Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-07 / 286. szám

X MEGYEI KÖRKÉP 2015. DECEMBER 7., HÉTFŐ Várták a pénzt, de nem jött, kérni meg nem kérnek „Nem történt itt semmi tavaly óta” Halálos baleset az M7-es autópályán BALATON BOGLÁR Halálos bal­eset történt az M7-en, Bala- tonboglár térségében, a Buda­pest felé vezető oldalon. Az el­sődleges információk alapján egy kamion és egy személy- gépjármű ütközött. A baleset­ben ketten sérültek meg, egyi­kük éltét vesztette. M. G. Kamuriasztás: őrizetbe vették NY1M Egy ismeretlen tett beje­lentést a rendőrségen, hogy Nyimben többen összevereked­tek, de kiderült, a bejelentés valótlan volt. A bejelentő, egy 43 éves helyi személy ellen va­lótlan bejelentés szabálysértés elkövetése miatt indítottak eljá­rást és őrizetbe vették. M. G. Vádemelési javaslat a tolvaj ellen siófok A siófoki rendőrök lo­pás gyanúja miatt folytattak eljárást egy 28 éves férfi el­len, aki egy szabadstrandon elvitte egy nő táskáját az érté­keivel. A rendőrök rövid időn belül elfogták az elkövetőt. A Siófoki Rendőrkapitányság vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást. M. G. Semmi sem történt a tavaly őszi nagy esőzések óta Siófok legdélibb utcájában, állítják a lakók, viszont négy szivattyút adott át a város a katasztrófa­védőknek, és kiképezték a Vá­rosőrséget vízkárelhárításra. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu BALATONSZÁRSZÓ - Drága uram, nem történt itt semmi, se a háza­kon, se az utcában, én a magam erejéből húztam egy tíz-tizenöt centis aljzatbetonréteget a ház­ban, ahol hetven centi víz állt, meg ki is meszeltünk, de többre nem futja - mondja egy szuszra Lakatos István. Talán az ő alap nélküli háza károsodott legin­kább tavaly szeptemberben a siófoki Alsó utcában, amikor hat nap alatt háromhavi eső zúdult a városra. Azóta több, mint egy év eltelt. Lakatosék állítják, egy pa­pírt ki kellett tölteniük, majd 28 ezer forint segélyt kaptak az ön- kormányzattól: ennyi. Kibetonozott, mély csapadék­víz-elvezető Siófok legdélibb, romák lakta utcájában, most is majdnem félig mocskos víz­zel, pedig nagy eső rég nem volt. - Voltak itt mérnökök, azt mondták, minden rendben, pe­dig dehogy, nem folyik el az eső­víz, ha meg esik, akkor vissza­felé jön - így Lakatos István. Hozzáteszi, hogy várták ugyan a segítséget, de nem jött, hallot­ták, hogy sok pénzt megszava­zott a károsultaknak még az elő­ző képviselő-testület, de aztán azt is beszélték, hogy ezt a dön­tést visszavonták. Kérni nem kértek, elfogadják azt, amit ad­nak. - Az egyik civil szervezet, az, amelyik vasárnaponként in­gyenebédet oszt az Újpiac téren, szekrénysort és ágyat hozott ne­künk, mert a régiek eláztak a vízben. Meg aztán a Robi, vagy­is a polgármester is járt itt, tőle élelmet, ruhát kaptunk. Hamar­jában, még a tavaly őszi önkor­mányzati választások előtt, cik­luszáró ülésén hozott létre tíz­millió forintos kárenyhítési ke­retet az előző siófoki képvise­lő-testület. A döntés azért is volt emlékezetes, mert Csorba Ottó fideszes tanácsnok javaslatára csak Balázs Árpád polgármes­ter nem szavazott igennel; tar­tózkodott, mondván, korainak tartja a döntést a részletes kár­felmérés előtt. A Városőrség immár az ér­és belvíz ellen is bevethető Négy olyan nagy teljesítményű szivattyút szerzett be a siófoki önkormányzat és adott át a he­lyi katasztrófavédelmi parancs­noknak. melyből az egész me­gyében kettő állt eddig a kárel­hárító szervek rendelkezésére. ,A hatóságok eszköztára meg­lehetősen hézagos volt ahhoz, hogy az első pillanattól fogva, hathatósan kezelhették volna a helyzetet, egyebek mellett nem állt a rendelkezésükre meg­felelő számú és teljesítményű vízszivattyú - emlékeztetett Facebook-oldalán Lengyel Ró­bert polgármester, - A képvise­lő-testület egy korábbi dönté­sének megfelelően szereztünk be szivattyúkat, és vállaltuk az azok fenntartásához szükséges költségek biztosítását is. Azt gondolom, komoly lépést tet­tünk az esetleges jövőbeni ká­rok megelőzése, csökkentése érdekében. Ezzel párhuzamo­san folytatjuk a csapadékvíz-el­vezető rendszerünk korszerűsí­tését. bővítését is”. A szivattyúátadón Wéber An­tal dandártábornok, a So­mogy Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság igazgatója azt mondta: tavaly szeptemberben bebizonyosodott, hogy az ered­ményes munkavégzéshez több eszközre van szükség, és kelle­nek a hivatásos egységek mun­káját segítő önkéntesek is. Az együttműködés jegyében a tűz­oltók vállalták a siófoki Város- őrség tagjainak katasztrófavé­delmi képzését. Az önkormány­zat rendészeti szerve immár az ár- és belvíz elleni vkf skezés joián is bevethető. Délnyugat-Somogyban sok családnak a karácsonyfának-vaíó jelenti a megélhetést: jövedelemkiegészítésnek indult, ma bevételi forrás Nagyüzem a fenyőövezetben ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Az őstermelők és cégek 800-1300 forintért adják darab­ját a kereskedőknek, az ezüstfe­nyő 1500-3000-ért megy, a nord- man 3500-5000 között - a dél­nyugat somogyi családok ezt a három fajtát termelik. Generá­ciók óta, mert a kötött és félkö­tött anyagos talaj, a klíma, s az évi nagyjából 800 milliméter- nyi csapadék kedvez a fenyő­nek. Eleinte jövedelem-kiegészí­tésként foglalkoztak az itt élők a karácsonyfának valóval, ám so­kak számára ma az egyetlen be­vételi forrás.- Annak idején a szocializ­musban a környék határsávnak számított - mondta -, ipart nem engedtek idetelepíteni, a földből kellett megélni, de a gabona- és takarmánynövényeknek nem kedvezett ez a talaj. Sokan mál- náztak, ribizliztek, ám a rend­szerváltás után megszűntek a konzervgyárak, nem volt hová el­adni a termést, egyre többen át­álltak fenyőre. A hiedelemmel ellentétben ko­moly munka jár vele. A cseme­ték elültetése után folyamatosan gyomlálni-kapálni kell, hiszen a gazban nem nő a fa, a megfele­lő dússág és forma érdekében a műtrágyázás sem maradhat el, s gombaölőket is permetezni kell, hogy egészséges maradjon a par­cella. Ráadásul a fenyő hosszab­ban megtérülő befektetés, hi­szen egy nordman nagyjából tíz év alatt lesz kétméteres vágás­érett, de egy lucnak is kell 4-5 év a 1,5-2 méteres magassághoz. A családok többsége 0,5-2 hek­táron ültet 1500-2000 cseme­tét évente, ám akadnak cégek, melyek 30-60 hektáron gépesít­ve gazdálkodnak, s tízezerszám vágnak november közepétől. Ér­telemszerűen ekkortól a forga­lom is megnövekszik: a néhány tucat fát utánfutón szállító kis­kereskedőtől a pótkocsis kami­onokkal érkező multi-beszállító­kig, faexportőrökig sorban áll­nak a vevők. És persze ilyenkor a tolvajok is megjelennek.