Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

2016. JANUÁR 24., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Beszélgetés a színész-rendezővel az új filmje kapcsán Doktor Kern fiira kalandjai „Sokat foglalkoztat a betegség, az orvoslás, érdekelnek az orvo­sok, szerettem volna orvost ját­szani” - mondta lapunknak Kern András, aki 68. születésnapján egy olyan filmmel áll a közön­ség elé, amelyben a halálos be­teg orvos nem kerülheti el, hogy szembenézzen életének hazug­ságaival. Csejk Miklós- Szép szülinapi ajándékkal lepi meg magát és a közönséget, mert majdnem ugyanakkor lesz 68 éves, amikor kijön az új mozija, a Gondolj rám című film.- Ennél a 68-as születésnap­nál jobban szerettem a 18. szün­napomat.- Ez egy cincálós beszélgetés lesz. Szereti a dolgokat „cincál- ni”? Filmekről, zenéről, könyvről beszélni?- Régen sokszor voltam ben­ne cincálós beszélgetésben, de manapság inkább csak szakma­beliekkel cincálunk munka kap­csán.- Igen korán filmrendező akart lenni. Jól tudom?- Igen, már 7 éves koromban eldöntöttem, hogy az leszek. Lát­tam az utcán filmező stábokat, és nem volt kérdés, hogy én is ezt szeretném csinálni. Aztán gye­rekszínész lettem, és a forgatáso­kon is azt figyeltem sokszor, ho­gyan dolgozik a rendező és az operatőr.- Tizenhét éves korában meg is valósította régi álmát, forgatott egy filmet.- Kamaszkori fájdalmakról szólt, és önéletrajzi elemeket tar­talmazott.- Miért nem lett filmrendező, ha ennyire szeretett volna rendezni?- Abban az évben, amikor fel­vételiztem a Színház és Filmmű­vészeti Főiskolára, nem indult rendező szak. Felvételiztem a színész szakra, gondoltam, majd átmegyek a rendezőire, ha indul. Várkonyi osztályába jártam, aki egy nagyszerű tanár volt, nagy rang volt hozzá járni. Nem bír­tam, de nem akartam otthagy­ni az osztályt. Aztán színészként végeztem, elszerződtem a Víg­színházhoz, ahol meg ott ragad­tam most már 46 évre.- A legújabb filmjében egy halálo­san beteg orvost alakít. Sokan úgy gondolják, hogy ez igazán test­hezálló szerep, mert maga hipo- chonder.- Épp Vámos Miklós kérdez­te egyszer a Lehetetlen című té­véműsorában: »Te hipochon­der vagy?« És én azt mondtam: »Nem, én beteg vagyok.« Sokat foglalkoztat a betegség, az orvos­lás, érdekelnek az orvosok, sze­rettem volna orvost játszani. Tet­szik, ahogy hallgatnak, néznek, megfognak egy műszert, ahogy vizsgálnak. Kicsit értek is hozzá. Ha valaki azt mondja, hogy fáj a gyomrom, akkor megkérdezem, hol. Erre kiderül általában, hogy nem a gyomra fáj, hanem a belei. Tudom, hol van az epe, a máj, tu­dom, mit csinál a vese, mi az em­ber anatómiája. Miért van valaki­nek ízületi problémája. Közel áll hozzám az ilyesmi.- Azért én nem nagyon feküdnék be a maga alakította orvos, dr. Borlai keze alá, miután megtudta, hogy halálos beteg...- Miért?- Mert otthagyja a műtőt.- Elhatározza, hogy gazem­ber lesz. Ő azért hagyja ott a mű­tőt, hogy kirúgják. Hogy utálják, hogy senki ne sajnálja, ha majd meghal. Ha jó formában találja, magával nem csinálná ezt, nyu­godtan befeküdhetne hozzá, jó sebész.- Azt hiszi, hogy szeretik, de ez nem igaz. Nem szereti például az Eszenyi Enikő által alakított fele­ség sem.- Erről szól ez a film. A látszó­lag mindenki által szeretett, te­hetséges és gazdag pasas amikor szembenéz a saját halandóságá­val, rájön, hogy nem úgy vannak a dolgok, ahogy ő gondolja.- A filmből az derül ki, hogy ami­ket dr. Borlai gazemberként tesz, amik szemétségek, azokat nagyon sokan ugyanígy teszik az életük­ben. így viselkednek sokan a gye­rekükkel, a feleségükkel, a kollé­gáikkal. Nem kell hozzá halálos be­tegnek lenni.- Erre való egy film, hogy ki­csit szembesítsen. Az egész mű­vészet arra való, hogy megszó­lítsa az embereket. Hogy mások helyett elmeséljen valamit. Néha azt, hogy gazemberek vagyunk. Ennek a fickónak a végéh nem marad semmije és senkije. Talán a lánya egy halvány reménysu­gár még.- Szabad lesz. Ön mit gondol a sza­badságról?- Én egy olyan világban élek, a színészetben, ami kívülről irá­nyított. Megmondják, mit kell ját­szani, azt is általában, hogy ho­gyan. Este 7-kor el kell kezdeni az előadást majdnem minden nap 46 éve, ehhez 6-kor bent kell len­ni, formában kell lenni, nem lehet nagyon cigarettázni előtte, mert elmegy az ember hangja. Ahhoz, hogy néző legyen a színházban, promóciókban kell részt venni, bérleteket árulni, Víg napot tar­tani, felolvasó színházat csinál­ni. Aztán az ember hazamegy, és akkor meg a felesége azt mond­ja, hogy ne morzsázd le a kana­pét, ne szívd azt az elektromos ci­git folyton. Régebben azt mondta, ne igyál, most azt, hogy ne egyél annyi édességet. Miért nem tor­názol? Mindenki megmondja, mit kell csinálni. Ehhez képest én sze­retek egy kicsit szabadabban él­ni. Szeretek gyorsabban vezetni, mint az megengedett. Átmegyek a buszsávba néha, ha sietek, kido­bok egy szemetet, ahol nem kéne, rossz helyre parkolok, csúnyán beszélek...- Hol válik szét a tisztességes mes­teremberes munka és a művészet?- Azt nem tudom, de engem borzasztóan zavar például, hogy mostanában szétválasztják a mű­vészfilmet és a közönségfdmet. Sose értettem. Fiatalkoromban ez nem így volt. Azt mondtuk, hogy megyünk moziba, vagy azt, hogy megnéztünk egy mozit. Megnéz­tük az Előzés című filmet is, a száguldozó Vittorio Gassmannal, ami kommersznek számít ma­napság, és a 8 és 1-et Marcello Mastroiannival is, ami meg mű­vésznek. Szerintem a filmnek művészi eszközökkel megcsinált rendkívül szórakoztató dolognak kell lennie.- Fellininek volt 8 és feledik film­je is, magának meg már 2 és fél filmje van.- Fellini nagyon nagy alak volt. A 8 és 1/2 a kedvenc fil­mem. Kamaszkoromban sokszor láttam. Na, azt cincáltuk eleget! Hű, micsoda cincálós korszak volt az! Szétszedtük darabokra a filmeket. Persze én nem vagyok akkora nagy filmköltő, mint Fel­lini. Sajnos. Az én filmjeim egy­szerűbbek, realistábbak. Érde­kes, hogy színész lettem végül, de a lelkem mélyén én mindig is egy filmrendezni vágyó em­ber leszek. Megmondom őszin­tén, hogy életemben nem érez­tem ilyen jól magam, mint en­nek a filmnek a forgatásán.- Mennyire írták át a Vámos Mik- lós-novellát?- Nagyon. Nem is orvos van a novellában, hanem tanár, nem énekelt egy zenekarban, hanem teniszezett, nem apósa volt, ha­nem anyósa és így tovább. A no­vella csak kiindulópont volt, fő­képp az ötlet van onnan.- Előkerült a filmben a főszereplő zsidósága is.- Nekem olyan természetes, hogy ez így benne van. Attól, hogy magamra húztam a törté­netet, attól, hogy magamra ír­tam a szerepet, természetessé vált. Ugyanennyire van szó ben­ne például a nőkről is.- Mikor a filmből kiszól a né­zőkhöz, mint egy narrátor, Woody Allen juthat az eszünk­be. Már csak azért is, mert ön a szinkronhangja.- Harminckettedik éve ját­szom a Játszd újra, Sam! című darabját. Nem csoda, ha sok min­den átszivárog belém Woody Al- lenből. De visszakanyarodha­tunk a szemét 68-hoz, ami mind­járt leszek. Ennyi idő alatt na­gyon sok mindennel találkozik az ember. Egy ilyep filmbe pe­dig belekerülnek az alkotó érzé­sei, gondolatai, meghatottságai, minden, ami hatással van rá.- Ön általában kimondja azt, amit gondol?- Én szeretek őszintén beszél­getni, de a nagyon elvi kinyilat­koztatásoktól tartózkodom. Egy filmben talán még cincálom ma­gamat, de a magánéletben már egyre kevésbé. HÍREK A dzsungel könyve 1100. előadása BUDAPEST Ezeregyszázadik elő­adását láthatja a közönség A dzsungel könyve című szín­darabnak január 28-án, ame­lyet éppen 20 éve állított szín­padra Hegedűs D. Géza a Pes­ti Színházban. A Békés Pál szö­vegkönyve alapján Dés Lász­ló zeneszerző és Geszti Pé­ter szövegíró által írt darabot 1996. január 28-án mutatták be először. A kezdetektől fog­va játszik a darabban Borbicz- ki Ferenc és Méhes László, akik a két évtized alatt egyszer sem hiányoztak, így január 28- án 1100. alkalommal bújnak Akela és Ká bőrébe. MW Ravel és Bruckner Müpa-sorozatban BUDAPEST Mások mellett Ravel, Bruckner, Mozart és Brahms jelentős művei is szerepelnek a Pannon Filharmonikusok folytatódó Müpa-sorozatában január és május között. A so­rozatban olyan karmestereket lát még vendégül a Művésze­tek Palotája a magyar főváros­ban, mint Gilbert Varga és Paolo Paroni, a szólisták kö­zött pedig Bogányi Gergely, Boldoczki Gábor és Szabóki Tünde is feltűnik. MW David Bowie- emlékkoncert BUDAPEST A közelmúltban el­hunyt David Bowie emlékére koncertet rendeznek február 24-én az újbudai A38 hajón. A magyar zenészek Bowie-szá- mokkal emlékeznek a brit sztár­ra, a fellépők jótékony célra ajánlják fel a bevételt. A Where Are We Now? című koncer­ten fellép mások mellett Bállá Máté, Fehér Zoltán, Jónás Vera, Mike Kentish, Kirschner Péter, II. Lengyelfi Miklós, Márton And­rás és Németh Róbert is. MW Bowie emléke előtt tisztelegnek Világsztárok játszanak a Get Closeren, az új fővárosi dzsesszbülin Bona és Cobham is a színpadon Igazi krimivel indít a Kiscelli online BUDAPEST A Billy Cobham Band, a GFS Trio és Richard Bona lesz az először megszervezett Get Closer Budapest Jazz Fest három sztár­fellépője április 22. és 24. között a MOM Kulturális Központban. „Célunk egy olyan fesztivál meg­honosítása, amelyen a rangos külföldi előadók mellett a kortárs dzsessz kiemelkedő hazai képvi­selői, illetve fiatal amatőr zeneka­rok is színpadra lépnek” - mond­ta Kieb Attila szervező. A világ egyik leghíresebb do­bosa, a fúziós dzsesszben hatal­mas életművet maga mögött tu­dó 71 éves Billy Cobham és zene­kara a Get Closer Budapest Jazz Fest első napján, április 22-én lép színpadra. A panamai születésű Cobham 1968 óta zenél, többek között együtt játszott Miles Da- visszel és Peter Gábriellel. A második nap sztárvendége a GFS Trió lesz, amelyben Tri- lok Gurtu indiai ütőhangszeres, Paolo Fresu szardíniái trombi­tás és Omar Sósa kubai zongo­rista szerepel. A zárónapon, április 24-én pe­dig együttesével lép föl a 48 éves Richard Bona, a New Yorkban élő kameruni basszusgitáros, éne­kes, akinek eddigi partnerei kö­zött volt Harry Belafonte, Joe Za- winul, Herbie Hancock, Bobby McFerrin, Quincy Jones, Chick Corea, Pat Metheny vagy Mike Stern is. Legutóbbi lemeze, a Bo- Aki egyszer látta Richard Bona basszusjátékát, az soha nem felejti el nafield 2013-ban jelent meg. MW BUDAPEST Mágnás Elza kurtizán több mint 100 éve történt meg­gyilkolásának esetét feldolgo­zó kiállítást, Róth Miksa színes üvegablakát, régi fényképeket, bútorokat és festményeket tekint­hetnek meg az érdeklődők a Kis­celli Múzeum gyűjteményeiből összeválogatott online kiállításon a Google Kulturális Intézetének honlapján. A Kiscelli Múzeum online kiál­lítása a múzeum különféle gyűj­teményeiből szemezget: régi foto­gráfiák, korabeli használati tár­gyak, festmények és szobrok se­gítik hozzá az érdeklődőket Bu­dapest 19-20. századi történeté­nek megismeréséhez. A bemuta­tott tárgyak között több olyan is akad, amely korábban nem került a múzeum látogatói elé. Ilyen pél­dául a 20. század elején készült német gyártmányú, nagyméretű Polyphon zenegép. A Google Kulturális Intézeté­nek honlapján több mint 1000 múzeum csaknem 200 ezer mű­tárgyát tekinthetik meg az érdek­lődők, köztük magyarországi in­tézményeknél őrzött alkotásokat is. A Kiscelli Múzeum mellett lát­hatóak a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum, az Ipar- művészeti Múzeum, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum, a Zeneakadémia, a Magyar Állami Operaház és a Holokauszt Emlékközpont online kiállításai is. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom