Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-05 / 3. szám
fl MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 5., KEDD Nem volt hideg, csak úgy érezték a vendégek KAPOSVÁR Több vendég is panaszkodott vasárnap a Virágfürdőben a munkatársaknak, hogy kifejezetten hideg volt a fürdő területén, hidegek voltak a radiátorok, fagyoskodni kellett többek közt az étteremben és a szaunáknál, a pihenőtérben is. A fürdőüzemeltetés szerint mind a víz, mind a levegő hőmérséklete megfelelő volt. Az utóbbi az egyes helyiségekben 25.3 és 25,7 fok között volt.- Messziről jöttünk, kifizettünk egy szép összeget és törölközőbe burkolózva kellett fagyos- kodnunk - ezt nehezményezte egy többgyerekes család, de egy idősebb pár is. Hétfőn érdeklődésünkre Nagy Attila, a Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. főmérnöke közölte: mint minden nap, vasárnap is többször megmérte a fürdőüzemi gépész a medencék vizének hőmérsékletét. - A mérési naplóból egyértelműen látszik, hogy a termálmedencékben mért értékek az üzemeltetési szabályzatnak megfelelőek - mondta. - A levegő hőmérsékletére vonatkozóan elmondható, hogy amikor gyorsan esik a kinti hőmérséklet, akkor a fűtési rendszer tehetetlensége miatt lassabb az átállás. Ennek ellenére például az épület éttermi részén a rendelet alapján 22 foknak kell lenni, és különböző időszakokban többször is mértük a hőmérsékletet, minden esetben több fokkal meghaladta ezt az értéket. A radiátorok hőfokszabályozós szeleppel vannak ellátva, érzékelik a hőmérsékletet, s ki-bekapcsolva, tartják a beállított hőfokot. A fürdő egyes részlegeiben 24-26 fok közötti a levegő hőmérséklete,' amit persze a meleg termálmedencékből kijőve, vizes testtel és fürdőruhában • bárki hűvösnek érzékelhet. A csatolt mérési napló másolata szerint a három termálmedencében mért vízhőfok vasárnap 35,3, 36,6 és 39.4 fok volt. Márkus Kata Kőröshegyen nem lőnek, sose volt lőtér KŐRÖSHEGY Kőröshegy továbbra is békés település, a völgyhíd- járól kíván inkább ismert maradni, nem lőnek, nem is lenne hol, lévén, hogy Kőröshegyen sose volt lőtér - fogalmaztunk hétfőn „közös közleményt” Marczali Tamás kőröshegyi polgármesterrel. Annak kapcsán, hogy hétfőn több országos médium is átvette a Magyar Nemzet és a Magyar Idők katonai forrásokra hivatkozó cikkét, miszerint január közepén nemzetközi hadgyakorlat kezdődik a Bakonyban és egyebek között a kőröshegyi lőtér is „hadszíntér” lesz.- Ha mégis lőnek, majd visszalövünk - így Marczali Tamás, akivel abban maradtunk, hogy nyilván a Hajmáskérhez tartozó Körös-hegyi lőtérre gondolt a közlemény fogalmazója. A kőröshegyi településvezető hozzátette: - A háború óta nálunk nem lőnek, akkor persze érte találat bőven a falut orosz és német részről egyaránt. Sőt, a régi öregek elmondása szerint a ma is üzemelő felső kocsmát is lövedék találta telibe, haláleset is volt. Élénk légi harcok is folytak Kőröshegy felett, ezt meg a kerteket ásók tanúsíthatják... F. I Egyetlen állami holdingcég végzi az év második felétől országszerte a lakossági hulladékkezelést, ami eddig az ön- kormányzatok feladata volt. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SOMOGY Schmidt Jenő amondó: kódolva van a veszteséges működés, az államnak tehát rendre ki kell majd segítenie a holdingot, az új rendszerre pedig az „államkapitalizmus” a legjobb szó Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, a nyugat-balatoni hulladékgazdálkodási társulás alelnöke szerint. Úgy véli, „kizárt, hogy az állam i vállalat hatékonyabban működik majd, mint a jelenlegi szemétszállító cégek”.- Április elsejéig kell a holdingnak asztalra tenni a koncepciót a lakossági ellátások szervezésére, és július elsejétől működtetni kell a rendszert - mondta lapunknak Schmidt Jenő. - Az önkormányzatok vagy társulásaik a náluk lévő eszközöket felajánlják vagyonkezelésre ennek a holdingnak annak fejében, hogy a tulajdonosokat nem terheli az amortizációs kötelezettség. Az állami holding visszaszerződik az általa kiválasztott, engedélyekkel rendelkező nonprofit céggel a feladat ellátásra. A lakossággal a holding lesz kapcsolatban, az szedi be a díjat. Hulladékkezelés másképpen: az önkormányzatoktól az államhoz kerül a feladat Azaz a jelenlegi szolgáltató cégek csak gyűjtenek és szállítanak a visszakapott saját eszközeikkel egy kialkudott áron. Persze szigorú költségelemzés és az előző év teljesítése alapján. - Csupán az önkormányzati érdekeltség és ráhatás veszik ki a rendszerből - tette hozzá Schmidt. - így egyfajta „államkapitalizmus” alakul ki. Az alapelgondolás jó, de szerintem elég volna, ha az állam csak szabályozna és felügyelne, minden eszköz közösségi tulajdonban maradna, s nem pedig egy nagy, Klik-szerű holdingba kerülne... Balaton: keleten súlyosan veszteséges, nyugaton kevésbé A legtöbb szolgáltató súlyos veszteségekkel működik ma az országban a rezsicsökkentéssel együtt járó díjbefagyasztás óta. Siófok például tavaly 146 millió forintot tett a város és a környező települések tulajdonában lévő Siókom Kft.-be, hogy be ne dőljön. De nemrég írtuk meg azt is, hogy a nyugat-balatoni szolgáltató céget harmincmillió forint tagi kölcsönnel segíti ki a társulás hatvannégy önkormányzata. A lengyeltóti székhelyű Pelso-Kom Kft. 2014-es, első gazdálkodási évéről egyébként tavaly azt mondta Schmidt Jenő: nem kellett veszteséget finanszírozniuk. a társaság ugyanis minimális eredményt ért el, 650 millió forint nettó árbevétel mellett egymillió forintos eredménnyel zárt. A tabi polgármester így emlékezett a nyugat-balatoni társulás különválására és új szolgáltató cégük gründolására: - Nekünk, a délnyugat-balatoni társulást létrehozó 64 településnek arról kellett dönteni: csatlakozunk a Siofok által gründott Siókomhoz, mely valójában csak egy közbülső cég. a közszolgáltatást pedig piaci áron megvásárolja az AVE, ma már NHSZ Zöldfok Zrt.-től. és ezáltal biztosan veszteséges lesz. vagy más utakat járva saját céget hozunk létre. Utóbbit választottuk. Ez a megoldás volt a nehezebb, bonyolultabb, egyedibb, mégis azzal kecsegtetett, hogy mivel befolyásolni tudjuk a költségeket, nem lesz veszteséges. Somogy megyében az országos átlagnál kevesebb jut a befektetésekre Állampapírban is az utolsók között Somogy a 18. a sorban, az idehaza eladott papírok 1,7 százalékát vették meg a megyében ► Folytatás az l.oldalról SOMOGY Az Államkincstár adataiból kiderült, az elmúlt nyolc évben a legtöbb állampapírt - Prémium, illetve Bonusz Magyar Államkötvény, Kamatozó, valamint Féléves Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy, Babakötvény - Budapesten és Pest megyében vásárolták, névérték alapján a második helyen Hajdú-Bihar, a harmadikon Fejér áll. Somogy - csak Nógrádot megelőzve - a 18. a sorban, az idehaza eladott papírok 1,7 százalékát vették meg a megyében, noha lakosságarányosan nagyjából ennek duplája lenne az átlagos. A megyében összesen 7200 állampapír talált gazdára, Baranyában százzal, Tolnában félezerrel több, s csak Nóg- rádban és Békésben kevesebb. A Prémium Magyar Állam- kötvényből egy lakosra lebontva a budapestiek vásároltak a legnagyobb értékben, a valamivel több mint százezres tétel ötször akkora, mint amennyi egy somogyira esik: a megye ezzel 19., s még az utolsóelőtti Békéstől is elmarad fejenként 3700 forinttal. A PMÁK-ból a fővárosban 296 milliárdnyit jegyeztek le 13 900-an, Somogybán 6,8 milliárdnyit 1200-an, ami előbbinél 21,3 milliós, utóbbinál 5,6 milliós átlagot jelent, s ezzel Somogy a 18. a megyék sorrendjében. A Bonusz kincstárjegyből 1700 forintnyi jut egy megyebelire, ezzel 17. a listán Somogy egy százassal Nógrád és kétszázzal Békés előtt, viszont alig hatodát felmutatva Budapesthez és Pesthez képest. A megyében százan éltek a lehetőséggel, hogy BMÁK-ot vegyenek, s ösz- szesen 539 milliót költöttek, ami 5,4 milliós átlagot jelent. Ami a legalacsonyabb az országban, a listavezető Hajdú-Bi- harban 17,5 millió ez az arány. A kamatozó kincstárjegyek Fejérben a legkedveltebbek, átlagban 128,5 ezer forintnyit jegyeztek le belőlük, a somogyi 48,3 ezer a 14. helyre elég a megyei rangsorban, s 8600-zal magasabb, mint az utolsó Borsodé. Darabszámra viszont Baranyával holtversenyben utolsó az 1800-as adat, s átlagban nyolcmillió jut egy jegyzésre. A féléves kincstárjegyeknél 600 somogyi vásárlást találni öt- milliárd forintért, ami 8,9 milliós átlagot jelent, s ezzel a középmezőnyben található a megye, az élen Hajdú-Bihar áll 15 millióval. 1 -1 ___L _/! ill. __i__1. L akossági állampapírok megyénként Megye Darab Budapest és Pest 51100 Györ-Moson-Sopron 12400 Fejér 11400 Borsod-Abaúj-Zempién 11100 Veszprém 11000 Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 600 Heves 10100 Zala 9400 Bács-Kiskun 8900 Vas 8900 Hajdú-Bihar 8500 Jász-Nagykun-Szolnok 8300 Csongrád 7800 Tolna 7800 Komárom-Esztergom 7700 Baranya 7300 Somogy 7200 Nógrád 6500 Békés 6300 FORRÁS: MÁK, PORT FOLIO/SH-GY ÜJTÉS Babakötvényből is természetesen a főváros és környéke vezet, közel 7,2 milliárdnyit kötöttek le belőle, Somogybán 425 milliónyit, ami a 14. a sorban, s 200 millióval jobb, mint a 19. Nógrád adata. Darabra nézve még előkelőbb a megye helyzete, hiszen 3400-zal a kilencedik - Budapest 12 800-zal az első, Nógrád 1900-zal a sereghajtó. Vas András
