Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-31 / 305. szám
2015. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Sportszerű hagyományőrzés: nagyobb a vad esélye Sólyommal facanra ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Tucatnyi sólyom, egy szirti sas és a végén csak kevés fácán - mert itt nem a teríték a lényeg. Az augusztusi siófok-kiliti Gazdanapon kezdődött. Ott írták alá az együttműködési megállapodást a vadászok és a solymászok, s most íme, vadászok és solymászok valóban együtt készülődnek fácánhajtásra a kiüti hidegvölgyi horgásztónál. Ködoszlatók is a nimródok, hiszen mire az eligazítás véget ér, fölszáll a köd és kisüt a nap. Ritkaság, hogy egy vadásztársaság a területét adja solymászathoz - halljuk és azt is, hogy Somogybán hasonlóra még nem is nagyon akadt példa, ezt a megyei vadászati hatóság jelen lévő szakembere is megerősíti. Hiszen bár ezúttal a vadászok sem hoztak fegyvert, ám ugyanúgy csak vizsgával, vadászjegygyei rendelkezők vehetnek részt és alkothatnak csapatokat, melyek fácánzsákmány reményében vágnak neki kutyákkal és tucatnyi sólyommal a Sió partjának. És egy szirti sassal, ez a sólyomnál jóval nagyobb madár a társas vadászat különlegessége, általában rókára és nyúlra mennek vele, de ahogyan megtudjuk, néhol farkasra is. Az is hamar világossá válik, hogy a solymász nem egy különleges, fegyvertől borzadó vadászfajta, hiszen sokan vannak, akik mindkét, sőt, a vadászíjász változatot is bírják, „űzzük a vadat”, ahogyan egyikük fogalmaz. A solymász- nak vadászvizsgát kell tenni, azután solymászelméletből és -gyakorlatból is vizsgáztatják, végül természetvédelemből, hiszen védett, vagy fokozottan védett madarakkal vadásznak. A magyar solymászat is felkerült nemrég az UNESCO világörök- ségi listájára, ezen kívül hunszórakozása volt. A legendákról, Emese álmáról, a turulról nem is beszélve, így hát joggal állapítják meg a Sió-parti vadászatra készülők: ősi jogunk rajta lenni azon az UNESCO-lis- tán... Kutya és madár összhangja, a vadász alkalmazkodása a madárhoz, a természethez - ebben rejlik a résztvevők szerint a sólyomvadászat szépsége. Vagyis nem a terítékben, hiszen ahogyan a balatonalmádi Tóth János is mondja, jóval kisebb a zsákmány, mint garikum és a szellemi kulturális örökség része. A sólyomvadászat bölcsője Ázsiában, valahol az Altáj vidékén ringott vagy négyezer éve, de a honfoglaló magyaroknak is kedvenc egy fegyveres vadászaton, itt több esélyt adnak a vadnak. - Ez sokkal inkább sport, amellett, hogy hagyományőrzés, a vadászati tradíciók életben tartása. Az várható, hogy lesz néhány szerencsés sólyom, amelyiknek sikerül zsákmányt ejtenie, de az a fácán, amelyik gyorsabb, ügyesebb, jobban ismeri a terepet, az „megússza”... • Fónai Imre Kitűnő vadász: egy meredek zuhanással, szakszóval vágással lecsap A sólymos egyéni vadászati mód, társas vadászatokon is egyszerre csak egy ragadozó lehet a levegőben. Egy csoportban az a solymász megy elöl, aki a madarát röpíti. Az általában angol és magyar vizslák nem hajtják, hanem állják a vadat, vagyis jelzik a solymásznak, ha valahol a közelben fácán lapul. Amikor ezt kiszagolják, hirtelen megállnak. Ha héjával, vagyis alacsony röptű solymászmadárral van a vadász, akkor ahogyan közelít a vadhoz, az amikor fölröpül, ökölről indítja a madarát, mintegy utánadobja a zsákmánynak. A magas röptű sólymot ellenben először elengedi, az szabadon fölröpül száz méter magasra a solymász fölé és amikor a vadász közelít a fácánhoz és az megijed, fölugrik és fedezékbe próbál repülni, fölülről ezt észleli a sólyom és egy meredek zuhanással, szakszóval vágással lecsap. Egy madarat egy nap kettő-háromnál többször nem lehet röptetni.- Olyan élménynek vagyunk „előidézői", ami amúgy naponta százszor is megtörténik a természetben - így Tóth János, a Magyar Solymász Egyesület korábbi elnöke. - Megfigyeljük, ellessük a pillanatot, amint egy ragadozó támad és zsákmányt ejt. Valóban természetes vadászati mód. A lőfegyverek komoly technikai fejlődésével egy időre háttérbe szorult a sólyomvadászat, ám újra reneszánszát éli. - Az, hogy egy vadmadárral a kezünkön mászkálunk és vadászunk vele, nem egy hétköznapi szituáció, extrém sportnak is mondható - folytatja Tóth. - Kevesen gyakorolják hazánkban, százas nagyságrendben, ezért is örvendetes, hogy vannak olyan vadásztársaságok, melyek teret biztosítanak erre, mert számukra is fontos a tradíció, az, hogy fennmaradjon. Ez is azt bizonyítja, hogy nemcsak „puskás emberek” vannak, hanem igazi vadászközösségek is. Azt se feledjük, hogy a solymászat még a történelemre is komoly hatással bírt; Erdélynek például a sólyomajándéknak köszönhetően sikerült elkerülnie, hogy a török megszállja. Egy időben tehát a sólyom a diplomáciának is eszköze volt. MEGYEI KORKÉP A ponty éve Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu A föld éve volt, de az lesz a 2016-os is, egyre fontosabb kincsünk a jövőnk szempontjából és egyre kevesebb van belőle, legalábbis nem magánkézben, hiszen mint ismert, karácsony előtt néhány hét alatt lezavarták 380 ezer hektárnyi föld árverését, mely mennyiség akkor is a forgalomképes termőföld- vágyon javarésze, ha sok birtoktest nem kelt el és ami elkelt, arra is leginkább egy licitáló volt, ennyit az állítólagos nagy földéhségről... De akár Ica néni évének is titulálhatnám a 2015-öst, Ica néni az akkor még át nem adott tiszadobi kastély kapuőreként nem engedte be Lázár János minisztert, mert nem ismerte meg, azt mondta, nem telik neki előfizetésre, nem néz ő tévét. Boldog ember! így aztán nyilván - visszatérve a földtémára - olyan mondásokat se hallott, hogy az állami földek eladása voltaképpen százéves kisgazda program, meg hogy Mészáros Lőrinc helyben lakó földműves gazda. Ezek voltak az év mondásai az agráriumban, már úgy értve, hogy ennél abszurdabbakat senki sem mondott, pedig nagy volt a verseny... Ica néni Ica néni a tiszadobi kastély kapuőreként nem engedte be Lázár János minisztert. szerencsés azért is, mert nyilván arról sem értesült, hogy Si- micska gazda például már nem gazda, nem hallott az LMP-s Sallai kaposvári trágyaöntéséről (az év legszagosabb akciója), meg a somogyi gazdák panaszáról, amikor azt sorolták, kik és hogyan szerezték meg a liciteken a közelükben dobra vert földeket. Külföldiek strómanjai, régi jó oligarchák, csak azért fölvert vételár, hogy a bérlő ne tudjon élni elővásárlási jogával és így tovább... Az év elején a nemzeti parkok földjeit akarta a kormány a nemzeti földalapba illeszteni, de azt az Alkotmánybíróság még megtorpedózta. Amikor először fölvetődött az állami földek minden korábbi koncepcióval ellentétes dobra verése, sokan hitetlenkedtek. De Orbán Viktor megmondta a Fidesz-kongresszuson: „Mindig előállunk valamivel, azt mondják lehetetlen, gúnyolódnak rajtunk, aztán csak lesnek, mint a ponty a szatyorban, amikor mégis megcsináljuk”. Helyesbítek: a ponty éve volt. Tévesen érkeztek a milliók a számlákra ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Legalább 800 önkormányzat kapott téves utalást a Belügyminisztériumtól a napokban, köztük számos somogyi érintettet is találtunk. A számlájukra érkező, változó mértékű, néhány százezer és 200 millió forint közötti összeget azonban még aznap délután vissza kellett utalni. A rendkívüli támogatások címén érkező pénzek vélhetően adminisztrációs hiba miatt kerültek a településekhez, összesen hétmilliárd forint értékben. Feltehetően az utalások is felcserélődtek és emiatt történtek az olyan anomáliák, hogy kisebb létszámú települések jutottak a nagyobb összegű állami támogatáshoz. A minisztérium hétfőn körlevélben közölte az érintettekkel: „téves kiutalás” történt, ezért kérik a pénz soron kívüli visszaküldését.- December 23-án az adatbázis adminisztrációs hibája következtében több olyan önkormányzat részére is történt folyósítás, amely nem részesült támogatásban - ismerte el hibáját a Belügyminisztérium az Index-nek. A költségvetési törvény alapján a települési önkormányzatok csak kivételes esetekben kérhetnek rendkívüli támogatást. Ennek célja működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása lehet. J. G.
