Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-30 / 25. szám
0 GAZDASÁG 2016. JANUAR 30., SZOMBAT ABUX index alakulása (pont) 238001MW-GRAFIKA Nyertesek Részvény Utoiso ár (Ft) Változás (%) Millió Ft FHB 779 2,77 40 OTP 6094 2,25 5258 MÓL 13940 0,65 1409 APPENINN 212 0,47 4 PANNERGY 345 0,29 2 MTELEKOM 396 0,25 338 ANY 1024 0 1 CIGPANNONIA 156 o 1 Vesztesek Részvény Utoiso ar Változás Millió (Ft) {%> Ft EMASZ 23000 •0,39 2, RICHTER 5599-0,02 3662 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. január 28.) □ €/Ft 312,42-0,81 Ft □ $/Ft 286,54-0,62 Ft □ CHF/Ft 281,09-1,66 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. január 28.) Vételi Eladási I Budapest Bank 303,92 322,72 CIBBank 300,60 325,66 Citibank 299,25 324,89 Erste Bank 304,43 321,97 FHB Bank 304,12 322,28 K&H Bank 305,83 323,45 MKBBank 302,36 321,70 OTP Bank 303,29 320,76 Raiffeisen Bank 309,20 315,44 Kidobták a narancsot BUDAPEST Mintegy négy tonna zöldséget és gyümölcsöt semmisített meg a budapesti Nagybani Piacon a Nébih és a NAV. Öt zöldség-gyümölcs importőrt és forgalmazó céget ellenőriztek. Az egyiknél 3,5 tonna narancsot kellett megsemmisíttetni, mivel a tételről hiányzott, hogy honnan származik. Egy másik cég raktárában több mint 7 tonna paradicsomot, karalábét, sörretket, mandarint zároltak. A kereskedő aztán bemutatta a hiányzó iratokat, így csak 400 kiló kápia paprikát zúztak be. A hibázó cégek több százezer forint bírságot kaphatnak. MW Minden ötödik forint adózatlanul megy a magyar zsebekbe Becsült adatok szerint 2012- ben elérhették az 1200 milliárd forintot a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői által eltitkolt jövedelmek. A Népszabadsághoz jutott, az agrártárca által fiókba tett tanulmány szerint ipari méreteket ölt az ágazatban az áfacsalás, a fekete- és szürkefoglalkoztatás. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Megtiltotta a szaktárca annak a tanulmánynak a publikálását, amely évi ezermilliárd forintot meghaladó adóelkerülésről, szürke- és feketefoglalkoztatásról, feketén értékesített állatokról és termésekről szól közölte a Népszabadság. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014 júniusára készítette el tanulmányát az élelmiszer-termelésről, amelyet tit- kosítottak. A kutatók a munkájukat másfél éve nyilvános szakmai vitára akarták bocsátani, de a közlést a minisztérium megtiltotta. Az újság megkereste az ügyben az agrártárcát, amely még türelmet kért a laptól az ügyben. A szakemberek összeolvasták a különböző nyilvántartásokat, és elgondolkodtak: ha valaki 1000 disznót szállít Ausztriába, miként lehet az, hogy csak 800 érkezik meg? Az unión belüli más országban való értékesítést nem terheli áfa, nálunk viszont igen, így az eltűnt 200 állat hazai vágóhídon lehetett áfamentes feketevágás áldozata. Csakhogy évente annyi disznó tűnik el, amennyit képtelenség házi körülmények között feldolgozni. A nagy vágóhidak állítják, náluk technológiailag kizárt, hogy bárki tusiban sertések tucatjait dolgozza fel éjjelenként. A kutatók összehasonlították a magyar és a dán sertéseket: a dán disznó 2,68 kiló takarmánytól hízik egy kilót, a magyarnak ehhez három kiló kell. Ezt okozhatják eltérő tartási körülmények is, a kutatók szerint gyanús, hogy egy dán koca évi 33 malacával szemben a magyar 23-at fial. Arra jutottak, hogy a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. A feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozoghat. A rejtett gazdaság mértéke 2012-ben 650 és 1200 milliárd forint között lehetett' ebben az Áfacsökkentés a kifehérítésre A Népszabadság birtokában lévő szamizdat példány szerint a kutatók is elismerték, hogy tavaly a szaktárca és a kormány számos olyan lépést tett az élelmiszertermelés és az agrárium kifehérítésére, amelyet ők is javasolnak. Elkezdték például az áfacsökkentést a sertéshúsnál is. Becsült adatok szerint a magyar- országi feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 22,1 százalék, azaz nagyjából minden ötödik forint adózatlanul kerül valakinek a zsebébe. Ausztriában ez az arány 7,5 százalék, Szlovákiában 15,1, Romániában 28,4, Bulgáriában 31,2. Magyarországon a tanulmány szerint a rendágazatban, ideértve az elcsalt, emiatt illegális jövedelemnek minősülő, zsebre tett áfát is. Ugyanabban az évben a hazai - forrásból, uniós társfinanszírozásból és tisztán uniós forrásokból együttesen kevesebb, mint 650 milliárd forint áramlott az ágazatba. A tanulmány készítése idején egy mezőgazdasági termelő 10-12-féle adózási mód közül választhatott aszerint, hogy őstermelőként, egyéni vagy társas vállalkozóként termelt, s hogy belépett-e az áfakörbe. Az őstermelői státus hétféle költségelszámolási és adózási mód választását teszi lehetővé, kialakultak az adóminimalizálás jól működő, szinte minden érintett által ismert szokásai. Egy őstermelőnél a 600 ezer forint alatti bevétel nem számít jövedelemnek. Emiatt papíron minden ló. életévét betöltött családtag őstermelő. A család szétosztja a bevételt a műkörmös szerváltozás óta ugyanaz a három fő mozgatórugója van a feketegazdaságnak: az áfarendszer, a munkaerőt terhelő adók és járulékok, valamint a tőkejövedelmet terhelő adók. A legfontosabb probléma az. hogy a magyarországi adórendszer a szabályos foglalkoztatás és a számlaadás ellen hat. lány, az adminisztrátor anya és a focista fiú között. Ha a négyfős mintacsaládban mindenki „őstermelő”, máris 2,4 milliós árbevételig adómentes a ténylegesen ezzel foglalkozó apa. Az őstermelők egy része a könyvelőjével figyelteti az árbevétel alakulását. Amikor az adómentesen eltehető bevétel eléri a maximumot, közlik a megrendelőikkel, hogy nincs több árujuk: ellopták, lefagyott, elverte a jég, nincs. Csak azoknak van, akik hajlandók számla - és ebből következően eredetigazolás - nélkül is átvenni. A kutatók szerint 2012-ben az őstermelők csak 7 százaléka vallott be nyolcmillió forint feletti jövedelmet. Közülük minden negyedik nulla forint jövedelemből élt meg, de ebből futotta azért fejlesztésre is. Az őstermelők felének az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő ösz- szeget. Ha megköti a biztosítást, figyelje a TKM-et! BUDAPEST Az idei évtől a biztosítóknak közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási élet- biztosítások teljes költségmutatóját (TKM) is a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után egy friss jegybanki rendelet szerint - közölte a minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A rendeletet a tavaly meghirdetett etikus életbiztosítási koncepciója részeként publikálta az MNB. A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján az idei évtől a jegybank rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő TKM számítását és közzétételét. A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó előírásoknak 2016. július 1-jétől kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétől változik meg jelentősen. A jegybank tájékoztatása szerint az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a köNégy tizedesjegy pontossággal és százalékosan kell közzétenni. telezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10,15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5,10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük. A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz. így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási ár- folyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügy- félterheit is kikalkulálják - közölte az MNB. Cs. M. Február 1-jéig kell azx-et bejelölni MAGYARORSZÁG Hétfőn még lehet választani az eddigi legegyszerűbb bevallási módot, azt, hogy az adóhatóság készítse el az adózó helyett az szja-bevallást. A NAV az idén a több mint 4 millió bevallás harmadát készíthetné el. Februárig egy egyszerű nyilatkozattal kérhető az adóhivataltól, hogy vállalja át a bevallás összeállítását. A magánszemélynek csak egy x-et kell tennie a munkáltatótól kapott igazolás megfelelő sorába, amelyet a munkáltató elküld a NAV-hoz. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek belföldön adóköteles jövedelmet, nem választottak ^tételes költségelszámolást és nem vesznek igénybe adó- vagy adóalap-csökkentő kedvezményt, továbbá adójukból nem szándékoznak utaltatni például nyugdíj-előta- karékossági vagy önkéntes kölcsönös pénztári számlára. Azok is kérhetik a NAV segítségét, akik egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoznak és akik jövedelmükből egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek. Ha valakinek nincs munkáltatója, az adóhivatalnak kell küldeni a nyilatkozatot, amit a NAV honlapjáról Is letölthet. Azok is rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról, akik helyett a NAV állítja össze a bevallást. MW Buda-Cash, Hungária: négyezer ügyfél kaphat kártalanítást Levél megy a károsultaknak MAGYARORSZÁG Napokon belül csaknem 4 ezer Buda-Cash- és Hungária-ügyfél hozzájuthat a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetett kártalanításhoz. A Beva megkezdte azon Buda- Cash Brókerház Zrt - és Hungária Értékpapír Zrt.-ügyfelek kártalanításának kifizetését, akikre vonatkozóan a mai napig adatokat kapott a felszámolótól. A részükre járó, összesen több mint 7 milliárd forint (Buda-Cash: 6,8 milliárd, Hungária: 191 millió' forint) kártalanítási összeget a Beva elutalta a kifizetést teljesítő takarékszövetkezeti fiókokba. A károsultak a kártalanítás pontos összegéről és a kifizetés helyéről levélben kapnak értesíA pontos összegről levél megy tést, a kártalanítási összeg felvételéhez vagy átutalásához személyesen kell felkeresniük a ki- fizetőhelyet. A Buda-Cash- és Hungária-ügyfelek egy részénél a Beva még további adatokat vár a felszámolótól, másik részük esetében pedig folyamatban van a kérelmek elbírálása. A Buda-Cash- és a Hungá- ria-károsultaknak a Beva a hiányzó értékpapírok és pénzösszeg után befektetőnként maximum 20 000 eurónak megfelelő (Buda-Cash: 6 105 400 forint, Hungária: 6 004 200 forint) kártalanítást fizet a felszámolás napján érvényes árfolyam alapján. A kártalanítás egymillió forintig 100 százalékos, az egymilliót meghaladó rész után pedig 90 százalék. MTI/MW Érdeklődhet telefonon is A Beva eljárásának ideje alatt az érdeklődők munkanapokon 8-18 óra között hívhatják az ügyfélszolgálatot a 06-1-580-9490, a 06- 1-580-9491 és a 06-1-580-9492 telefonszámokon. A Buda-Cash felszámolása 2015. március 5-én indult, a Hungária felszámolását pedig 2015. április 22-én rendelte el a bíróság. A kártalanítási igényeket a Buda-Cash esetében 2015. március 27-től számított egy éven belül, a Hungária esetében 2015. május 22-től számított egy éven belül fogadja be a Beva.
