Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-29 / 24. szám

2016. JANUAR 29., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP g Több százezer Magyarországról kitelepített németben vetődött föl pár évtized után: „mi lehet a szülő házzal, az ősi birtokkal, megvan-e még öregapám sírja?” így kezdődött a Balatonnál a né­met-német találkozás, ez volt a Zimmer Frei, a fizető-vendéglá­tás hajnala. Hetven éve kezdő­dött a németek kitelepítése. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu BALATON „Az 1946 januárjában kezdődő - a németek kollektív fe­lelősségével ideologizált - depor­tálásban csaknem kétszázezer svábot indítottak el Magyaror­szágról - emlékeztet Svábsors cí­mű írásában Kovács Emőke tör­ténész, a Gulág Emlékév szak­mai programvezetője, a siófoki történeti kutatóintézet és könyv­tár korábbi vezetője. - A minde­nüktől megfosztott, védtelen em­bereket német területekre haj­tották, ahol kénytelenek voltak új életet kezdeni. Akadtak olya­nok, akik »megúszták« a kitele­pítést, de egyáltalán nem jártak jobban. Ugyanis 1944. december 22-től már életbe lépett az a had­parancs, amely szerint az összes magyarországi német származá­sú munkaképes személyt moz­gósítani kellett újjáépítési felada­tokra. Harminc-harmincötezer svábot vittek el így hazánkból a Szovjetunióba, egy kis malenkij robotra". Kovács Emőke közeli ismerő­sének, a Baranya megyei Göd­réről származó Roth Margitnak még megvan az a kézzel írt - pub­likálatlan - német nyelvű napló­ja, amelyet édesapja, Roth József jegyzett le a Gulagra kerülésről és a Kaukázusban töltött négy esztendőről. 1944. december 29- én indultak Sásdon, Pécsen, Ba­ján keresztül, a romániai Iasi tranzittáborán át január 27-éri érkeztek meg a Szovjetunióba. A legszomorúbb részletek egyi­ke, amikor Roth József ezt írja - anyanyelvén - 1945. november 11-én: „Ma öt nap zárkát kaptam. A helyiségnek nem voltak abla­kai. S meglehetősen hideg volt. Itt ülök a hideg zárkámban... és imádkozom. Lehet, hogy a roko­naim csak képzeletben kereshe­tik fel majd a síromat.” A nagydarab, egykor élet­erős ember lefogyva, 1948. júli­us 26-án érkezett haza. A jómó­dú sváb családnak, a gazdaság­nak, a többholdnyi földnek ek­korra már nyoma sem volt, a ro­konság egy részét 1946-ban ki­telepítették. Feleségét és lányát végül nem vitték el, a családot először kényszerlakhelyre köl­töztették, még meglévő vagyo­nukat elkobozták. A Somogy megyei Andocsra kerültek, és két év viszontagság, költözések után végre Kaposváron találtak otthonra. „Eljöttek nyaralni a Balatonra, közben megnézték az ősi birtokot is” Császárné Lits Mária siófoki szállodaigazgató szerint a ki­telepítés adta az első lökést a balatoni turizmusnak. - Két­százhúszezer ember kitelepí­tését rendelték el, s a 60 éven felülieknek ugyan nem kellett menni, de sokan közülük is a családjukkal tartottak, összes­ségében ennél is nagyobb le­hetett a száma azoknak, akik­nek új hazát kellett keresni - így a turisztikai szakember. - A kitelepítettek egy része Né­metország amerikai zónájá­ba, a későbbi NSZK-ba került, a másik részük az orosz fenn- hatőságú területre, a későbbi NDK-ba. Magyarországon né­meteknek számítottak, oda­kint meg magyaroknak. Las­sanként beilleszkedtek, csa­ládot alapítottak, a nagyjából 250 ezerről csak nőtt az érin­tettek száma. Azután egyre többekben merült fel a kérdés: mi lehet odahaza, megvan-e még öregapánk sírja, áll-e még a szülői ház? Valahogy haza kellett jönni, s mivel a Balaton­nál már beindult a turizmus, ez nyáron nem volt feltűnő. Eljöt­tek nyaralni, s közben megnéz­ték az ősi birtokot is a közeli Tolnában, Baranyában. Szállás kellett és kapcsolatok, azok még maradtak, egykori osz­tálytársak. barátok, s itt sza­badon mozoghattak - később a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi is rájött erre és megfi­gyelte őket. de azért mégis... Anyai nagymamájának, Läufer Jánosné Pfaff Borbálának az édestestvére is érintettje volt a kitelepítésnek, ő az NDK-ba került, és mindig a nagyma­mával levelezték le, mikor jön­nének, és hányán érkeznek.- Ez volt a Zimmer Frei, a fize­tő-vendéglátás hajnala, ekkor még nem üzleti, hanem rokoni, baráti alapon adták ki a szobá­kat az emberek. Sváb sors: Roth Margiték megúszták, Andocson, Kaposváron leltek otthonra Kitelepítésből NDK-NSZK találkozó Ha jön, akkor legalább hozzon krétát a miniszter ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Arra kérik Balog Zol­tán emberi erőforrás minisztert, szűnjön meg a túlzott közpon­tosítás, az iskolák kapják visz- sza önálló gazdálkodási jogu­kat, az igazgatók korábbi hatás­köreiket, szüntessék meg az ál­talános iskolák és a gimnáziu­mok kettős - Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ (Klik), mint fenntartó és önkormány­zat, mint működtető - irányí­tását. Miután a reformfolyamat csődöt mondott, a pedagógu­sok azt szeretnék, ha a jövőben csak olyan oktatási reform lép­hetne életbe, amit megtervez­tek, előkészítettek, hatásait tesz­telték. A Nemzeti Alaptantervet is felül kell vizsgálni, túlzsúfolt, s nem teszi lehetővé a kompe­tencia alapú oktatást, csökken­teni kell a diákok óraszámát - magasabb, mint a felnőttek heti munkaideje -, lehetővé kell ten­ni a szabad tankönyvválasztást, a tankötelezettséget 18évrevisz- sza kell állítani. A pedagógusok adminisztrációs terheit is csök­kenteni kell, mert a tanításra és felkészülésre szánt időből vesz el. Rendezni kell az oktatásban nem tanárként dolgozók bérét is, fel kell oldani a bérfeszültsé­geket, el kell törölni az ingyenes túlórákat. És olyan oktatási ke­rékasztalt kell létrehozni, mely a helyi viszonyok ismeretében ké­pes választ adni a problémákra.- Azt hallani, hogy Balog Zol­tán miniszter meglepődött a szerdai miskolci egyeztetésen, amikor szembesült a pedagó­gusok problémáival - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek (PDSZ) Somogyért is fele­lős ügyvivője hiszen évek óta szajkózzuk ugyanezeket. Szomo­rú, hogy a miniszter rácsodálko­zik egy hozzá tartozó területre... Szerinte a minisztérium még mindig nem veszi észre, a peda­gógusoknál most tényleg betelt a pohár, különben nem olyan en­gedményeket jelentenének be, mint a kétévenkénti ellenőrzé­sek felfüggesztése, hiszen ko­rábban is szó volt róla, hogy ezt öt évre kitolják.- Balog Zoltán azt is bejelem tette, országjárásba kezdenek, s helyi fórumokon akarnak halla­ni a gondokról - folytatta. - En­nek lenne értelme. Láthatóan nem ismeri a területét, és orszá­gosan valóban nincs két egyfor­ma helyzet, központi döntések­kel nem lehet semmit elérni. Ál­talában minél kisebb egy telepü­lés, annál rosszabbak a körül­mények, sok helyen alap a maxi­málisnak számító heti 26 óra, de nagy kérdés, hogyan oldják meg a helyettesítéseket. Ráadásul gyakorlati haszna is lehet a mi­niszteri vizitnek, ha jön, telepa­kolhatja a csomagtartóját fény- másolópapírral, krétával... Hozzátette: a jövő csütörtöki miskolci