Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-18 / 14. szám
2016. JANUÁR 18., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET y Feloldották az Irán elleni gazdasági szankciókat EÜ/EGYESŰLT ÁLLAMOK/IRÁN Az Európai Unió és az Egyesült Államok feloldotta valamennyi iráni nukleáris programmal összefüggő gazdasági és pénzügyi szankcióját, miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése megállapította, hogy Irán maradéktalanul teljesítette a nagyhatalmakkal júliusban kötött megállapodást. A Nyugat évekig azzal vádolta Iránt, hogy békésnek mondott atomprogramja valójában nukleáris fegyver kifejlesztésére irányul, többször sújtotta büntető intézkedésekkel az iszlám köztársaságot. Irán a megállapodás szerint többek között 300 kilogramm alá csökkentette dúsított uránium készletét, a maradékot hajóra rakták és elszállították Oroszországba feldolgozásra. Eltávolították a nukleáris létesítményeiben található centrifugák kétharmadát az azok támogatását szolgáló infrastruktúrákkal egyetemben. Irán hozzálátott a plutónium előállítására potenciálisan alkalmas Arak nehézvizes nukleáris reaktor átalakításához is, hogy a jövőben csak békés célokat szolgáljon. Az iráni történelem „dicső fejezeteként” üdvözölte a hat nagyhatalommal kötött nukleáris egyezmény életbe lépését Haszan Ró- háni iráni elnök vasárnap a parlament előtti beszédében. MW Megkezdődött az ökumenikus imahét BUDAPEST Vasárnap megkezdődött az ez évi ökumenikus imahét, amelynek országos megnyitó istentiszteletét a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartották. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közös programját megnyitó szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vezette. Az imahét napjain a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a keresztények egységéért. MW Több mint ötezren tiltakoznak az álreformok ellen A közoktatás jéghegye Csaknem 5,5 ezren csatlakoztak a hétvégéig a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt leveléhez, melyben az álreformoknak nevezett akciók azonnali felfüggesztését követelik. A szakszervezeti vezető szerint csak azokat lepi meg ez az összetartás, akik nem ismerik a közoktatás elkeserítő helyzetét. A minisztérium is ilyen szerinte. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Magánszemélyek és tantestületek csatlakoznak százával a másfél hónapja indított miskolci kezdeményezéshez, köztük jó nevű fővárosi és vidéki gimnáziumok. A tantestületek sokszor szavazással döntenek a támogatás kinyilvánítása mellett. Sok nyugalmazott pedagógus is kiáll kollégái mellett, mert bár a bőrén már nem érzi a gyakorló tanárokra nehezedő nyűgöket, viszont a sok évtizedes szakmai elhivatottsága miatt fontosnak érzi a lelkes kiállást. „Az egész oktatási rendszer van most már veszélyben” - kongatták meg a vészharangot a hermanos tanárok. Állításuk szerint kaotikussá vált minden, bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. Az, hogy vannak még jól működő iskolák, jól megtartott órák, versenyeredmények, sikeres érettségik és felvételik, kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető, nem a környezeti hatásoknak és az oktatáspolitika tevékenységének, vallják a levélírók. „Levelünkkel szeretnénk felhívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét arra, hogy az oktatási rendszer olyan súlyos problémákkal küzd, melyek orvoslása tovább nem halasztható. Mivel összetett, bonyolult rendszerről van szó, így az egységek „finomhangolásával” az nem javítható - fogalmazott a közalkalmazotti tanács elnöke, Pilz Olivér. A levél államtitkársághoz érkezése óta hetek teltek el, de semmilyen reakció nem érkezett, írta a minap a Nol.hu. Mendrey László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta: any- nyiban valóban meglepő a vártnál nagyobb, tömeges támogatás, hogy a kormány korábban mindent megtett azért, hogy megfélemlítse a különféle társadalmi csoportokat, köztük a pedagógusokat. De a pohár kicsordult. Az érdekképviseleti vezető szerint bár egy nagy és nehezen átalakítható rendszerről van szó, de akár gyors eredményeket is el lehetne érni. De elsősorban azt várják, hogy végre érdemi párbeszéd kezdődjön a közoktatásról, és a kormány ne magával egyeztessen a Nemzeti Pedagógus Karral tárgyalva. „A tankönyvpiac szabadságának a visszaállítása, a kötelező óraszámok újragondolása, az ostoba kötelező iskolai benn- tartózkodási idő szabályozása, a túlórák kérdése mind viszonylag rövid idő alatt korrigálható tétel a számos elrontott döntés között" - mondta Mendrey László. - Ez a hajó elment, mondta a szakpolitika nemrég, szerintünk rossz irányba ment, jéghegynek ütközött, elsüllyedt. Nincs mire várni, le kell ülni, és meg kell alkotni egy időtálló, széleskörű támogatást élvező közoktatási szabályozást.” A szaktárca a hírek szerint folyamatosan egyeztet az érdek- képviseletekkel, bár ezeknek a tárgyalásoknak az eredményességét rendre másként ítélik meg az érintettek. „Finomhangolással nem javítható az oktatás.” Tényanyag-hegyek bemagoltatása PDSZ: Új törvényre van szükség A tananyagmennyiség elsajátítása már a legeslegjobb képességű tanulók határait is erősen feszegeti - írták a hermanos tanárok. „Tényanyag-hegyeket kénytelenek bemagolni, de önálló véleményt többségük képtelen kialakítani vagy nézetüket nem tudják megfogalmazni és logikusan érvelni mellette. A motivált tanulók elvesztik gyermekkorukat, sokaknál pedig pszichés problémák alakulnak ki. E mellett az egységesítésre törekvő oktatási rendszer bebetonozza az eltérő szociális, egészségügyi vagy mentális helyzetből származó különbségeket. Ennyi féle hátrány szerinti differenciált oktatás nem valósítható meg egy osztályon belül. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón arra tett utalást, hogy a pedagógusok magukban is kereshetnék a hibát, amikor a romló tanulmányi eredményekről beszélnek. Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint a miniszter nyilatkozata finoman szólva sem kellően átgondolt, hiszen minden ellenkező hírrel szemben nem 2002 óta esik a nemzetközi diákfelmérések eredménye, a színvonal 2008-ban bicsaklott meg. Azóta viszont kapkodás van szerinte. A jelenlegi ágazati szabályozást nem érdemes foltozgatni, hanem egy új közoktatási törvényt kell alkotni, emelte ki az érdekképviseleti vezető. Meghalt az agyhalott gyógyszertesztelő RENMI Elhunyt az az önkéntes gyógyszertesztelő, aki egy gyógyszerkísérlet után pénteken agyhalott lett - közölte a BBC. A portugál cég által kifejlesztett gyógyszer a klinikai vizsgálat első szakaszában volt, vagyis amikor a hatóanyagot - a sikeres állatkísérletek elvégzését követően - egészséges önkénteseken tesztelik közvetlen orvosi felügyelet alatt. Ekkor a hatóanyagot általában nagyon alacsony dózisban kapják a kísérleti alanyok. A tragédia a nyugat-franciaországi Rennes-ben történt csütörtökön, a szerencsétlenül járt 28 és 48 év közötti kísérleti alanyokat a város egyetemi klinikájára vitték, hárman maradandó agysérüléseket szenvedhettek. MW Vucic előre hozná a választásokat BELGRAD Előre hozott parlamenti választást kezdeményez Alek- sandar Vucic szerb kormányfő, aki vasárnap Belgrádban arra kérte pártja, a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) vezetőségét, hogy támogassa ebben. A két éve megválasztott kormányfő kiemelte: kormánya megkezdte a változtatásokat Szerbiában, az ország most politikailag és gazdaságilag is stabil, a szorgalmas munkának köszönhetően pedig a nagyhatalmak partnerévé is vált. A politikus szerint azért van szükség új választásokra a mandátum közepén, mert meg kell oldani azokat a „társadalmi összetűzéseket“, amelyek akadályozzák a reformokat az országban. MW/MTI Varga: Igazságot az áldozatoknak! BUDAPt. „Ahhoz, hogy ismét megálljuk a szabadság próbáját, mindenekelőtt szembe kell néznünk a közelmúlt évtizedekig elhallgatott, elhazudott történelmével, és igazságot kell szolgáltatnunk azoknak az embereknek, akik egy könyörtelen diktatúra ártatlan áldozatai voltak; a ma helytállásán múlik Magyar- országjövője" - hangoztatta vasárnap Varga Mihály Óbudán, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából. A gazdasági miniszter az Óbudáról és Békásmegyerről málenkij robotra vitt németekre emlékezve hangsúlyozta: mások bűnei miatt kellett szenvedniük a második világháború után a Szovjetunióba kényszermunkára hurcol- taknak. MW/MTI Kövér László házelnök katasztrofális hibának tartja a sorkötelezettség magyarországi eltörlését Orbán: Nem lesz kötelező sorkatonai szolgálat BUDAPEST Nem lesz kötelező sorkatonai szolgálat Magyarországon - hangoztatta vasárnap' Orbán Viktor a köztelevízíóban. A kormányfőt arról is kérdezte az Ml, hogy van-e vita a kormány és Kövér László között ebben a kérdésben, több sajtóorgánum ugyanis az Országgyűlés elnökére hivatkozva tényként írta meg a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését. A miniszterelnök közölte, nincs vita, miután Kövér sem erről beszélt. Orbán megerősítette: nincs és nem is lesz napirenden a sorkatonai szolgálat ügye a kormányülésen. „Sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a 2004-ben Göncz Árpád államfőként a sorkatonaság eltörlésekor kérdést Magyarországon“ - jelentette ki a kormányfő. Kövér László az Új Néplapnak azt mondta: katasztrofális hibának tartja a sorkötelezettség magyarországi eltörlését, a visszaállítását azonban szerinte jelenleg Nincs reális alapja „Fantazmagória a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése, ehelyett az elsődleges megoldandó problémákkal (egészségügy, oktatás) kellene foglalkoznia a magyar kormánynak“ - hangoztatta az Együtt. A DK határozottan elutasította a sorkötelezettség visz- szaállítását, és mindent el fog köegy uniós tagállam nem tudná hatékonyan megoldani, ahhoz összeurópai döntésre lenne szükség. Úgy vélte, a sorkötelezettség eltörlése miatt kialakult helyzet orvoslásához sokkal több energiára lesz szükség, mint amennyit a sorköteaz ellenzék szerint vetni, hogy ezt megakadályozza. A MSZP szerint a sorkatonaság (melynek bevezetésének nincs reális alapja) körüli vita a Fidesz belső konfliktusait jelzi, ehelyett a Honvédséget kellene működőképessé tenniük. A PM szerint a fiatalok tömeges kivándorlását gyorsítaná fel a sorkötelezettség. lezettség fenntartására kellett volna fordítani. Ha ma vissza akarnák állítani a sorkatonaságot, az erősítené a sorköteles fiatal férfiak elvándorlását azokba az országokba, ahol ezt még nem tennék meg. Kövér szerint a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására. A honvédelmi miniszter kezdeményezésére jelenleg azon dolgoznak, hogy a haderőre szánt költségvetés növelésével összhangban a honvédség létszámát is bővítsék. Ez elsősorban az önkéntes tartalékosok számának növelését jelenti - mondta Kövér. MW