Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JANUAR 10., VASARNAP A magyarok főként a munkahelyi problémák és az egészségük miatt aggódnak, ám éppen ettől lehetnek betegek KORUNK PESTI IE A STRESSZ más alatt van, sarokbq szorítja a stresszünk, mert a negatív gondolataink, a félelmeink miatt dolgozik, nem képes a feladatára. A szervezetünkben folyamatosan keletkeznek rákos sejtek, amelyeket az immunrendszerünk felfedez és elpusztít. Ha érre már nem képes vagy nem jól képes, a daganatok sokszorozód- hatnak. Akik szoronganak, azok száguldanak egy lejtőn, míg azok, akik természetesnek veszik az életet az akadályokkal együtt, lassabban haladnak, és képesek elkerülni bizonyos betegségeket.” Akarattal legyőzhető Sok múlik azon, milyen egy ember gondolkodása, problémamegoldó képessége és személyiségtípusa. „Akkor hát eldőlt a dolog, tehetetlen vagyok az ügyben” - gondolhatják sokan, pedig nem így van. „Való igaz, a tudatalattink csak hétéves korunkig nyitott - mondta Guseo András. - Vagyis gyermekkorban eldől és bevésődik, hogy egy ember hogyan viszonyul az élet nehézségeihez. Ezt otthonról hozzuk, kitartó tanulással mégis megváltoztatható. Ötvenévesen is megváltoztatható. Nekem van nem is egy olyan sclerosis multiplexes betegem, aki csak attól, hogy képes volt megváltoztatni a gondolkodását és az élethez való hozzáállását, ki tudott szállni a tolókocsiból. Akad közöttük, aki hét évig járni sem volt képes, ma hegyi túrákat vezet. Viszonyulhat egy ember egy feszült helyzethez úgy, hogy az tragédia és az neki rossz, de mondhatja: elfogadom, örülök annak, ami történt, mert meg fogom találni benne magamnak a jót és képes leszek megoldani a helyzetet. Ehhez azonban nem elég az, hogy tudom, mi lenne jó és próbálok úgy cselekedni. Elszánt akaratra van szükség és alapos tanulásra. A stresszt ugyanis nem iktathatjuk ki az életünkből, de a reakcióinkat és a kontrollt képesek vagyunk fejleszteni ezekben a helyzetekben. Ha van fegyverünk, bevált technikánk a stressz ellen, le tudjuk győzni a gondolatainkkal, egyensúlyban maradhatunk és nyerünk.” A legnagyobb veszélyben az orvosok és a betegápolók vannak Guseo András azt mondta: az emberek többsége munka közben szenvedi el a legtöbb stresszt. A szakember saját kutatása szerint az egészségügy a legveszélyesebb munkahely, a szakdolgozók például tíz évvel korábban betegszenek meg, mint az átlag, s a vezető férfi orvosoknak a 60-70 százaléka, női kollégáiknak pedig 90 százaléka daganatos betegségben hal meg, miközben az arányszám a népességen belül 24 százalék. Felmérés is készült erről tavaly. Ebből kiderült, hogy a stresszt okozó tényezők közül 100-as skálán 63- at kapott a gyors munkatempó, 47- et a jelentős mennyiségi elvárás, 41-et az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke, valamint komoly problémát okoz a dolgozók verbális bántalmazása. Ez erőszakos fenyegetés formájában az egészségügy, szociális ellátás (24 százalék), a személyszállítás (21 százalék) és a védelem (21 százalék) területeken fordult elő leginkább. Fizikai erőszaktól szintén főleg az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók szenvedtek (7 százalék) elsősorban az ügyfelek, páciensek részéről. A magyar átlagnál (43 százalék) jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67 százalék), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69 százalék) területén dolgozókat. A szakmák közül a személyszállítást, a közlekedést, a postai szolgáltatásokat, a szálláshely-szolgáltatást, a vendéglátást, az idegenforgalmat, az oktatást, valamint a szociális és egészségügyi tevékenységeket vallották a leginkább megterhelőnek stressz szempontjából. A legnyugisabb munkák pedig a tudományos, műszaki tevékenység, a szakipari munkák, a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, a művészet, a szórakoztatás, a sport, a szabadidő és a szépségápolás. Persze a stresszel az élet egyéb területein is találkozunk. Ezeket is csoportosították veszélyességük szerint. így a házastárs halála, a válás, a munkahely elvesztése, a balesetek, az egészségügyi gondok, a nyugdíjazás a legnagyobb megterhelés e szempontból. Tudja, hogy miért nem pihenten ébred, amióta véget ért a szabadsága, vagy hogy miért adta fel éppen tegnap a fogyókúrát? Netán miért nyúlt megint a cigi után, pedig megfogadta újévkor, hogy idén leszokik? A stressz az oka mindennek. A jó hír az, hogy tehet ellene. Ha kitartó és megtanulja, megrögzött stresszelő- ből kiegyensúlyozott, nyugodt ember lehet. Fábos Erika FESZÜLTSÉG Gondolkodott azon, hogy miért olyan türelmetlen, pedig az ünnepek alatt olyan nyugodt volt? Az emberek többségének a munkája okozza a legtöbb stresszt. A stressz pedig a legtöbb gondot: elhízást, szenvedélybetegséget, lelki és testi bajokat. A napi mókuskerék ebben az évben is elkezdődött, és a többség egészen a nyári szabadságig monoton pörög benne. Pedig a munkahelyi hiányzások 50-60 százaléka, vagyis Magyarországon évente több mint 10 millió keresőképtelen nap a munkahelyi stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza az Európai Munka- védelmi Ügynökség adatai szerint. A munkahelyi dolgokon kívül mi, magyarok az egzisztenciánk és az egészségünk miatt aggódunk még sokat. Vagyis nemcsak munka közben, de otthon is tudunk stesszelni. Észre sem vesszük Rohanó mindennapjainkat átszövi rengeteg élmény, öröm, változás, hir, bosszúság, tragédia. Ezek csak úgy észrevétlenül körülfogják az embert. Mindaddig nem is veszünk róla tudomást, amíg valami nem váük kellemetlenné, vagy nem haladja meg a tűrőképességünk határát. A legtöbb ilyen felett átsiklunk, de van, amelyik megakad, és vissza-visszatér, elsősorban gondolatban, és egyre tűrhetetlenebbnek érezzük. Ez maga a stressz. Gu- seo András ideggyógyász pszichiáter, a Stresszka- lauz című könyv szerzője szerint sokszor a nagy életesemények sem önmagukban, hanem a velük járó, hosszan visszatérő „mikrostresz- szek” révén fejtik ki hatásukat. Ha rágódunk egy rossz döntésen, ha nem tudjuk elengedni a gyerekeink kezét, ha elfojtunk egy gyász okozta fájdalmat, ezek ism mind a tudatalattinkban történnek, nem is veszünk róluk tudomást, hiszen döntéseink 90 százalékát nem tudatosan hozzuk. „A napi életesemények ugyanis gondolati szinten válnak stresz- szé, hiszen mindenki maga dönti el, hogy mi van rá jó vagy rossz hatással - mondja a szakember. Van, aki feszült lesz egy olyan átlagos helyzetben is, amiben a többség nyugodt marad, és lehet fordítva is. Ami biztos, egyetlen rossz szó vagy negatív gondolat is képes stresszeim anélkül, hogy éreznénk. A szakirodalom több mint 38 különféle tünetét ismeri a stressznek, miközben egy átlagember jó, ha 8-9-et észrevesz. Az agyunk olyan, mint egy rádió adó-vevő, veszi a jeleket, adja az adást, ráhangolódik és reagál a környezetre. Ha éhesek vagyunk, ha kialvatlanok vanünket - mondta Guseo András.- A menekülésben segítenek, ha viszont a menekülés nem történik meg, ha nem szabadulunk meg attól a gondolattól, ami kiváltotta bennünk a reakciót, a stressz állandósulni fog.” Vagyis folyamatosan feszültség keletkezik belül: többletmunkát végez a szív, magas a vérnyomás, terhelés alatt áll az érrendszer, és a testünk, mint egy pontos kémiai laboratórium, termeli azokat az anyagokat, hormonokat, amelyek stressz esetén szokásosak. A szervezetünk, amíg tud, küzd és alkálmazko- dik, van, akinek sokat bír, másoké kevesebbet, de a kitartó terhelés egyszer meghaladja belső erőforrásainkat, és ha nincs módszerünk, hogyan kezeljük, károssá válik. A stresszhormonok ugyanis aktivizálják az immun- rendszert, az aktív immunrendszer pedig támad, ami folyamatos gyulladásokat okoz a szervezetben, és az ellenálló képességet is rombolja. Guseo András ezért nevezi a stresszt korunk pestisének, szerinte ugyanis annyi áldozatot szed és akkora károkat okoz, mint a középkorban a pestis. „Minden rossz gondolat, félelem észrevétlen beindítja a stressz reakciót a szervezetben, az immunrendszer pedig erre figyel, ahelyett, hogy az alapvető feladatát látná el- mondta Guseo András. - Ez ugyanis a figyelem és a védekezés. Ha viszont az immun- rendszerünk folyamatos nyoA munkahelyi kimerültség I és a hiányzások fő okozója Magyarországon már évek óta a stressz • Félelem • Szomorúság • Szorongás • Aggodalom • Önsajnálat • Időhiány • Magány gyünk, ha lázasak vagyunk, ha elmegyünk egy temetésre, szervezetünk stresszként éli meg. Nem is tudunk róla, hiszen nem tanítják az iskolában, nincs elég ismeretünk erről.” Ráadásul a mai teljesítmény- és profitorientált világ túlhajszol, a magyár sírva vigad, és ez a két tényező együttesen ahhoz vezet, hogy azt gondoljuk, az aggodalom, a panasz, a stressz ma már együtt jár a hétköznapokkal, így a normális. A keleti emberek alapvetően sokkal több kapaszkodót kapnak ahhoz, hogy ezt jobban viseljék, mint a mi kultúránkban. A meditáció, a hit, a pozitív gondolkodás, a türelem mind segítenek a stressz ellen, de ha valaki csak annyit tesz, hogy naponta tíz percet arra szán, hogy nyugalomba helyezi magát, zavartalanul megpihen, és átgondolja, milyen jó történt vele aznap, vagy felidéz olyan élményeket, amitől boldog volt, már sokat tett magáért. Az egészség ugyanis a legnagyobb érték, de ezt akkor vesszük észre, amikor már elveszett - túl későn! Félelmek és betegségek Mindennek a stressz az oka, halljuk nap mint nap. Nem véletlen, hogy a rohanó életet élők gyakran küzdenek szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, fekéllyel, emésztési gondokkal, de sokan a rákos megbetegedések okaként is a stresszt tartják a fő rizikófaktornak. „A félelem, a szorongás testi reakciókat váltanak ki, amelyek alapvetően a félelmek leküzdésére tesznek alkalmassá benEttől lesz stresszes így lesz stresszmentes • Hit • Nyugalom • Öröm • Mozgás/sport • Közösség • Jókedv • Humor Ezzel a láncreakcióval hat ránk a stressz 1. VÉSZJELZÉS Az észlelő idegsejtek a közelgő veszélyről jelet küldenek az agyunkba. 2. AGYI VÁLASZ Az agyban az ingerület eléri azt a területet, amely a döntéshozatalért és az érzelmek szabályozásáért felelős. Ez riasztja a hipotalamuszt, ami a hormonális szabályozás központja. 3. HORMONFROCCS Ettől a szimpatikus idegrendszer lép működésbe, amely reakciósorozatot indít, amitől az adrenalin és a kortizol, a stresszhormon termelődik. Ezek bekerülnek a vérbe. 4. TESTI VÁLÁS.- Ennek hatására nő a vércukorszint, felgyorsul a szívverés, ami meggyorsítja az oxigénáramlást a vázizomzat felé, hogy menekülni tudjunk. 5. HATÁS Állandósuló stressz hatására a szervezetünk nem állítja le a stresszre adott vészreakciót. Ez olyan betegségeket, testi tüneteket okoz, mint magas vérnyomás, szívritmuszavar, gyulladások a szervezetben, cukorbetegség,, szorongás, depresszió, fogyás, illetve elhízás, de növekszik a szívroham valószínűsége is. Ezeket is a stressz okozza • Nyugtalan alvás • Fejfájás • Herpesz • Türelmetlenség • Fogproblémák • ízületi gyulladások • Gerincproblémák • Krónikus fáradtság I» * I
