Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-29 / 303. szám
2015. DECEMBER 29., KEDD FÓKUSZ H Az eljegyzés a császári párt is még közelebb hozza egymáshoz. Sisi átöleli Ferenc Józsefet és szerelmet vall neki: „Úgy, de úgy szeretlek!” Az uralkodó egészen elérzékenyült: „Na nem, tényleg? Ezt is régen hallottam már.” Mária Valéria ezt követően átment a tanulószobában várakozó Ferenc Szalvátorhoz és odaadta neki a kezét. Az eljegyzés megtörtént. Mária Valéria ekkor magához kérette Sisit, aki levetette a november közepén elhunyt apja halála miatt viselt gyászt, s világos ruhában jelent meg. Fiatalosan ragyogó volt és szépséges. Lányáról készített pasztellképet ajándékozott Ferencnek, s magához ölelte a fiatal vőlegényt: „Nagyon szeretlek! Tedd boldoggá az én Valériámat!" A kölcsönös köszöntéseket követően, este nyolc után átmentek Rudolfhoz, aki nagy szeretettel köszöntötte leendő sógorát. Sisi másnap a jegyespárral vonatra szállt, hogy Münchenben élő édesanyjának - akit apja halála óta nem látott - bemutassa a vőlegényt. A vonaton a császárné azt mondta a vőlegénynek, hogy a továbbiakban ne felségezze őt, hanem tegezze és szólítsd mamának. Ferencnek azonban sehogy se állt rá a szája, minden mondatát úgy fogalmazta, hogy ne kelljen megszólítani leendő anyósát. Sisi megunva a körülményeskedést, rászólt: „Most már mondjál valamit, amiben a te előfordul!” Haláláig gyászruhában Alig egy hónappal később, 1889. január 30-án Sisi boldogságának örökre vége szakadt - fia, Rudolf trónörökös Mayer- lingben öngyilkos lett. Ettől kezdve a császárné nem találta a helyét, ha csak tehette, még többet utazott. A császári palota, a bécsi Hofburg állandóan rá emlékeztette. „Itt nemcsak érzi az ember, itt naponta emlékeztetik, szinte mindig újra látja, mi történt, s a terhet nem lehet lerázni. Sokszor az az érzésem, mintha Rudolf az én hitemet lőtte volna le” - jelenti ki lányának. Sisi a gyászruhát, amit a mayerlingi tragédia után magára öltött, haláláig nem vette le. Csak egyszer öltözött át pár percre világos ruhába, 1889 karácsonyán, Miramarban, Mária Valériát és Ferencet köszöntse - sírva, forró ölelések között - eljegyzésük évfordulóján. Azon a decemberen karácsonyfát sem állítottak, az ajándék és a születésnapi ünnepség is elmaradt. A következő két karácsonyt Sisi Ferenc Józseffel kettesben töltötte, Mária Valériával és gyermekeivel leginkább ünnepek után találkozott. A következő évtől kezdve aztán - ahogy közeledett a tél -, betegségére hivatkozva útra kelt; délre utazott. 1893- ban például Madeirára, ott kapja meg a császár karácsonyra írt levelét: „Hű szeretettel kívánok szerencsét és az ég áldását, kérem további jóságodat és elnézésedet. A szerencse tulajdonképpen helytelen kifejezés, elég némi nyugalom, jó egyetértés és és kevesebb boldogtalanság, mint eddig.” De hamarosan még ennek a kevesebb boldogtalanságnak is vége szakad, mert 1898. szeptember 10-én Genfben egy anarchista meggyilkolja. Talán kevesen tudják, hogy Erzsébet királyné karácsonykor született. Miksa, bajor herceg negyedik gyermekeként, 1837. december 25-én látta meg a napvilágot a possenhofeni kastélyban. Különös égi jelnek tekintik karácsonyi érkezését, továbbá, hogy a nap vasárnapra esett, s hogy foggal jött a világra. Utóbbi állítólag Napóleon esetében is így volt. A kicsit másnap nagynénje, Erzsébet, porosz királyné tartotta keresztvíz alá, s az Erzsébet Amália Eugénia nevet kapta, de a család születésétől fogva Sisi- nek, vagy Sissynek becézte, amit később - ahogy ismertté vált - a fél világ átvett. így tehát a Wit- telsbach-lány - a későbbi Erzsébet királyné - születésnapját karácsonykor tartotta. Hogy milyenek is voltak Sisi karácsonyai, annak jártunk utána elsősorban Gróf Corti Egon Casar Erzsébet című könyve és Erzsébet királyné „magyar gyermeke”, a Budán született Mária Valéria főhercegnő naplója alapján. Árpási Zoltán szerk.bekes@mediaworks.hu ELÖLJÁRÓBAN szögezzük le, kevés boldog karácsonya volt Sisinek. A legtöbb talán gyerekkorában, a Wetterstein-hegység s a Zugs- pitze ormai alatti meleg családi fészekben. Boldogtalanságának alighanem három oka lehetett. Az egyik, hogy Sisi apja természetét örökölte, aki sehol nem érezte igazán otthon magát. A másik ok, hogy soha nem tudott beleilleszkedni az udvar merev világába. Még csak szó volt az eljegyzésről, amikor Sisi már kétségbe esve jelentette ki nevelőnőjének: „Igen, szeretem a császárt! Csak ne lenne császár!” Végül a harmadik ok, valószínű a legerősebb: Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő, erőszakos, természete, Erzsébet önállóságának sorozatos csorbítása. Gödöllő nagy szerelem volt lu lakói fáklyás felvonulással és szerenáddal köszöntötték. Karácsonykor aztán Erzsébet viszonozta a szeretetet, megajándékozta a kastély alkalmazottait és a vadászatok segítőit. Mária Valéria pedig édességet és pénzt osztogatott a szegény gyerekeknek. Az 1887. évi karácsony elég rossz hangulatban telt el. A királynét megviseli a tudat, hogy ötvenéves lett, s izületi fájdalmai sem enyhülnek, erős lábfájások gyötrik. A szentestén fia, Rudolf trónörökös is részt vesz, feleségével, a hideg Stefánia hercegnővel együtt, akit Sisi fakónak tart és lenéz. A merev és hűvös hangulatban megváltást jelent, amikor Rudolfék fél hétkor elköszönnek, s Sisi véget vethet a karácsonyi-születésnapi ünnepnek. A legboldogabb karácsony A következő advent Sisi életének talán legboldogabb karácsonya. Mária Valéria eljegyzése teszi azzá. A húszéves főhercegnő kezét Ferenc Szalvátor toscanai főherceg kérte meg. A szentestén Rudolf kis kötet Heine-levéllel lepi meg anyját. A császár szótlanul, de gúnyosan nézi az ajándékot. Amikor este hétkor Rudolfék a maguk karácsonyfájához hazamennek, a császár magához hívatja a vőlegényt. Mielőtt a kézfogóra sor kerülne - amelyen csak a jegyespár vesz részt - Sisi a lányával és a császárral hármasban maradt a toalettszobájá- ban, ahol megható jelenetek játszódtak le. Mária Valéria anyja nyakába borul: „Kérlek, bocsáss meg mindazért, amiben ellened vétkeztem.” Erzsébet válaszából szomorúság érződik: „Ó, szeretném, ha volna több megbocsáta- nivalóm, akkor nem esnék olyan nehezemre, hogy odaadjalak.” Első közös karácsonyuk - akkor még mint menyasz- szony-vőlegény ünnepeltek - 1853-ban, Münchenben volt. A karácsonyfa alatt a jegyesek a maguk képét ajándékozzák egymásnak. Ezek lóháton ábrázolják őket. Ferenc József még egy gyönyörű virágcsokrot és egy papagájt is átnyújt menyasszonyának, amit fél órával korábban egy gyorsfutár hozott a bécsi pálmaházból, illetve a schönbrunni állatkertből. A császári pár karácsonyairól hézagosak a feljegyzések. Az 1856-ost például Velencében töltötték, s az ünnep azért lehet említésre méltó, mert a déli Velencében szinte besze- rezhetetlen volt a karácsonyfa. Ferenc József végül ural-, kodóhoz illő megoldást választott: a botanikus kertből hozatott egyet. A következő feljegyzés 1869 karácsonyáról szól. Erzsébet az ünnepet Rómában tölti, a nápolyi király és felesége vendégeként. Mária királyné - Erzsébet testvére - a szentestén ad életet leánygyermekének. Sisi szeretetével elhalmozza húgát, éjjel-nappal mellette van, hálóköntösben járkál a palota hideg szobáiban, amitől meghűl, köhög. Szamártejjel gyógyítja magát. Most ugorjunk nagyot az időben, az 1887. év karácsonyához, amely egybeesett Sisi ötvenedik születésnapjával. A császári család az ünnepet, mint oly sokszor - a gödöllői kastélyban töltötte. A gróf Grassalko- vich Antal által az 1700-as évek közepén építtetett palotát a kiegyezés után bocsátották a császári és - a kiegyezéstől - egyben a magyar királyi pár rendelkezésére. Attól kezdve Gödöllő Sisi kedvelt tartózkodási helyévé vált. Az őszt általában itt töltötte, legtöbbször egyedül, férje nélkül. Ilyenkor nagy falkavadászatokat rendeztek, amelyeken a kor legjobb lovasai között számon tartott Erzsébet is részt vett. A nyolcvanas évek közepétől izületi fájdalmai miatt nem ült lóra, de azután is sokat mozgott, sétált a kastélykertben és kutyákkal nyulakra vadászott. Húsz éven keresztül a névnapját is csaknem mindig Gödöllőn ünnepelte, ilyenkor a faA későbbi Erzsébet királynénak a legtöbb boldog ünnepe talán még gyerekkorában, a Wetterstein-hegység és a Zugspitze ormai alatti meleg családi fészekben volt Kevés boldog ünnepe volt Sisinek, sehol nem érezte magát igazán otthon Erzsébet királyné karácsonyai >
