülés technikáját és történetét bemutató interaktív tárlat nyílt a fővárosban Átélhető a kozmosz meghódítása BUDAPEST Az űrrepülés techni­káját és történetének legfonto­sabb fejezeteit bemutató interak­tív tárlat nyílt a budapesti Mil­lenáris parkban - írja az MTI. A Gateway to Space című kiállí­táson az érdeklődők az űrrepü­lésben használt számos felsze­relés és eszköz - szkafanderek, űrrakéták, holdjáró, űrállomás­modulok - eredeti példányait és modelljeit tekinthetik meg gaz­dag képi és videóanyaggal kiegé­szülve, valamint kipróbálhatják az űrhajósok kiképzése során használt szimulátorokat is. Utóbbiak között van az 1960- as években az első, emberi rész­vétellel végrehajtott ameri­kai űrprojekt, a Mercury-prog­ram űrhajósainak kiképzéséhez használt 360 fokos giroszkóp, F18 típusú vadászrepülőgép- és űrsikló-szimulátor, valamint a súrlódásmentes környezetben való mozgás érzetével megis­mertető, űrsétát modellező zéró gravitációs berendezés is. „Remélem, hogy a tárlat báto­rítani fogja a magyar fiatalokat, hogy minél többen lépjenek Far­kas Bertalan, az első magyar űr­hajós nyomdokaiba” - mondta a tárlatot bemutató Mike Flach- bart, a US Space & Rocket Cen­ter nevű múzeum munkatársa. A kiállítás- az amerikai mel­lett bemutatja a szovjet-orosz űrtechnikát is, és különös hang­súlyt fektet az űrhajózás nem­zetközi természetének megvi­lágítására. Az USA-ban műkö­dő vállalkozás a vándorkiállí­tás anyagát Budapest előtt töb­bek közt Udinében, Koppenhá­gában, Prágában és Brüsszel­ben is bemutatta. A háromezer négyzetméteres kiállítótéren berendezett tárlat magyar vonatkozású szekciója a Magyar Műszaki és Közlekedé­si Múzeum jóvoltából a házai űr­kutatás relikviáit is bemutatja. A tárlaton - amely március 15-ig látogatható - az érdeklő­dők betekintést kaphatnak az űrhajózás jövőjébe is, láthatják a jelenleg is fejlesztés előtt álló és a Mars-utazáshoz tervezett Orion-űrkabin modelljét. MW POÉNPERCEK Egy fiú feje körül már régóta köröz egy galamb. Már na­gyon ideges, ezért rákiabál:- Hess a francba! Egy idős néni meghallja a fiú kiabálását, és rászól:- Ejnye, kisfiam! Nem szabad ilyen csúnyán kiabálni. Csak legyezz a kezeddel és szólj rá, hogy „hess, madárka”. Akkor is elmegy a francba. Két gyerek látja a fiatal há­zaspárt, amint éppen jön­nek ki a templomból. Meg­szólal az egyik:- Rájuk ijesszek?- Inkább majd én. Odafut a vőlegényhez, és így szól hozzá:- Gratulálok, papa, jól vá­lasztottál... Két hangya sétál, és találnak egy alvó elefántot. Megszólal az egyik: Te maradj itt, én hívok se­gítséget.- Oké. Később az elefánt feláll és el­megy. Megjön a hangya a töb­biekkel:- Hova tűnt az elefánt?- Elment.- Véletlenül nem megetted?- Nem!- Ugyan, akkor miért zsíros a szád? A kórház főorvosa telefonál a motorosboltba:- Hány motorbiciklit adtak ma el?- Tízet - szól a válasz.- Nem értem. Hol a fenében lődörögnek még hárman... Riporter kérdezi a buszsofőrt:- Miért jó sofőrnek lenni?- Mert csak úgy futnak utá­nam a nők! Madárpók viselheti a zenész nevét USA A kaliforniai Folsom börtö­ne mellett fedeztek fel amerikai biológusok egy új madárpók- fajt, amelyet egy híres amerikai zenészről neveztek el - írja az MTI. A pók azért kapta Johnny Cash countrylegenda után az „Aphonopelma johnnycashi” ne­vet, mert a börtönt Johnny Cash Folsom Prison Blues című dala örökre beírta a kultúrába. A ku­tatók egyébként összesen tizen- négyféle fajt találtak a térség­ben, az emberre egyik sem ve­szélyes. Az új madárpókfajokat az ala- bamai Auburn Egyetem kutató- csoportja fedezett fel Chris Ha­milton biológus vezetésével. A kutatók átfésülték a Missis­sippitől nyugatra lévő államo­kat, munkájuk egy évtizeden át tartott. Majdnem 3000 madár­pókot vizsgáltak meg, felmérték és értékelték testük felépítését, viselkedésüket, előfordulásukat és genetikai adataikat. Korábban úgy vélték, hogy több mint ötven madárpókfaj él az Egyesült Államokban, de va­lójában csak 29, közülük 14-et most fedeztek fel. Az Aphonopelma nemzetség­be tartozó amerikai madárpók- fajok nagyon változatosak: van, amelyik elfér egy pénzérmén, másik olyan nagy, hogy lábai­nak fesztávolsága 15 centiméter. Az új fajok egyike kizáró­lag Arizona délkeleti részé­nek egyetlen hegyvonulatán él, amely a biológiai sokféleség egyik amerikai gócpontja. MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom