Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-21 / 17. szám
KITEKINTŐ .11 2016. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Világháborús tömegsírra bukkanhattak a Vértesben Második világháborús tömegsírra bukkanhattak a Vértesben - írta a Magyar Nemzet. Szebe- ny i István, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület vezetője a lapnak elmondta, a szervezet tagjai egy lakossági bejelentés nyomán kezdtek vizsgálni egy 60 négyzetméteres területet, majd kis mélységben három ember maradványai kerültek elő. A csontvázak mellett találtak néhány szovjet holmit, de előkerült egy tükör, egy tintatartó és egy német egyenruha gombja is, amelyek „azt valószínűsítik, hogy német és magyar katonákat földeltek el az erdőben” - olvasható a cikkben. A leletekről értesítették a Honvédelmi Minisztérium hadisírgondozóit és a német társszervet. A feltáráshoz csütörtökön látnak hozzá a szakemberek - közölte Szebenyi István. Az egyesület vezetője a had- tortenet.hu internetes portálon is beszámol a felfedezésről.- Történetünk nagyjából két évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy lelkes fiatalember bejelentette felénk, hogy vélhetően második világháborús katona emberi maradványait fedezte fel a Vértesben nem messze Kőhányástól. Kezdetben nem sok jelentőséget tulajdonítottunk az esetnek, mivel számos hasonló bejelentést érkezik hozzánk, de a katonák pontos helyének beazonosítása, kimérése sok esetben szinte lehetetlen. Ha csak egy-két métert téved valaki, szinte esélytelen... Végül ez most sikerült. Szebenyi így folytatja sorait: - A bejelentő nagyjából megmutatta hol kerültek elő az emberi csontmaradványok. A hely amire rámutatott, egy bombatölcsér szélében volt. A terület átvizsgálásakor elsőként három orosz RG-42 védekező kézigránát került elő. Ez erősítette a fel- tételezést, hogy a térség háborúval érintett terület volt. Egy kutatóárok ásásába kezdtünk hogy meg tudjunk győződni a bejelentés hitelességét illetően. Nagyjából 30 centiméter mélységre valóban borda, és csigolya csontok bukkantak elő. Mellettük egy tintás üveg, törött borotválkozó tükör darabjai, egy orosz Na- gant olajozó, és egy kulacs dugó. A további bolygatással azonnal leálltunk. Megtaláltuk amit kerestünk. 2015-ben 22 százalékpontot ugrott a használtautó-index Tovább szarnyalt a piac 2015 utolsó negyedévében is folytatódott a használtautóindex szárnyalása. Az előző év végéhez képest bekövetkező újabb komoly emelkedés oka, hogy 2015-ben 12 százalékkal több autó cserélt gazdát, miközben az átlagárak is mintegy három százalékkal emelkedtek. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Az eladott használt személygépkocsik összértékének változását jelző mutatószám elérte a 156,8 százalékos értéket. „Öt év stagnálása után 2014- ben vált egyértelművé az a jelentős fellendülés a hazai használtautó-piacon, amely a tavalyi évben is szinte töretlenül folytatódott - mutatott rá Fodor László, a használtautó.hu szakértője. - A 2014-ben tapasztalt 24 százalékpontos emelkedést követően a használtautó-index további 22 százalékponttal került magasabbra a tavalyi év végére. Alig több mint két év leforgása alatt ugyanakkora időszakban immár másfélszer akkora érték fordul meg a piacon, amit az áremelkedésen túl közvetetten az újautó-eladások és a használtautó-import felfutása is elősegítettek.” Miközben 2014-ben - nem utolsósorban a forintárfolyam gyengülése, illetve használtautó-importra bevezetett vagyonszerzési illeték közvetett hatásainak köszönhetően - átlagosan nyolc százalékkal drágította a gazdát cserélő használt autókat, 2015-ben szintén infláció feletti, 2,6 százalékos átlagos árnövekedést tapasztalhattunk: az utolsó negyedévben észlelt átlagár már meghaladta az 1 millió 600 ezer forintot. Az egyes kategóriákban azonban korántsem volt egyforma mértékű az átlagár emelkedése. 2013 végéhez képest leginkább a közép- és felső-középkategóriás autók (+15 százalék), illetve a nagyautók átlagos ára (+17 százalék) nőtt két év alatt, nagyjából egyenletes időbeli eloszlással. Szintén tíz százalék felett drágultak az elmúlt két esztendő során az alsó-középkategóriás személyautók (+13 százalék), ám esetükben a 2013-ban tapasztalt jelentős drágulás után, tavaly enyhe árcsökkenés volt .........M,: A főbb kategóriák leggyakrabban gazdát ei 2015-ben cserélő személyautó-modell. Opel Astra Suzuki Swift BMW 3 VW Golf Ford Focus Ford Mondeo Felső-középkategória Kisautók Alsó-középkategória Az értékesített kocsik ; háromnegyede a kis-, az alsö- középkategórias. illetve a felső-középkategóriás autók ‘: - köze sorolható 11% tapasztalható. Ugyanakkor a használt terepjárókért továbbra is közel két százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint 2013 végén. Az itthon értékesített használt személyautók háromnegyede a kisautók, az alsó-kö- zépkategóriás, illetve a felső-középkategóriás autók csoportjába sorolható. Mindhárom kategória 40-45 százalékát három-három modell teszi ki. A kisautók esetében a Suzuki Swift, az Opel Corsa és a Volkswagen Polo, az alsó-kö- zépkategóriában az Opel Astra^ a Volkswagen Golf és a Ford Focus, míg a felső-középkategóriában a Volkswagen Passat, a BMW 3-as széria, illetve a Ford Mondeo vezeti a belföldi használt eladási listákat. „Még csak néhány hét múlt el a 2016-os esztendőből, de továbbra is azt tapasztaljuk, hogy valóban kiugróan megnőtt a kereslet a használtautók iránt. Elsősorban az Opel, a Volkswagen és Skoda márkákat keresik. Inkább a benzines autók iránt nagyobb az érdeklődés, a dízelekkel sok a probléma, magas a javítási költség - nyilatkozta lapunknak Müller Zoltán flottakezelő. - A készpénzes vevők az egymilliós lélektani határig keresnek autót. Legjobban keresettek az 500 és 700 ezer forint közötti vételárú járművek, lehetőleg ötajtós kivitelben klímával. Örök sláger: Ford Focus, Fiat Punto, VW Polo, Opel Corsa, Peugeot 206. Dízel kombiban a 2001 és 2005 közötti VW Passat 1.9 PDTDI-t keresik a legjobban, de a BMW 320 D típust is felkapott. Új autót kevesebbet vesznek az emberek. Az eladások hetven százalékában inkább cégek állnak a szalonokból vásárolt gépjárművek mögött.” Az AAA Auto Csoport adatai szerint 556 ezer használt autót hirdettek eladásra Magyarországon 2015-ben, mintegy 1,8 millió forintos átlagáron. A gépjárművek átlagos kora 11,6 év, futásteljesítménye 169 ezer kilométer volt. Tudnivalók a használtautó-indexről A használtautó.hu által negyedévente bemutatásra kerülő index egy gyorsmutatója a használtautó-piac aktuális állapotának. Célja, hogy a teljes hazai használtautó-forgalom több mint 80 százalékát felölelő adatbázisa segítségével a hivatalos statisztikai adatok megjelenése előtt hetekkel bemutassa, hogy az éppen lezárt negyedév során hogyan változott ez a piaci szegmens. Az index egy arányszám, amely az adott időszakban elkelt használt autók aktuális összértékét viszonyítja a válság kezdetekor, 2009 első negyedévében mért szinthez. 100 százalék feletti állapota azt jelzi, hogy a használtautó-piac lendülete felette jár a bázisnak tekintett időszak teljesítményének. Nézze át jól a kiszemelt gépjárművet! Sok esetben a jó vételnek tűnő használt autókra fizet rá a legjobban a vásárló. Fontos, hogy a kiszemelt autót világosban és a szabadban tekintse meg, hogy előkerüljenek az esetleges hibák. A hullámos lemezek például balesetes múltról árulkodnak, a gyanút pedig még tovább erősíti, ha az egyes elemek színe némileg eltér egymástól. Fontos, hogy a további vizsgálódás érdekében kérjünk egy festékré- tegvastagság-mérőt, amely szinte minden kereskedőnek van. Ha még sincs neki, vagy nem hajlandó odaadni, akkor ott már kockázatos vásárolni. Balesetre utalnak az eltérő évszámú üvegek, biztonsági övék is. Vásárlás előtt érdemes végigpróbálni az elektromos berendezéseket is. Megkérdeztük: Visszaállítaná a sorkatonaságot? Kása Bettina: - Jónak tartom, hogy fegyelemre és tisztességre neveljék a férfiakat, viszont ha belegondolok, hogy a páromat. elvinnék tőlem és csak ritkán láthatnám, rögtön megváltozik a véleményem. Könnyen mondhatnám, hogy vigyék őket aztán a kiképzés után más, erősebb férfiként térnek majd haza, de ha engem köteleznének hasonlóra bizonyára nem értékelnék egy ilyen lehetőséget. Ivanics Sándor: - Megítélésem szerint nincs értelme a sorkötelezettség visszaállításának. Szerintem egyrészt már ezt a formát meghaladta a kor, másrészt hatalmas beruházásokra volna szükség a sorkatonai szolgálat elindításához. A ráfordítás pedig szerintem nem érné meg senkinek, nem hasznosulhatna megfelelően a befektetett óriási összeg. Kiss Lajos: - Én egyetértek ezzel, hiszen annak idején magam is voltam katona és nem láttam kárát. Úgy vélem, a mai fiataloknak is kellene hanem is két év, de legalább egy esztendei kötelező sorkatonai szolgálat, hogy megtanulják a fegyelmet, a kitartást, az idősebbek tiszteletét. Vagyis egy szóval mindazt, ami ebből a korosztályból, meglátásom szerint, hiányzik. Nagy Mihályné: - Nem értek azzal egyet, hogy hozzuk vissza a kötelező katonaságot. Hiszen, aki ma a haza védelméért tenni akar, s vonzza az egyenruha, az megteheti szerződéses katonaként. Ha a katonáskodást rákényszerít- jük a fiatalokra, azzal véleményem szerint pont ellenkező hatást érünk el. Ráadásul az országhatárt sem lehet így megvédeni. Jászai Martin: - Én úgy gondolom, hogy nagyon neveletlenek a mai 16-18 éves fiatalok, viszont abban is biztos vagyok, hogy nem a sorkatonaság visz- szaállítása a legjobb módja a megnevelésüknek. Szerintem a digitális világ miatt változtak meg a szokásaik. Ebben a korban inkább a szülői figyelemre és arra a fegyelmezésre lenne szükségük, amit nekik kellene megadniuk. Ráksi Dániel: - Nem feltétlenül szükségszerű a sorkatonaság visszaállítása, én viszont támogatnám. Ahogy apáink, nagyapáink meséjéből kiderült, ott elég nagy fegyelmet és egyéb hasznos dolgot megtanítottak nekik, amit aztán az élet minden területén tudtak kamatoztatni, hasznosítani. Ezek olyan dolgok, amelyeket nem lehet megtanulni nélküle: ott rá voltak erre kényszerítve, de előnyükre vált.