- Hiába őrzik a területeket a polgárőrök mellett biztonsá­gi cégek emberei is - állította a csurgói őstermelő -, eddig min­den évben előfordultak komoly lopások. Az idén még nem hallot­tam, hogy történt volna, de még csak december elején járunk. Sőt, nemcsak fákat vágnak ki, olyan­ra is akadt példa, hogy egy terme­lőnek az összes fáján levágták a csúcságat, vagyis teljesen lenul­lázták a csemetését, hiszen így karácsonyfának már eladhatat­lan a fenyő... Vas A. Egyre többen választják a műfenyőt, óva az élő fákat Hódít a műfenyő, a dekorációs kellék Egyre többen keresik a múfe- nyöt: egyfelől környezettudatos­ságból, másrészt az ára az élő­höz képest egy-két év alatt meg­térül. s akár évtizedig is használ­ható, ráadásul kis helyen is elfér. - Az adventi időszak kedvelt ter­mékei közül évek óta kiemelke­dik a műfenyö - tájékoztatott Nagy Szilvia, a Praktiker Kft. ka­tegóriamenedzsere. - A vásárlók kedvelik, mert most már olyan minőségben készülnek, hogy nem térnek el a valóditól. A leg­drágább múfenyőkról csak ta­pintás után lehet megmonda­ni, hogy nem a természet alkot­L___________________________ ta őket. Rengeteg fajta és méret kapható, vagyis mindenki meg­találja a számára megfelelőt az asztali változattól a 210 cent magasig. Árban is széles a ská­la, 600 forinttól 70 ezer forintig terjed a kínálat. Persze az ünnepi időszakban nemcsak az élő vagy a müfe- nyök. hanem a különféle deko­rációs kellékek is keresettek: szokássá vált ugyanis a laká­sok, házak feldíszítése, dekorá­lása. mely nemcsak kültéri fény­füzéreket jelent. hanem külön­böző lámpásokat, kerámia figu­rákat is. Bűnmentes Balatonszárszó BUDAPEST-BA LATON SZÁRSZÓ Hatala József egykori országos rendőr- főkapitány, a Nemzeti Bűnmeg­előzési Tanács elnöke adott át arany-, ezüst- és bronz okleve­leket a balatonszárszói polgár­őröknek. A rendőr tábornok je­lenléte nem volt véletlen az évzá­ró szárszói összejövetelen, aho­vá a helyi polgárőrök családtag­jai is hivatalosak voltak. - Szár­szó évek óta az egyik legbizton­ságosabb település, köszönhető­en többek között a bűnmegelőzé­si mintaprogramnak - hangsú­lyozta Hatala, hozzátéve: az or­szág minden részén élő kétezer nyaralótulajdonos télen is nyu­godtan álomra hajthatja a fejét, mert vannak, akik vigyázzák az értékeiket. A rendőrség és a he­lyi polgárőrség egységes szak­mai szervezetet hozott létre a bűnmegelőzés érdekében.- Öt-hat éve még egymást ér­ték a nyaralófeltörések, vittek a betörők minden mozdíthatót, még a radiátorokat is leszerel­ték - emlékeztetett Dorogi Sán­dor balatonszárszói polgármes­ter. - Kétezer nyaralóingatlan, hatalmas partmenti terület, ami szinte szabad préda kilenc hóna­pon át - sokat törtük a fejünket a megoldáson. Ma harminc tagú a polgárőrség, két gépkocsival folyamatos éjszakai ügyeletben vannak és az elmúlt években statisztikailag is csak alig ki­mutatható bűncselekményszám történik a községben, megszűn­tek a nyaraló-fosztogatások. Szükség van a modern techni­kára, a kamerákra is, de hatásta­lan megannyi kamera is az em­beri tényező nélkül. A kettő csak együtt működik, ez a szárszói ta­pasztalat: kamera és a lelkiisme­retes polgárőri munka. Dorogi Sándor az Országos Polgárőr Szövetség közelmúlt- béli közgyűlésén egyedüli ci­vilként ismertette a település bűnmegelőzési mintaprojekt­jét. Ott is hangsúlyozta: a rend­őr-polgárőr együttműködés mellett sokat segítenek a nyá­ri főszezonban a balatoni sze­zonális bűnmegelőzési központ fiataljai is. F. I. KÉKHÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom