Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-04 / 284. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. DECEMBER 4., PENTEK FELÜTÉS Több mint sport Soha ilyen jól nem szerepelt a FIFA világranglistán a 20. hellyel a magyar futball válo­gatott mint most, december­ben. A hírrel egy időben kide­rült, Szegeden is épül stadion, hatezres, hárommilliárdért. MOST, hogy megyünk az Eb-re, egyszerűbb lenne körbelelátóz- ni az országot. Sz. T. Hisz a képzelet hatalmában KAPOSVÁR A Takáts Gyula Me­gyek és Városi Könyvtár ven­dége volt csütörtökön Ribiz­li bohóc, aki közös éneklés­sel és tánccal szórakoztat­ta az óvodásokat és iskoláso­kat. Ribizli bohóc sok-sok éve adja elő zenés-verses műso­rait könyvtárakban, fesztiválo­kon és mindenütt, ahol szük­ség van a jókedvre J. G. Mikulás a Mesevárban MiKf A mikei Mesevár óvoda elé kihelyezett, a gyerekek és az óvónők által készített Miku­lás hívogatja a település lakóit néhány napja. „ Menjünk mi is Betlehembe ” című rendezvé­nyükön egy szintén saját kezű­leg készített betlehemet avat­tak. Az óvoda udvarán lévő ba­baházat is téli köntösbe öltöz­tették. K. G. Könyv készült a villasorról FONYÓD-BÉUTELEP Fonyód új­kori története Lengyeltótiban kezdődött. Ez is szerepel Var­ga István helytörténész, a Fo- nyódi Kulturális Intézmények Igazgatójának könyvében, amelyet a kaposvári Takáts Gyula könyvtárban mutattak be. A fonyódi gróf Zichy Bé- la-telep című műben a bala­toni fürdőhely történetével is­merkedhettek meg az érdek­lődők. K. G. Oktatók: megszűnik az érdekvédelem ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Nem marad más vissza, várhatóan az év vé­gén feloszlik a szervezetünk- mondta a megyei elnök. - Kezdetektől fogva az volt a cé­lunk, hogy minél alaposabb gyakorlati tudást kapjanak a diákok, tisztességesen próbál­tuk képviselni a képzőhelyek érdekeit. Garbera István rámutatott:- Amikor gyerekek, családok éheznek, s nagy gond a mun­kanélküliség, a lehető legjob­ban segíteni kellene a jövő szakmunkásait. S nemcsak ígéretekben, hanem tettekben is - emelte ki. Harsányi Miklós A siófoki Agrárszektor konferencia résztvevői egyértelműen leszavazták az állami földek eladását Érzik a föld szagát ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK - Teljes tévedés, hogy az állami földek eladása száz­éves kisgazdaprogram lenne, ahogyan ezt kommunikálják - mondta Torgyán József csü­törtökön Siófokon az egykori agrárminiszterek évértékelő­jén. - Mi mindig a nagybirto­kok fölosztása, a földosztás hí­vei voltunk, és nem az árve­résé. Licitálni a nagy pénzek­kel rendelkezők tudnak, nem a kisparasztok. A tizenkét nagy állami gazdaságot a privatizá­ció után széthordták, a meg­maradt állami földet már meg kéne tartani, és ingyenes ha­szonbérbe adni földművesek­nek. A licit csak az oligarchák gyarapodását segíti. Az első Orbán-kormány ag­rárminiszterén kívül az Ag­rárszektor konferencia meghí­vását elfogadó két másik egy­kori tárcavezető, Németh Imre és Gráf József is kritikákkal il­lette a földeladást. - Egy vala­mit nem értek - így Németh Im­re. - Azok, akik tíz éve a Kos­suth téren a traktorplatóról agi­táltak, mondván, hogy el a ke­zekkel a földtől, meg hogy a ha­za nem eladó, most meg lenge­tik a földeladás zászlaját, ha ők most tükörbe néznek, mit lát­nak? (A hallgatóság soraiban ott ült a földeladás ötletét elő­ször fölvető Jakab István Mag- osz-elnök is - a szerző). Amikor én miniszterként tíz százalékot el akartam venni az állami gaz­dasági földekből a kis gazdálko­dók javára, mindkét oldalról tá­madtak érte. Németh szerint akadnak olyan gazdák, akiket segíteni kell a pi­acon maradás érdekében abban, hogy a földtulajdonukat bővít­sék, de a jelek szerint nem ők li­citálnak, a tőke érdekei mentén alakul minden. Gráf József azt mondta: - Lehet butítani az em­bereket, de előbb-utóbb minden­kinek leesik a húsz fillér. Ha egy háromezer hektáros, állatok szá­zait tartó társaság összes földjét eladják, és ezzel lehetetlenné te­szik, negyven-ötven kistermelő állítja majd elő ugyanazt? Alig­ha. Egy kormányzatnak az em­berek érdekében kéne dolgozni, nem valakik ellen. Mi az, hogy nagyüzemellenes politika? Ők talán nem fizetnek adót? Az egykori tárcavezetők arra emlékeztettek: az 1300 milliárdos támogatási keret az előző uniós ciklusban is ennyi volt, sőt, a terü­letalapú támogatás még kevesebb is 40 milliárddal, ezt ellensúlyoz­zák azzal, hogy 1200 hektár fölött már nem adnak. - Az elmúlt öt­ven évben 0,3-0,4 hektárnyi föld jutott a világban fejenként élelmi­szer-termelésre, ez a következő évtizedekben 0,2 alá megy, vagy­is ha versenyben akarunk marad­ni, a hatékonyságot kell növelni - vélekedett Gráf József. - Ha azon­ban éppen azokat zárjuk ki a tá­mogatásból, akik hatékonyak tud­nának lenni, akkor nagy baj lesz. Németh Imre azzal példáló­zott, hogy miközben a kukori­ca-termésátlagunk a rendszer- váltás óta alig nőtt (hektáronként Vehet akár egy hektárt a francia borvidéken a magyar gazda? Veszélyben van-e a magyar föld? - szólt a kérdés az exmi- niszterekhez. Torgyán azt kér­dezte: a francia borvidéken van-e esélye akár egy hektárt is szerezni egy magyar gazdá­nak? Gráf szerint nem azzal a külföldi állampolgárral van baj, aki itt él. itt adózik, itt gazdál­kodik, hanem aki azért akar földet venni, hogy később drá­gábban eladja. - Ezért sem el­adni kéne az állami földeket - csatlakozott Németh Imre. 5,5 tonnáról 5,7-re), a legfejlettebb tizenöt országé már ennek a há­romszorosa. Torgyán József a kis- gazdálkodók állami segítségét szorgalmazta, közben a LED-fa- lon megjelent egy üzenet a hall­gatóság soraiból: „Torgyán fór president!” Fónai Imre pQrttolio HAZAFI vÁsy.u: pO''io«o c.nAi KY/.SV;V pQufolio pQrtfoliO miit a v\ |( V/.SI’I-' Elgondolkodtató a magyar agrárium helyzete. Abban viszont teljes mértékben egyetértettek az egykori agrárminiszterek, hogy nem kellene eladni az állmi földeket Kaposvárnyian látogattak el a Rippl-Rőnai Múzeum programjaira Az újdonságok vonzzák a vendégeket Leglátogatottabb somogyi múzeumok és kiállítóhelyek Rippl-Rőnai Múzeum összes Kaposvár 34859 4154 18 047 480 Fekete István latogatóközpont Kaposvár 15011 1845. 7 560 49 Marcali Múzeum Marcali 13991 0 13991 360 Szennai Skanzen Szenna 12458 3 057 3 607 685 __ Rippl­Rőnai Múzeum Kaposvár 12017 1415 8 471 136 József Attila Emlékmúzeum 10251 2090 3 503 6__ Rippl­Rőnai József Emlékház 7 671 845 3998 295 Andocsi Kegytárgy-gyűjtemény Andocs 7 000 0 7 000 0_ Kulturális és Sportközpont Nagyatád 4 534 0 4 534 0 Berzsenyi Dániel Emlékház Nikla__ 4125 358 2 905 52 Hel ytörténeti Gyűjtemény_______Fonyód 3 894 625 2 247 48 FO RRÁS: KULTURÁLIS STATISZTIKA/SH-GYÜITÉS ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A megyei hatáskörű Rippl-Rónai Múzeumot persze nem a megyebeli intézmények­kel, hanem a megyeszékhelyek hasonló feladatkörű múzeumai­val kell összehasonlítani, s ezek alapján elmondható, hogy a régi­óban a kaposvári a látogatottab- bak közé tartozik: a szekszárdi­ban kevesebb mint 18 ezren, a zalaegerszegiben 32 ezren for­dultak meg, ám utóbbi létszám a helyi skanzennel együtt értendő. A régióban Pécs természetesen külön kategóriát képvisel - fó‘- ként az Európa Kulturális Fővá­rosa projekt kiemelt fejlesztései óta -, a Mecsekalja nemzetközi­leg elismert kiállításait - Csont- váry, Vasarely, Zsolnay, Amerigo Tót - 139 ezren látták tavaly.- Ha a más településeken szervezett kiállításainkat is nézzük, nagyjából kétszer eny- nyi látogatóval büszkélkedhe­tünk - mondta Ábrahám Leven­te, a kaposvári múzeum igazga­tója -, a Csíkszeredái Rippl-tár- latunkat például több mint 16 ezren látták. Amúgy egy intéz­mény látogatottságát a szakma mindig az adott település lakos­ságszámához viszonyítja, s öt­ven százalék felett már jónak tartják. A direktor szerint a mai világ­ban csúcskiállításokkal vagy új­donságokkal lehet az embereket múzeumba csalogatni.- Utóbbira jó példa a tavaly szeptemberben átadott desedai látogatóközpont, mely négy hó­nap alatt is a megye leglátogatot­tabb kiállítóhelyévé nőtte ki ma­gát - magyarázta. - A másik út egy sztárművész tárlata, mint je­lenleg nálunk az Egry József-em- lékkiállítás, ám az ilyen rendkí­vül költséges, akár a teljes évi kiállításokra fordítható büdzsét felemésztheti. A kultúra alap­ból amúgy sohasem nyeresé­ges, viszont a megtérülési oldal­hoz kell számítani, hogy örömöt ad, esztétikailag gyönyörködtet, s szemléletet formál. A somogyi helyi kiállítóhe­lyek közül a Marcali Múzeum fogadta a legtöbb látogatót ta­valy, ráadásul a kevés híján 14 ezer vendég ingyenesen vehetett részt az intézmény programjain. Jól mutatja a múzeum népszerű­ségét, hogy a hasonló nagyságú A meghökkentő vonzó... városokban - Barcson, Nagyatá­don, de még a kétszer akkor Sió­fokon is - 2000-4500-an keres­ték fel a kiállítóhelyeket.- Az elmúlt három évben be­kapcsolódtunk az iskolai okta­tásba - mondta Vidák Tünde igazgató -, múzeumpedagógust foglalkoztatunk, aki folyamato­san egyeztet az intézmények­kel. Próbálunk folyamatosan alkalmazkodni az igényekhez, igazodunk az egyes évfolyamok tananyagához, mert az ma már nem működik, hogy kitalálunk valamit, s reménykedünk, hogy valaki eljön rá. Az is sokat segít, hogy a múzeum is a Kulturális Korzóban van, a körülmények 21. századiak. Ennek ellenére a látogatói létszám sokkal tovább nem növelhető, hiszen a kollek­tíva terhelhetősége is véges. Persze a tízezer feletti látoga­tói létszámhoz kellett a progra­mok ingyenessége is. A legtöbb fizető vendéggel a megyében a szennai skanzen - 3057 - és a balatonszárszói József Attila Emlékház - 2090 - büszkélked­het, s a legtöbb külföldit is a zse­lici falu néprajzi múzeuma von­zotta - 685 -, megelőzve a 662, illetve 630 külhoni látogatóval büszkélkedő balatonszemesi La- tinovits-emlékkiállítást és a za­lai Zichy-emlékházat. Ezeket az adatokat össz-vendégszámnak is elfogadnák a lakócsai hor- vát tájháznál, vagy éppen Karó­don, hiszen mindkét helyen ke­vesebb mint fele ennyien fordul­tak meg tavaly, ahogyan - né­mi meglepetésre - a kaposvá­ri Vaszary-emlékházban is. Pe­dig utóbbi kettő tizenegy másik kiállítóhelyhez hasonlóan egész évben látogatható. Vas A. HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom