Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-11 / 8. szám

2016. JANUÁR 11., HÉTFŐ ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A 25 év alatti közmunká­sok száma szeptemberben már meghaladta a 25 ezret, amit ri­asztó adatnak tartanak. Szocio­lógusok szerint az iskoláztatás helyetti közmunka ugyanis be­betonozza a nélkülöző családok fiataljait a szegénységbe. A jelenség főként az ország más részein elterjedt, de Somogy sem számít kivételnek, az itteni pedagógusok is találkoztak már hasonlóval.- Valóban akad ilyen eset ná­lunk is, még ha nem is nagy számban, de ez létező probléma. Kezdetben csak hallottunk róla, aztán először egy Kiskunhalas­ról jött tanulónkkal történt meg - mondta Agócs Attila, a Kaposvá­ri Építőipari és Faipari Szakkép­ző Iskola igazgatója. - Még a tan­köteles korú gyerekekkel is meg­esett, hogy megtette a szülő, in­kább vállalta a szankciókat. Küz­dünk az ilyen szemlélet ellen. Ha csak a legapróbb jelét látjuk an­nak, hogy a szülő anyagi okok­ból akarja kivenni a gyermekét az iskolából, azonnal leülünk ve­le beszélgetni. A hiányszakmák­ban jól lehet keresni, ösztöndíjat kaphat a diák, megszerezheti az érettségit: ezeket az érveket vet­jük be, hogy maradjanak. Min­dent elkövetünk, hogy a szülők az erejük legvégső határig isko­láztassák a gyermekeiket. Ez a követendő cél, osztja a pe­dagógus véleményét a babócsai Kalányos István író, roma érdek­védő.- Nagyon rossz hozzáállás, ha a gyerekből közmunkást ne­velnek, mert a szülőknek is az a legfontosabb, hogy a gyerme­kük többet érjen el, mint ők ma­guk, mindig ezt kell az első hely­re tenni. Sok dél-somogyi roma családot ismerek, ahol min­dent megtesznek azért, hogy a fiatalok iskolába, tanfo­lyamra járhassanak. De ha csak a nyolc osztályt vég­zik el, azzal is előrébb juthatnak, mint iskola nélkül - mondta Kalá­nyos István, aki sze­rint a közmunka­program meghatá­rozó a megélhetés­hez Dél-Somogy- ban, a cigányság pedig a legnagyobb létszámban van je­len a közfoglalkoztatásban. - Ők vannak a seprű végén, ők taka­rítanak a településeken, dolgoz­nak a somogyi erdőkben. A köz- munkaprogram az életben mara­dás eszköze számukra. De túlélő népség a roma, a gazdasági vál­ságokat is átvészelik,!ez a meg­győződésem. De egy képzetlen romának nincs esélye jó mun­kahelyekre, nem lehet beállíta­ni a CNC vezérlésű gépekhez - mondta Kalányos István. K. G. Még korú gyerekkel is megtörtént, hogy kivette a szülő és közmunkásnak adta §®Cs (SgaDátíl GaSs^íMldi immMiM] CÄcgoüfl gpomsMi Iskolapadból ■ •• ■ Am közmunkába Tizedszer is útra keltek a Háro KAPOSFÜRED Negyed tízkor még alig-alig szállingóztak, fél tízre aztán, mire a helyi járatú autó­busz Kaposvárról megérkezett a túrázni indulókkal, már te­temes sor alakult ki a Benedek Elek iskola bejáratánál. Tömött sorokban érkeztek ugyanis re­gisztrálni szombaton délelőtt az esős, lucskos idő ellenére a 10. jubileumi Három királyok túra résztvevői, ahogy az előző évek­ben nem csak Kaposfüredről, de egész Kaposvárról és a kör­nyező településekről is. Stecker József és barátai is Kaposvárról indultak útnak, hogy az egyko­ri ötletgazda, Heintz Tamás ak­kori parlamenti és önkormány­zati képviselő kezdeményezé­sének megfelelően kigyalogol­janak a Vízkereszthez legkö­zelebb eső szombaton a füredi iskolától a füredi szőlőhegyre. Ahol aztán az idén a kedvező­nek komoly jóindulattal se ne­vezhető idő ellenére 11 szőlős­gazda nyitotta ki pincéjét, s vár­ta a megfáradt túrázókat zsíros kenyérrel és forralt borral, for­ró teával.- A kezdetektől fogva minden évben kigyalogolunk a hegyre a mozgás és persze a jó társaság miatt - mondta Stecker József. - Én 34 éve túrázom, minden szombaton, legutóbb Piliscsa- bán öt nap alatt 70 kilométert gyalogoltam. Ezen a túrán kü­lönösen jó a társaság és a sző­Zsíros kenyér és forralt bor segítette hozzá a jelentkezőket, hogy könnyebben teljesíthessék a túrát lősgazdák is kedvesek, barátsá­gosak.- Az idei, jubileumi túrán az előző évekhez hasonlóan az el­ső ötszáz regisztráló ajándék­bögrét kap - tudtuk meg Nagy Attila önkormányzati képvise­lőtől. z A nagyjából öt kilométe­res táv megtételéhez hetven ki­ló kenyérrel, tíz kiló zsírral és kétszáz liter forralt bornak va­lóval igyekeztünk egy kis ener­giát adni. A nevezési díjként leadott csokoládékat pedig az idén is a hajléktalan szálló és a Borostyánvirág Anyaotthon la­kóinak adjuk majd. Márkus Kata MEGYEI KORKÉP Új földesurak Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu A Wikipédia szerint a latifundium nagy kiterjedésű magán­birtok. Főleg rabszolgák művelték a területeket, amelye­ken különösen jelentős volt az állattartás. Ma Latin-Ame- rikában létezik hasonló, bár nem konkrétan rabszolgatartásra, hanem szabad, de kiszolgáltatott, olcsó munkaerőre épül. A 19- 20. század fordulóján Magyarországon is közszájon forgott a ki­fejezés. Majd újra megtanuljuk... Jelentem, megvannak az új földes­urak Somogybán és országszerte, a nemzeti földalapkezelő szer­vezet a honlapján nyilvánosságra hozta az állami földlicitek eredményeit. Ángyán József se kell hozzá, könnyű kilistázni, ki hol és mennyit adott. És utána persze rögtön az exállamtitkár szavai jutnak az ember eszébe, amit a földbérlet-pályázatok ösz- szegzésekor mondott: „Sokaknak löknek keveset, a kevesek vi­szik a sokat”. Elegendő sorba Minden tisz­teletünk Claessens Péteré, semmi ba­junk azzal, hogy a sok állatához sok föld is kell. állítani a liciteken'győztes vé­telárakat; még csak az első tíz nagy érdekeltségnél tartunk, de már túlléptük a négymil- liárd forintot, az összes somo­gyi bevétel harmadrészét. Az 592 somogyi árverésen 647- en licitáltak - ez meg annyit jelent, hogy leginkább egy lici­táló volt, néha előfordult, hogy kettő is akadt... Hát ennyit a gaz­dák nagy földéhségéről. S ott a másik régi jelszó is, miszerint „Magyarországon külföldi nem juthat földtulajdonhoz”, ehhez képest (azzal együtt, hogy minden tiszteletünk Claessens Péte­ré, semmi bajunk azzal, hogy a sok állatához sok föld is kell) So­mogybán éppen egy belga származású nagybirtokos családja ad­ta a legtöbbet az állami földekért, s jutott ezáltal négy települé­sen huszonnégy birtoktesthez. Igaz, a felcsúti Mészáros-család­hoz képest sehol sincsenek... Ne legyenek kétségeink, lesznek majd olyanok is, akik arról fogják győzködni a népet: az egy település-egy földesúr sziszté­ma voltaképpen a kisgazdák, a falu, a vidék érdeke... Vendégéjszakák: Siófok túl a millión BALATON Tavaly végre átlépte a „bűvös” egymilliót a vendégéj­szakaszám Siófokon - ez a vá­rosházi adóhivatal adataiból derül ki, ráadásul úgy, hogy most még csak a november végi adatok állnak rendelkezés­re, évösszegzésről a decembe­ri számok híján még nem lehet szó. Az önkormányzati adatok annyival teljesebb képet mutat­nak a vendégforgalomról a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) szokásos összesítéséhez képest, hogy abban nemcsak a kereske­delmi, hanem a magánszállás­helyeken eltöltött vendégéjsza­kák is szerepelnek. A 2014-es esztendő végén Siófok 99 900 vendégéjszakával zárt. Az, hogy 2015-ben sikerül átlépni az egymilliót, a kedvező nyári adatokból már kiolvasha­tó volt. Nos, a novemberi 23 ezer vendégéjszaka meg is hozta az áttörést, a tizenegyedik hónap végén 1 millió 011 ezer vendég- éjszakán állt az összesítés, ez alapján tavaly 4,3 százalékkal nőtt a turistaforgalom a nyári fővárosban. Siófokon 2015-ben hat hónapban (február és április mellett a legmeghatározóbb hó­napokban, tehát júniusban, jú fiúsban, augusztusban és szep­temberben) nőtt a Vendégforga­lom a 2014-es adatokhoz képest, öt hónapban csökkent, a decem­beri számokra pedig még várni kell. F. I. Uszodazár: semmit sem ért a tiltakozás CSURGÓ Továbbra is zárva van a csurgói uszoda, hiába tilta­koztak utcai demonstrációval a helybeli szülők egy hónap­pal ezelőtt, mégsem oldódott meg, hová vigyék úszóedzésre a gyermekeiket. A szülők kép­viselőjétől, Madarász Zoltántól megtudtuk, hogy azóta a nagy- kanizsa uszodába mennek, ott tartanak hetente háromszor egy órát, de a létestmény any- nyira zsúfolt, hogy nem min­dig jutnak pályához. Aggód­nak azért is, mert a zárt uszo­dában kikapcsolták a fűtést, és félnek, hogy télen szétfagy a rendszer. Megkérdeztük Füs­tös János polgármestert, mert a csurgói uszoda tulajdono­sa az önkormányzat, működ­tetője pedig a KOSZISZ, a Kol- ping oktatási és szociális intéz­ményfenntartója. Füstös János A tiltakozás mit sem ért elmondta, hogy a közeljövőben egyeztetés várható a két fél kö­zött, és a tárgyalásoktól előre­lépést vár. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom