Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-08 / 32. szám
) 0 GAZDASÁG 2016. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ Csők: Növekednek a támogatási összegek BUDAPEST „Az a cél, hogy minden magyar család a lehető legolcsóbban saját lakáshoz jusson, ezért várhatóan már a jövő héten megjelenik az otthonteremtési program használt lakásokra vonatkozó rendelete“ - jelentette ki tegnap a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Tuzson Bence közölte, hogy eltörlik a regionális különbségeket a rendszerben, egységessé teszik a gyerekek után járó támogatást, amely így nem függ az otthon alapterületétől, ugyanakkor az igénybevételhez meghatároznak egy minimális lakásméretet. Használt lakás vásárlásához a közfoglalkoztatottak is igénybe tudják venni a támogatást. A korábbi igénylők másik lakásba költözve igénybe vehetik a támogatás azon részét, amelyet korábban nem tudtak lehívni. „A kormány álláspontja az, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt is önrésznek kell tekinteni, ez összhangban van a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalásával is, ezért az igénylőknek érdemes tájékozódniuk, mely pénzintézetek járnak el így“ - hangoztatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba egy friss felmérés eredményeire hivatkozva megemlítette: a magyarok 90 százaléka támogatja, hogy a három gyermeket nevelő családok tízmillió forintos támogatást kapjanak otthonteremtésre új lakás eseten, a megkérdezettek négyötöde szerint pedig a program a fiataloknak lehetőséget ad lakhatási körülményeik javítására. A nem hivatalos januári adatok alapján a várakozásoknak megfelelően több az új lakásra vonatkozó igénylés. MW/MTI Ennyi támogatás jár gyerekenként Egy gyereknél 40, kettőnél 50, háromnál 60, négynél pedig 70 négyzetméteresnek kell lennie legalább az ingatlannak. A támogatás egységesen egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 1 millió 430 ezer, háromnál 2,2, négynél pedig 2,75 millió forint lesz. Ezek a döntések visszamenőleges hatállyal, a már benyújtott kérelmekre is érvényesek lesznek és megszűnik a négyzetméterenkénti 350 ezer forintos értékplafon is. 3?v3o £ Évi félmillió forintos „giccsadót" vetne ki Óbuda- Békásmegyer önkormányzata azokra az építkezőkre, akik figyelmen kívül hagyják a kerület építésügyi szempontjait. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu BUDAPEST „Azt, hogy minden egyes házra egy művészeti zsűri megmondja, hogy giccses-e vagy sem, az szerintem képtelenség” -' nyilatkozta lapunknak Szohr Gábor tájépítész, az Újirány csoport alapító tagja. Nemrég lett ismert, hogy Óbuda-Bé- kásmegyer önkormányzata új helyi adófajta bevezetésével szeretné elérni, hogy azt követően se épülhessenek a kerületi szabályozással össze nem egyeztethető lakóépületek, hogy a kormány a 300 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépületek esetében megszüntette az engedélyeztetési eljárást és bejelentési kötelezettségre változtatta. Ilyen építkezések esetében kizárólag csak akkor utasítható el a bejelentés, ha például nem tartják be az adott területre vonatkozó beépítettség mértékét, vagy a megengedett építménymagasságot. A kormány a családi otthonteremtési kedvezmény (csők) miatt azzal a szándékkal egyszerűsített te az eljárást, hogy az új lakóházak, lakóépületek építéséhez kötődő adminisztrációs terheket enyhítsék Az építésügyi szakemberek jelentős részének mindez nem nagyon tetszett. Sorra fogalmazták meg az aggályaikat a hazai építési kultúrával kapcsolatban. Szerintük a legnagyobb veszélyforrás, amely az utcakép esztétikai megbontása felé mutat az épületek tömegformálásával és színezésével kapcsolatos. Mindezek tekintetében lényegében szabaddá vált a pálya a magánépíttetők előtt. A giccsadó hatálya alá (akár már áprilistól) azok az épületek tartoznak majd, amelyek bár a főbb építési előírásoknak megfelelnek, ám a helyi, egyedi övezeti és településképi előírásokat nem veszik figyelembe, és így megbontanák egy adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát. Az adót nem vagyoni típusú adóként vezetnék be, mértékét a kerületi szabályoktól való eltérés adja majd. Az adó éves mértéke várhatóan 500 ezer forint lesz beruházásonként. Szakértők szerint egyébként nem Óbuda-Békásmegyer lesz az egyetlen önkormányzat, amely megpróbálja valamilyen módon megakadályozni, hogy csiricsárévá váljanak a települési utcaképek. Szohr Gábor szerint a giccs az ipari forradalom „találmánya”, az emberek hiányérzetére reagált. „Először arra gondo-' lünk, hogy a szarvas iszik a patakparton kép, az giccses szokott lenni” - mondja a tájépítész. Az építészetben viszont legtöbbször azt szokták gics- csesnek nevezni, ami nem oda való. Bár a boltív egy szerkezeti megoldás, de sokszor díszítő elemnek használják, és lehet ez is giccs. Az időtől és a helytől is függ, hogy mit nevezünk giccsnek. Ha elmegyünk egy skandináv országba, akkor ott eléggé visszafogottak a házak, viszont a hosszú sötét napok miatt nagyon színesek. Még Stockholm középkori negyedében is egymás mellett állnak a sárga, piros és zöld épületek. Közép-Európában általában fehérek vagy sárgák voltak a házak. „Ha megmaradt ez a tájkép, egy önkormányzat a településkép védelmében előírhatja, hogy mik azok a megengedett színek, amelyeket a településen vagy az adott utcában lehet használni” - mondta lapunknak az építész. Az esetek döntő többségében azonban nem szépelgésről van szó. Például sok helyen vannak elő- kertek, amelyeknek többek között az is a funkciója, hogy zöldebb legyen az utcakép. Ha valaki egyből az utcafrontra épít egy házat, az megváltoztatja az adott utca jellegét. Csökken a kertvárosias, vidékies hangulat, tolakodóbbá, városiasabbá fog válni az utcakép. Szohr inkább így értelmezné a giccses házakra vonatkozó szabályokat, minden ház zsűris értékelését képtelenségnek nevezte. Kötelező lesz tervezőt alkalmazni Aki Magyarországon házat épít, annak kötelező lesz tervezőt alkalmaznia - számolt be Lázár János az építészkamarával folytatott tárgyalások eredményéről a héten. A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormányülésen tárgyaltak a családi otthonteremtési kedvezmény (csők) kapcsán az építésügyi szabályokról. A kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért. A kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés során a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. A miniszter arról is beszélt, hogy továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv. A csiricsáré házak félmilliós bírságot kaphatnak. Aki megbontja az utcakép esztétikai egyseget, sokat fizethet :fv* '^ÖftÉgl a® k . » ■ • . ‘s. s\**. • * •* Site s ? ^ A GICCSADÓ A 2,8 millió hazai családi házból csak 560 ezer korszerű energetikailag Az utcát is fűti a lakosság zöme MAGYARORSZÁG A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21 százalékának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is - áll a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felmérésében. A válaszadók 49,7 százalékának otthona egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuknál csak a homlokzat, 7 százalékuknál csak a tetőtér szigetelt. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 k\Vh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/ év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Januárban a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25- 30 ezer forintot, 11 százaléka 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuknál ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. „Miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból csak 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” - mondta a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10 százalékát, 1,1-1,3 milliárd köbméter gázt tudnánk megtakarítani” - hangoztatta Aszódy Tamás. A magyar családok 56,4 százalékának otthona átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10 százalékuk 25 fok fölé tekeri a ter- mosztátot. 33 százaléknál van az ideálisnak tekintett 20 fok. A hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtés költségét. A fűtésrezsi nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Egy kisebb lakásban élő az ingatlan állapota, hőmegtartó képessége miatt többet költhet fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él. MW Tudta-e? Az épületeknél a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón realizálódik. r Xy p \! í 1« 1
