Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-28 / 302. szám
2015. DECEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET y Helyi adók: új ötletekre kényszerülnek a települések Füstbe ment terv lesz a földadó? Forráskivonást említ az LMP Főként a hűtlen kezelések miatt tett feljelentést idén az ÁSZ BUDAPEST „Szemléletváltást kell megvalósítani az állami és ön- kormányzati cégek menedzselésében, az állami cégek menedzsmentjének megújítására feltétlenül szükség van“ - hangsúlyozta év végi interjújában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László az MTl-nek kiemelte: az ÁSZ idén kiemelt hangsúlyt helyezett az önkormányzati gazdasági társaságok ellenőrzésére, a számvevők 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodó cég ellenőrzését végezték el. Felhívták a figyelmet a társaságok számviteli, gazdálkodási hiányosságaira, amelyek veszélyeztethetik a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát és a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát is. Domokos szerint lényeges, hogy a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó cégeket- amelyek százmilliárdos közvagyont kezelnek, és százezreknek biztosítanak közszolgáltatásokat- a legfelkészültebb vezetők irányítsák. Az elvárásokat és a juttatásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz. Az ÁSZ idén 171-szer értesítette valamely hatóságot az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre, súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Leggyakrabban hűtlen kezelés, számviteli rend megsértése és költségvetési csalás gyanúja merült fel. A 22 ellenőrzött állami erdőgazdaságból 21-nél kellett a könyvvizsgálói kamarához fordulni, mivel a könyvvizsgálók által évről-évre auditált mérlegek nem a valós állapotot tükrözték. A NAV irányába tett értesítések 70 százaléka a 2014-es országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzése során feltárt szabálytalanságokhoz kapcsolódott. MW/MTI Szabálytalanságok A közbeszerzési szabálytalanságok közül a legtipikusabb a köz- beszerzési eljárás mellőzése és a megkötött szerződések jogszerűtlen módosítása volt. Az ÁSZ által kezdeményezett eljárások során a Közbeszerzési Döntőbizottság idén összesen 5,6 millió forint bírságot szabott ki. A szabálytalanságok túlnyomó részét felsőoktatási intézmények és egészségügyi intézmények még folyamatban lévő ellenőrzései során tárták fel. Ötmilliárd forintot próbálnak beszedni az önkormányzatok új helyi adók formájában. Jogi aggály miatt csak lassan terjed a földadó, a traktor- és a toronyadó ötlete nem volt fertőző. Füstadó híján tovább füstölögnek a polgármesterek. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mintegy 40-50 település vetett már ki vagy vet ki jövőre új helyi adókat, miután a saját bevételei nem fedezik a kötelező feladatokat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke lapunk kérdésére elmondta: a 2016-os költségvetés változatlanul hagyja az önkormányzatok támogatását. Nagyjából 4-5 milliárd forintot igyekeznek a települések helyi adó formájában beszedni. Elsősorban a nagyobb városok lehetnek olyan kényszerben, hogy a bevételeiket növeljék. Egyébként 2700 kisebb, helyi adóbevétellel nem vagy alig rendelkező település gondolkodik a bevételeinek növelésén. „Nem látom átütő mértékűnek a helyi adók növelésének a mértékét, a helytelenül földadónak hívott közteher például azért nem terjed, mert az önkormányzatok a jogi fórum véleményére várnak vele kapcsolatban" - mondta Schmidt Jenő. Mint ismert: a földadónak keresztelt bevételszerzési forma nem létezik Magyarországon, csak települési adó, amelyet az önkormányzatok a meglátásuk szerint termőföldre is kivethetnek. A 2015 januárja óta élő jogszabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települési adót, amelyet nem terhel központi elvonás. A vállalkozókat és az államot kivéve mindenkit adóztathatnak. A szaktárca csak a jogszabály elfogadása után kezdett el tiltakozni a földadó ellen, Álláspontja szerint a földre vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhítési alapba a terület alapján'kell befizetni, másrészt a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat települési adó. A földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk, ám arról egyelőre nincs hír, hogy elmarasztaló döntés született volna. A Világgazdaság minapi közlése szerint az év elején 13 település vetett ki adót a földre: 8-an terület alapján hektáronként 5-10 ezer forintot kérve, míg 5-en értékalapon, aranykoronánként 200-400 forintos teherrel. Flozzájuk mostanáig 12- en csatlakoztak. A 25 település közül 16-an területi, 9-en értékalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok és helyi lakosok kapnak kedvezményeket. Az 1200 lakosú Szőlős- györök jövőre vezeti be az adónemet, és 4-5 milliós bevételt vár ettől jövőre. Különlegesség, hogy csak a nem helyben lakókra vetnek ki földadót: 90 százalékos kedvezmény jár az ottaniaknak, mert a polgármester szerint a településen élők nem tudnának ki- fizetni több közterhet. Bátaszék a héten vetette el a földadó ötletét. A képviselők azért nem támogatták a települési adónem bevezetését, mert a központi jogszabályok olyan mértékben leszűkítik az adóztatható alanyok körét, amely alapján méltatlan lenne ilyen típusú adó bevezetése. A 4400 hektárból csupán 700 hektár lenne adóztatható. Az LMP szerint a kormány „végleg kivéreztette az önkormányzatokat", ezért a települések jövőre kénytelenek lesznek még több új adót bevezetni közfeladataik ellátására. Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt ön- kormányzati szakszóvivője az MTl-nek elmondta, az önkormányzatok helyzete jövőre sem lesz jobb. amit a földadó terjedése is jól mutat. Szerinte ezt az új típusú terhet ugyanis 2016-ban már 25 településen alkalmazzák majd. Úgy fogalmazott. a kormány önkormányzati politikájában „Gyurcsány Ferenc szelleme él tovább", hiszen a kabinet csak forráskivonásban tud gondolkozni. A települési adót bevezető ön- kormányzatok közül hatan nem vagy nem csak földadót vetettek ki. Apaj község ötletét a traktoradóra, vagyis a munkagépek súlyadójára ketten vették át az idén. Nem alkalmazzák viszont többen a zsombói toronyadót, amely a távközlési cégeknek lehetett volna rossz, ahogyan az ebadó vagy a kesztölci nem hasznosított ipari területek utáni adó sem szolgál mintául. HÍREK Több támogatás a tejtermelőknek BUDAPEST Mintegy 2,97 milliárd forinttal emelkedik a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli 9,5 millió eu- rós támogatási keretösszeg 2016-ban. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint hozzájárulásra az a tejtermelő jogosult, aki a 2014-2015-ös kvótaévben beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkezett. A támogatás mértékét a tejtermelő saját gazdaságában - a 2014-2015- ös kvótaévben - megtermelt és ténylegesen értékesített tej mennyisége alapján állapítják meg. A támogatás alapját képező tejmennyiség kvótatípusonként külön-külön kerül elszámolásra. MW Plusz hatmilliárd útfelújításra BUDAPEST A közúti közlekedési infrastruktúra üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatainak finanszírozására 2020-ig összesen 6 milliárd forinttal magasabb összegjut. A kormányrendelet szerint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016- tól kezdődően 5 éves közhasznúsági szerződés alapján lássa el a közútkezelői feladatokat. A kormány felszólította a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ezen feladatok ellátására a 2017-2020. évi központi költségvetések tervezése során gondoskodjanak 2017-ben 73,2 milliárd forint, 2018-ban 80,5 milliárd forint, 2019-ben 88,8 milliárd forint, 2020-ban pedig 98,08 milliárd forint biztosításáról. MW Erősítik a járási hivatalokat BUDAPEST A járási hivatalok megerősítéséhez szükséges lépésekről határozott a kormány. Határozatuk szerint szükség van a megyei (fővárosi) és a járási (fővárosi kerületi) feladat- és hatásköri szintek felülvizsgálatára és annak eredményét figyelembe véve a hivatalok hatáskörének racionalizálására. Ennek érdekében valamennyi minisztert felszólítják arra, hogy a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter koordinálásával és egyetértésével tegyenek javaslatot a hatáskör-racionalizálásra, melynek időpontja 2016. júliusi. MW Nem fedezik a bevételek a kötelező feladatokat. Brókerbotrány: az elsőrendű vádlott szerint pénzmosodát működtettek a pénzintézetnél Elsőfokú ítélet várható kedden a Kulcsár-perben BUDAPEST Várhatóan kedden hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyó megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offsho- re cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság 2008- ban kihirdetett elsőfokú döntésében 8 év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélKulcsár Attila a bíróság előtt. Már működő rendszerbe kapcsolódott be. te sikkasztás miatt Kulcsárt. Többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. A bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól felmentették Rejtő E. Tibort, a K&H egykori elnök-vezérigazgatóját. A 2010-ben másodfokon a Fővárosi ítélőtáblára került ügyben Kulcsár már arról beszélt, hogy a bankot áthatották a szabálytalanságok, amit azonban egyes vezetők éveken át elnéztek. A botrány kirobbanása után a bank - már magát at ügy sértettjeként feltüntetve - biztosítási ösz- szegek reményében valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárulhatott az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához. „Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek"- jelentette ki Kulcsár. Szerinte a bank milli- árdokat fizetett ki olyan ügyfeleknek, akiket nem is ért kár. A tábla megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött. Kulcsár a megismételt eljárásban arról beszélt, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt. A beavatott dolgozók üzemeltették azért, hogy a VIP-ügyfelek jelentős mennyiségű készpénzhez juthassanak. A vádbeszéd szerint a gigantikus bűncselekmény-sorozathoz hozzájárult az ügyfelek mohósága, a megvádolt bankvezető által Kulcsárnak nyújtott védőernyő, a bank hiányos ellenőrzési rendszere, és az a cégháló, amely elfedte a bűncselekményből származó pénzek eredetét. MW
