Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám

10 AUTÓMOTOR 2016. JANUÁR 31., VASÁRNAP Önjáró busz Hollandiában WAGENIN&EN Sofőr nélküli busz­járat indult a hollandiai Wage- ningen városában. A világel­ső kezdeményezés tesztüze­mében egyelőre csak 200 mé­teren és 8 kilométer per órás sebességgel járnak a 6+1 fé­rőhelyes, 1,9 méter széles és 3,9 méter hosszú járművek. Ám ha a kísérlet sikeres lesz, úgy 6 kilométeres távon, akár 40 kilométer per órás sebes­séggel is fuvarozzák majd az utasokat a buszok. VR Márciusban jön a Mini kabriója OXFORD Kevesebb, mint két hó­nap, és debütál az új Mini Cab­rio. A kocsi márciusban öt kü­lönböző motorváltozattal és 231 lóerős Mini John Cooper Works modellel kerül forga­lomba, s számos extra felsze­reltséget is biztosít a gyártó a nyitott tetős autók szerelme­seinek. A textiltető a modell történetében először teljesen elektromosan lesz nyitható és zárható, de a felszereltsé­gét duplazónás automata lég­kondicionáló és a Mini Con­nected alkalmazás csapadék­ra figyelmeztető funkciója is kiegészíti. VR Újraéledhet a DeLorean DETROIT Ismét gyártani kezdik a Vissza a jövőbe című nagy sikerű filmtrilógiából ismert amerikai autómárkát, a De- Loreant. A nyolcvanas évek technológiája már nem len­ne forgalomba hozható, de ki­sebb módosítással sikerült kiskaput találni. így ha a mo­tor a környezetvédelmi elő­írásoknak megfelel, akkor kis szériaszámban gyártani le­het. Várhatóan háromszáz da­rab készül majd a kultikus ko­csiból, s a hírek szerint az ere­jével sem lesz gond: 300-400 lóerős motorral kerülhet az új DeLorean forgalomba. VR Ismét gyárthatják a legendát Prémiumkategória felé nyit a frissített Cee’d kombi Sportfokozat Tűzpiros tesztautónk a szürke kombi gonosz ikertestvére. Az új GT Line csomag olyan spor­tos kiegészítőkkel dobja fel, mint a négy-négy szögletes, LED-es menetfény, a (nem túl) mélyre húzott lökhárítók és küszöbök, valamint a dupla kipufogók. Még az eltúlzott fényszóró is jobban mutat a vagányabb Cee’den. Tur­bos benzinmotorja 1,0 literes, háromhengeres, igaz, 120 ló­erős, ez furcsa kettősséget ered­ményez. Friss fejlesztésként már 1500-as fordulattól terhelhető, 2000-től érezhetően meglődítja az alig 1300 kilós autót. Pörget­ve magát meghazudtolóan dina­mikus és gyors, országúton, autópályán sem vall szégyent. A T-GDi viszont nem titkolja, hogy nincs ki a négy hengere: alapjáraton enyhe vibráció jár­ja át, a motorhang a léghűté­ses Volkswagenek tónusára em­lékeztet, sportosabb, karakte­resebb, mint a mai benzinesek tompa morgása. Kár, hogy a hat­fokozatú váltó akadósan kap­csolható, pedig gyakran van rá szükség, extra úttartást ígérő sportfutóműve sima úton stabil, rossz utakon inkább idegesen ru­gózik, amin a rövidebb ötajtós ki­sebb tömege sem segít. A hat­millió forint alá beárazott GT Line mégis szerethető „warm hatch”, 7,2 literes tesztfogyasztása hen­gerszámát nem, ám dinamizmu­sát tekintve elfogadható. Megmaradt a ködlámpa '' N , _______ j ellegzetes sziluettje, új a ködlámpa körüli betét Bővelkedik az extrákban a Kia új modellje, belső formáival és minőségével a német igényes­séget veszi célba. Műszerfala németes, precíz és kifinomult. .Balogh Bence/AM KOMFORTFOKOZAT TÍZ év elég volt a Kiának arra, hogy elfogadtas­sa és megszerettesse magát mint elsővonalas autógyártó.. Sőt, ma már olyan bátran merik beáraz­ni termékeiket, mint a nagyobb presztízsű vetélytársak. A típus, ami 2006-ban éppen csak kibújt az olcsó alternatíva szerepköré­ből, mára az egyik legígérete­sebb vétellé vált. A frissítés után nemcsak job­ban mutat, de jobban is teljesít és többet is nyújt, mint valaha. Eb­ben fontos extrák segítik, ame­lyek a kombi tesztautóban, az 1.6 CRDi DCT-ben egytől egyig ben­ne voltak, az utolsó tételig kime­rítve az opciós listát. Az intelli­gens kulccsal a zsebünkben már elég közeledni az autóhoz, nyíl­nak a tükrök és LED-ek világít­ják meg a kilincseket, kár, hogy csak az első kettőt. Gombbal le­het bejutni és indítani, a távirá­nyítót az elemcseréig ki sem kell vennünk a zsebünkből. JNyitás után elektromos, fűthető, memó­riás bőrülésbe huppanunk, még az ajtókárpit is bőrözött. Belső formáival és minőségével érez­hetően a Volkswagen Golfot veszi célba, stílusa, minősége nem áll messze főle. Műszerfala németes, puha*anyaggal borított, precíz és kifinomult. Nem csoda, az ilyesmi nem ide­gen a dél-koreaiaknak sem, ezt a fajta letisztultságot azonban a németektől kellett ellesniük. Úgy sikerült igényes gombokat, kapcsolókat, kidolgozott felüle­teket, egyáltalán el­talált vezetői kör­nyezetet kialakíta­ni, hogy fel sem me­rül a koppintás gya­núja. Egyedül abban van még hova fej­lődni a belsőépítész-csapatnak, hogy minél kevesebbet takarjon ki a kormány a kezelőszervek­ből. A bal oldali panelt és az indí­tógombot csak a nyakunkat nyúj­togatva látjuk. Hosszú együtt töl­tött idő alatt természetesen meg­szokható a kezelésük, nincs is rá­juk szükség a mindennapokban. Kivéve a kormányfűtés gombját, amit szívesen felcserélnék a há­tartó és parkolósegéd, kissé túl- érzékeny, csipogó holttérfigyelő igyekszik a kedvünkben járni. Ez a duplakuplungos auto­matikus váltónak megy a leg­jobban, a hétfokozatú szerkezet is egy újabb lépés a Volkswa­genné válás útján, van olyan jó ugyanis, mint a nehezen utolér­hető DSG. Gyorsan kapcsol, any- nyira finoman, hogy csak a for­dulatszám változásából vesszük észre, és azt mindig a lehető leg­alacsonyabbra ejti. Állandó tem­pónál az 1,6-os dízel szinte csak vegetál, hangját egyébként sem hallani, a DCT-vel pedig olyan szépen összedolgoznak, hogy a vezetés valóban komfortos­sá, pihentetővé válik. A rugózá­sa rossz úton is kényelmes, futó­műve semlegesen stabil, a fék­erő jól adagolható. Váltója érez­hetően leveszi a gondolkodás terhét a sofőr válláról, szeret­hető tulajdonsága, hogy extrém lassú tempónál is rángatásmen- tes. A 136 lóerősre izmosodott dízelnél most nincs jobb válasz­tás a kombihoz, ereje, nyomaté- ka arányos, a karosszéria töme­gével, fogyasztása kedvező, di­namizmusa éppen annyival át­lag fölötti, mint a Cee’d szolgál­tatásainak színvonala. Kombiként kiegyensúlyozott, praktikus is, csomagtartójában sok-sok hely, sokféle rögzítési és szeparálási lehetőség, szellemes megoldás várja a családapákat, akiknek az egyre magasabb in­gerküszöbét biztosan megmoz­gatja ez a vérbeli kompakt, még akkor is, ha a csúcsváltozatot a Golf Varianttal csaknem azonos, kilencmilliót megközelítő össze­gért vihetik haza, sokat sejtető 7 év garanciával. romállású kormányszervó gomb­jával. Erőszükséglete normál ál­lásban ideális, ha sportosra állít­juk, nem lesz közvetlenebb, csak nehezebb, ha komfortosra, túl szintetikussá válik. A műszerek nagyok és könnyen leolvashatók, felárért a középső digitálisan je­lenik meg. Grafiku­san böngészhetünk a beállítások között, nagyobbra vehetjük a számokat, és akár mérföldben is megje­leníthetjük a sebes­ségünket. Meglepő, hogy mégis jutott egy külön kijelző a műszer­fal tetején az órának, az ajtóknak és a külső hőmérsékletnek, de nem annyira, mint az a dedikált gomb, amivel utóbbit Celsiusról Fahrenheitre válthatjuk át. Extrákból bőven került még a Cee’dbe: nyitható üvegtető, két- zónás klíma, navigáció (könnyen koszolódó) tolatókamerával, sáv­HÍREK Több lett, mint volt A 2016-os Iron sem a csúcstechnikáról szól, de sok negatívumot nem lehet elmondani róla Ráncfelvarrás ellenére maradt a régi a Harley KARAKTERŐRZÉS A Harley-David- son Sportsterek a motorkerék­pár-ipar Porsche 911-esei. A mo­dellváltások alkalmával mindig csak annyit változtatnak rajta, hogy ha valaki ránéz, már első pillantásra is egyértelmű legyen, ez csakis egy Sportster lehet. A sikersztori természetesen má­sokat is megihletett: büszkeség­gel és egyben aggodalommal tölt­heti el a Harley menedzsmentjét, hogy a Sportster sorozat talán a világ legtöbbet „másolt” motorja, több más gyártónál ugyanis a kis köbcentis, aránylag sportos crui- serek nem mások, mint az ame­rikai típus utánlövései. Az egész­ben az a szép, hogy úgy lett legen­da a Sportsterekből, hogy a H-D fejlesztőrészlegén nem törték magukat halálra - erre jó példa, hogy csak 1975-ben költöztették át a váltókart a bal oldalra. Ha jól belegondolunk, a legfris­sebb, 2016-os Iron sem a csúcs- technikáról szól, blokkja léghűté­ses V2-es, tolórudas szelepmozga­tással, hengerenként két szelep­pel és olyan alapjárati vibráció­val, hogy az ember azt várja a mo­tor mellett állva, hogy mikor ug­rik ki a blokk a bölcsőváz ölelé­séből. Érdekes, hogy menet köz­ben már egészen kisimul a járása. A menetdinamika ugyan nem számít az Iron erősségei közé, la­za országúti vagy városi gurulás- hoz pont elég a 883 köbcentiméte­res egység, amelyet a nagy nyo­maték miatt meg amúgy sem ér­demes pörgetni. Szerencsére nem igazán torkos az Iron - ország­úton 4,5 literrel simán elvan. A modell könnyen dönthető, és mivel teljesen újrahangolt első te­leszkópot és állítható hátsó futó­művet kapott, már nemcsak tü­körsima aszfalton érzi magát jól a vezető. Ez nem azt jelenti, hogy minden úthibát tökéletesen ki­vasal. A finomhangolás a váltó esetében elmaradt: semmi kifo­gásom az ellen, hogy határozot­tan, nagy erővel kell a váltókart mozgatni, az viszont kellemet­len, hogy az ürest nehéz megta­lálni, volt úgy, hogy három-négy lábmozdulatot kellett tenni, hogy jelezzen a zöld fény. Egyébként menet közben más negatívumot nem lehet felhozni. Meglepően kis erővel működtethető a kup­lung, az új tervezésű ülés kényel­mes. Az előretolt lábtartóval ellá­tott modellekhez képest sokkal jobban érezni az Iron mozgását, mert így jobban rá tudunk szorí­tani combbal a motorra. Ha már szó esett az állandóságról, to­vábbra sem értem, hogy a Har­ley miért marad hű hosszú ideje egy bizonyos oldaltámasz-kiala- kításhoz. Ezek a sztenderek nem éppen felhasználóbarátok, jó kis lábmunka kell hozzájuk. De bár­mennyire is bosszantó ez a tulaj­donság, az Iron stílusossága alig­ha vonható kétségbe. » Ha számításba vesszük, hogy nemcsak motort, hanem életér­zést is ad a Harley 8135 euróért, vagyis 2,5 millió forintért (+áfa és regisztrációs adó), akkor nem­csak a konkurens modellekhez képest lehet elfogadhatónak ne­vezni az árat. Arról nem is beszél­ve, hogy a Sportsterek jól tartják az árukat: 10 évesnél fiatalabb példányt csak nehezen lehet ta­lálni 1,8-2 millió forint alatt. Miklós-lllés Kálmán/AM

Next

/
Oldalképek
Tartalom