demonstrációt támoga­tó fáklyás felvonulást tartanak Pécsen, reményei szerint Kapos­váron is - utóbbival kapcsolat­ban pesszimista, hiszen az első petícióhoz sem csatlakozott még mindig egyetlen kaposvári isko­la sem. A. V. Emlékezet: kegyelet a hős katonáknak KAPOSVÁR A kormányközi kap­csolatok mindenkor megjelen­nek az orosz és magyar hadisí­rok gondozásában, a politika ha­tással van a hagyományápolás­ra - mondta Puskás Béla hely- történész, nyugállományú ez­redes, aki erről tartott előadást az Együd Árpád Kulturális Köz­pontban a Kaposvári Polgári Ca­sino felkérésére. Négy Don-ka- nyarban tett utazásáról számolt be, amelyeken több ezer fotót készített. Kutatásait a voronye­zsi egyetem tette lehetővé, mert egy államközi szerződés alap­ján a hatóságok engedélyezhe­tik, megnehezíthetik, sőt akadá­lyozhatják is a síremlékek felke­resését. Egyre több civil szerve­zet foglalkozik a második világ­háborúban elesett orosz és a ma­gyar katonák sírjainak gondozá­sával. Sok azonban még a fehér folt az 1849-es orosz invázió em­lékei, az első világháborús hadi­foglyok temetői, és az 1956-os sí­rok ügyében. K. G. R endezgettem régi újsá­gaimat, és egy csaknem 10 évvel ezelőtti Somogyi Hírlapban találtam valamit, ami nekem tényleg kincs. Azt írták az egyik jegyzetben, hogy „nem tudnak új munkahelyeket terem­teni”. Hát ez nem igaz! Ezzel a cikkel nekem egy olyan ötletet adtak, ami legalább százezer új munkahelyet tudna létrehozni. Ha minden igaz 1289 termálfor­rás van Magyarországon. Szerin­tem sokkal több. Még itt nálunk Magyaregresen is van két lebeto­nozott kút, amiből anhak idején - mikor fúrták - termálvíz bugy- gyantfel. Az én legfontosabb talál­mányom a gravitációs erőmű­POSTABONTÁS ről. Ezt gáz (halmazállapotú) anyag működteti - lehet gőz is - csak annyit kell tenni, hogy a harminc-hatvan Celsius-fok meleg termálvizet egy hőszi­vattyú segítségével száz Cel- sius-fokon felüli hőmérsék­leten fel kell melegíteni, és a gőzt beáramoltatni a gravitá­ciós erőműbe. Ezzel az áramot termel, a gőzt pedig a víz elő­melegítésére vagy más célra fel lehet használni. Ez az ener­gia ingyen van, és abszolút környezetbarát. Tíz éve próbá­lom ezt a politikusokkal elhi­tetni, de sajnos nekem nincs nyolcvannégy-milliárd kidob­ható pénzem, hogy egész olda­las hirdetéseket tegyek a napi­lapokban. Foris Gábor Magyaregres Januári napenergia KAPOSVÁR A mínuszok után végre kisütött a nap és ez így is marad még egy ideig. Január vége van, de már egyre többen vonulnak a parkokba, hogy feltöltődjenek egy kis D-vitaminnal. Sőt vannak, akik a futócipőt és a kerékpárt is elővették, hogy a rövid lustálkodós téli napok után ismét aktivizálják magukat. K.V. KÖZÉRDEKŰ Olvad a jégpáncél a somogyi tava­kon, ezért jégre lépni mindenhol életveszélyes, hiába a tiltás, so­kan csúszkáltak még a hét elején is a Balatonon, és a megye tavai­nak jegén. A felmelegedés hatá­sára azonba a Deseda jege is sok helyen elvékonyodott, amit a fel­színről szabad szemmel nem le­het észrevenni. A Somogy Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság arra kéri a téli sportok szerelmeseit, hogy min­den esetben győződjenek meg a jégfelület vastagságáról. Ameny- nyiben házi kedvencük alatt sza­kad be a jég, akkor se próbálják meg - saját testi épségük kockáz­tatásával - megmenteni, tárcsáz­zák a 105-ös vagy a 112-es se­gélyhívó számot és várják meg a szakembereket. M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom