Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-28 / 23. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Lehet, hogy konzervatív, de imádják és tisztelik a tanítványai Beszélgetve tud tanítani Bármilyen foglalkozást vezényeljen is Simonná Kutas Zita, a tanítványai hálásak érte „A kemény munkának is mindig megvan a jutalma” Dömötörfi Ádám: - A kedvence- Tóth Máté: - A testnevelésóra Szélesi Tamás: - Nagyon szere­im közé tartoznak Zita néni tesi- és Simonná Kutas Zita is a nagy tem Zita nénit, aki remek felada- órái, aki másfél éve tanít min- kedvenceim közé tartozik. Nem- tokát tud kitalálni nekünk. Más­ket. Igaz, hogy alaposan megdől- csak remek tanár, hanem kivá- fél éve kerültem a Munkácsyba, goztat bennünket, de a kemény ló emberismerő is, mindenben de úgy érzem, ennyi idő alatt is munkának mindig megvan a ju- próbál segíteni. Bármit is „ve- többet tanultam itt, mint az elő­talma: ha becsülettel tesszük a zényeljen" az órán, mindannyi- zó hat esztendőben. Mindenféle dolgunkat, akkor utána focizha- an vevők vagyunk rá, szívesen labdajátékra vevő vagyok, kivé­tünk, amit ugyebár minden fiú csináljuk a különböző gyakor- ve a kosarat: az valahogy nem az szeret. latokat. én műfajom. Nyilvános az egyetemi konzisztórium tagsága ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Minden konzisztórium- nak öt tagja lesz: a rektor és a kan­cellár, három tagot pedig az okta­tásért felelős miniszter delegál az intézmény gazdasági-társa­dalmi környezete, az intézmény és a hallgatói önkormányzat ja­vaslatára. A Kaposvári Egyetem­re Éder Tamást és Búza Györgyöt maga az intézmény, míg Varga Jó­zsefet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolta. A konzisztóriumok létrehozá­sának legfontosabb célja a gaz­dasági szereplők becsatornázá- sa a felsőoktatási intézmények stratégiai döntéshozatali folya­mataiba - közölte a Felsőokta­tásért Felelős Államtitkárság. - A konzisztórium előzetes egyet­értése szükséges az intézmény stratégiai jellegű dokumentuma­inak - intézményfejlesztési terv, éves költségvetés, éves beszámo­ló, vagyongazdálkodási terv - el­fogadásához, valamint gazdálko­dó szervezet alapításához, gaz­dálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez. Jelenleg a felsőokta­tási intézmények előtt álló legfon­tosabb feladat az intézményfej­lesztési tervek elkészítése, mely­nek előkészítésében a felálló kon­zisztóriumok már szervesen köz­reműködnek. Palkovics László hangsúlyoz­ta az MTI-nek: az egyes kérdé­sekben a végső döntést tovább­ra is a szenátus hozza meg, de a testület elé csak akkor kerülhet egy-egy téma, ha az egyeztetés megtörtént. A tagok megbízatá­sa öt évre szól, újraválaszthatók és társadalmi munkában végzik a tevékenységüket. Márkus Kata A vajakat vizsgálta a Nébih SOMOGY Tizenkilenc előállítótól harminchárom különböző ter­méket, vajakat vizsgáltak meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton­sági Hivatal szakemberei. Tizen­egy esetben indult hatósági eljá­rás - közölte a hivatal az MTI-vel. Négy terméknél súlyos minőségi hibát, további hét esetben pedig jelölési hibát fedeztek fel. A hi­vatal szakemberei megmérték a négy „laktózmentes" feliratú vaj laktóztartalmát is. A vizsgált va­jak laktóztartalma mind a négy esetben kimutathatósági határ­érték alatt volt (<0,05g/100g), az­az megfelelt az előírásoknak. Minőségi paraméterek szem­pontjából már nem ennyire pozi­tív a mérleg. Egy esetben a víztar­talom meghaladta a 16 százalékos határértéket, míg a másik három esetben sem a tejzsír sem a víz­tartalom nem felelt meg a jogsza­bályi előírásoknak. K. G. A somogyi testnevelő tanárnők közül elsőként Simonná Kutas Zita, a kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnázium pedagógusa vehette át az Év testnevelője elismerést. A díj (minden me­gyében) annak jár, akinek a ta­nítványai a legeredményeseb­ben szerepelnek az országos diákolimpiái döntőkben. Fenyő Gábor gabor.fenyo@mediaworks.hu KAPOSVÁR Élsportolóként egészen a válogatottságig vitte: kaposvári röplabdázóként több mint félszáz- szor szerepelhetett az ifjúsági s 46 alkalommal a nagyválogatott­ban. Járt Koreában és Japánban, kétszer megfordult Kubában. Tag­ja volt az 1977-ben Finnországban Európa-bajnoki bronzérmet szer­zett válogatottnak, s még ugyan­abban az évben a Világ Kupán ne­gyedik helyezett társaságnak.- Utólag visszagondolva a sors rendel(het)te így, hogy vissza­kerüljek Kaposvárra. Mindkét nagy fővárosi klub, a Dózsa és a Vasas is keresett, végül mégis a somogyi megyeszékhelyen kötöt­tem ki. Az az igazság, hogy ami­kor végeztem a Testnevelési Fő­iskolán (TF), egyedül csak a ka­posvári Munkácsy-gimnázium- ban hirdettek testnevelő taná­ri állást - emlékezik vissza a pedagógus(jelölt)ként megtett el­ső, ám az életét alapjaiban meg­határozó lépéseire Simonná Ku­tas Zita.- S ha, mondjuk, az ország má­sik felében, Jászapátiban lett vol­na az az egy üres állás?- Akkor egyértelműen nemet mondok. Ebben a döntésemben az is benne volt, hogy kaposvári vagyok, s valahol a szívem is visz- szahúzott. Ma is ugyanazzal a fiatalos lendülettel vezényli a tesiórákat, akárcsak a kezdetekben. Pedig az első nem ma volt... 1979-ben vég­zett Budapesten a TF-en, s azóta tanít a kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnáziumban. Reggel 8 óra van, láthatóan még nem mindenkinek sikerült (teljesen) felébrednie. A Munká­csy 8/A osztálya - pontosabban annak a fiúrészlege - illedelme­sen felsorakozik, hogy aztán ne­kivágjon a szokásos, amolyan fel­vezető parkkörnek.- Ez az alap. Mindennap van testnevelésóra: az egyik héten A második körténél tud­tam, hosszú nap lesz, s nem feltétlenül a másfél mázsányi betöltendő hús miatt. Bazaltét még a torkomban érez­tem, nem akart lejjebb mászni, a gyomrom tiltakozott a reggel fél hatos, s pláne ilyesfajta há­borgatás miatt. Pedig volt ne­gyed órám, hogy megemésszem, ugyanis a szokásokkal ellentét­ben nem a máriafürdői Lerakat- ba, hanem Szivacs munkacsar­nokába szerveztük az idei kol­básztöltést. Eredendően disznó­vágás lett volna, ám a becene­vét munkájáról és/vagy mali- gánbíró-képességével kiérdem­lő autómosós kijelentette, nem csinálhatunk disznóólát műhe­lyéből, még ha sok kuncsaft au­tója semmivel sem kevésbé tru- tyis és büdös, mint egy belezés alatt álló sertés. bent vagyunk a tornateremben, a másikon pedig kint a szabadban. Ilyenkor mindig park körüli fu­tással kezdünk. Annak idején kö­telező volt a 2000 méteres futás. Egyszer lemértük: a park körbe­futva 1020 méter. Vagyis a 2000 méteres futás továbbra is megma­radt nálunk hol teljes egészében, hol pedig megfelezve.- Meglöttyent a cefre novem­berben - magyarázkodott Bazalt, mivel úgy vélte, Szivacs elsősor­ban neki címezte a kritikát. Vi­szont állította, kisüstije jobb lett, mint a tavalyi. Persze bólogat­tunk, ugyanis a Közép-Európa legmosdatlanabb szájú sírköve­se igencsak kényes volt pálinka­főző tudományára, s emészthetet­len jelzőkkel illette, aki nem úgy kortyolt italából, mintha a pan­nonhalmi apátsági pince mélyé­ről került volna elő kétszáz év után.- Na gurgulálj egyet! - nyom­ta a képembe a flaskát tehát haj­nalban, ráadásul Szivacs sem en­gedett belépni a mosóba anélkül, hogy ne csurgattam volna le az övéből is egy nyeletnyit.- Te Pampalini - mért végig megvetően Jenő bá, a marcali kő­műves, aki szakmai okokból mé­Közben egymás után érkeznek be a srácok, Simonná Kutas Zita pedig mindegyikkel szóba ele­gyedik. Jólesett-e a reggeli fu­tás, egyhuzamban lenyomták a távot, vagy esetleg meg kellett állni kicsit pihenni.- Amikor szeptemberben új osztály(oka)t kapok, két hétig be­szélgetek velük. Hogy például lyebb viszonyt ápolt a korai pá­linkákkal, s ekkorra már tovább is építette a bensőséges kapcsola­tot. - Ennél még az unokám is fic- kósabb - tette hozzá. Ugyan nem ismertem Jenő bá családfájának minden ágát, csak a fiát, s ebből sejteni lehetett, nem a máriai nya­raló lehet az egyetlen öröksége... Vita helyett nekiálltam Fülöp- kével darálni, de az egykori lep­kesúlyú megyebajnoki ötödik birkózó kétkilónként szíverősítőt vett magához, így a töltelék tize­dénél nyugovóra tért három selej­tes téligumin.- Majd vele mosatjuk a belet - jegyezte meg Berci, a kolerikus kanizsai tanár. Tomika, a nyu­galmazott rendőr-főtörzs a sarok­miért fontos az évszaknak meg­felelően öltözködni, miért kell váltócipőt és ruhát használni, miért kell egyenszerelésben len­ni a testnevelésórákon. Mert ők is egy csapatba, közösséghez tar­toznak, s a szabályok ugyanúgy vonatkoznak mindenkire. Ezek után jöhetnek az alapok; az órá­kon csak azokat kérem tőlük szá­ba hajított fekete zsákra muta­tott, mely vagy száz méter sózott, s ugyanennyi műanyag belet rej­tett, mire vállat vont: - Mi tudjuk, hogy nem kell, de ő... így amikor mázsányi hússal és négy órával később Fülöpke feléb­redt, kissé elvarázsoltan elkezdte a falhoz csapkodni a beleket.- A nagyanyámtól tanultam - magyarázta -, így tisztul igazán. Ugyan jót röhögtünk, utóbb beláttuk, rá kellett volna szólni, mert a műbelek fele megsínylette a nagyi módszerét: vagy elreped­tek, vagy még belül is festékesek lettek. Azaz kevesebb szalámi és sokkal több kolbász került füstre, illetve a fagyasztóba: Lajos, a filo­zofikus hajlamú informatikus ke­mon, amiket tanítottam nekik. Lehet, hogy konzervatívnak tar­tanak, de tartom magam az elve­imhez. A gyerekek pedig láthatólag vevők rá, szeretik a testnevelés­órákat. Zita néni kellően szigo­rú, de a tanítványait társként kezeli.- Nagyon fogékonyak a gyere­kek; ha azt látják, hogy van ér­telme, akkor nem lehet nekik olyat mondani, amit ne csinál­nának meg. Mindig azt mondom nekik, ha valami bajod van, azt velem beszéld meg. A problémá­dat „hazaviheted” a szüléidhez is, de előbb-utóbb úgyis vissza­kerül hozzám. Az egykori válogatott minden­napjaihoz szervesen kötődik a röplabda, így aztán megkerülhe­tetlen, hogy arról is szót ejtsünk.- A 13 nekem szerencsét ho­zott: ennyi diákolimpiái bajnoki címet gyűjtöttünk ugyanis ösz- sze a Munkácsy csapataival, öt­ször képviselhettük a magyar színeket a középiskolás világjá­tékokon. Az volt az igazi szenzá­ció, ha az országos döntőről ne­tán „csak” ezüstéremmel térhet­tünk haza... Olyanok voltunk és úgy éltünk, mint egy igazi profi csapat. Már korán reggel közös tréninggel kezdtük a napot, a tanórák után pedig ismét edzés következett. Amikor arról faggatom, hogy a lánya, Kira miért nem lépett a nyomdokaiba, meglepő választ ad.- Mint a legtöbb szülő, én is hiú voltam. Annak idején balet- toztam, s azt szerettem volna, ha Kira is valami hasonlóba vág­na bele: így lett belőle ritmikus sportgimnasztikázó. Simonná Kutas Zitának ez már a 37. évada a Munkácsy Mi­hály Gimnáziumban. Ebben a tanévben hét osztály 120 tanu­lójának tart órákat. Azért csak ennyinek, mert egyben mentor­tanárként is ténykedik. Azok fö­lött „bábáskodik”, akik a Testne­velési Egyetemen tanulnak, s itt a Munkácsyban töltik a gyakor­latukat.- A legjobb közösségformáló a sport. Itt mindenki önmagát ad­hatja, megtalálhatja a számítá­sát, kölcsönösen elfogadják egy­mást, s ebben én segíteni tu­dok. Ezért is örülök, hogy ezt a hivatást választottam - mondta amolyan zárszóként. zelte a töltőgépet, s bár erre a nap­ra feledte kocsmatörténeti talál­mányát, a stendhali kört - vörös spiccer fekete felessel -, sör-kis­üsti kombóval pótolta a hiátust, s termelte a „selejtet” szakmányba a sütőkolbászos ládába.- Nincs testem, nincs világ, nincs tér - mondta, amikor Jenő bá el akarta tőle venni a töltőt, s állította, hogy ez Nietsche. Berci viszont esküdözött, hogy Descar­tes. Bazalt szerint a kombó. Főleg a körte része. Mielőtt azonban ne­kiálltak volna komolyabban vitat­kozni, Lajos csendesen beledőlt a legnagyobb töltelékes kádba, s el­helyezkedett, ahogyan nyaran­ta a Lerakatból hazafelé szokott megpihenni valamelyik árokban.- Pampalini - nézett rá meg­vetően Jenő bá. - Pedig Szivacs megmondta, nem hozhatunk ide disznót... Vas András HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Kolbásznap

Next

/
Oldalképek
Tartalom