Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

2015. DECEMBER 27., VASÁRNAP PANORÁMA 3 Legalább ötven ember halt meg a kínai Kancsin állam jáde- és aranybányájában bekövetkezett földcsuszamlásokban a napokban A karácsony az arany és a drá­gakő piac egyik legfontosabb időszaka is. A csodás ékszerek alapanyagainak bányászata ugyanakkor még manapság is az egyik legveszélyesebb mun­ka. Most az ünnepek alatt Kí­nában halt meg ötven ember. Fábos Erika KANCSIN Legalább ötven ember halt meg a kínai Kancsin állam jáde- és aranybányájában bekö­vetkezett földcsuszamlásokban, amikor a kitermelt hatalmas földtömeg ráomlott a tárnákra. Kancsin államban legutóbb no­vemberben történt hasonló föld­csuszamlás egy jádebányában, akkor 115 ember vesztette éle­tét. Ez a Hpakant város térsége termeli a világ jáde készletének 90 százalékát. Nem csak a csodás zöld kő bá­nyászata veszélyes, több drága­kő embertelen kizsákmányolás és életek árán kerül az ékszerek­be. A „véres gyémánt - conflict diamond” régóta használatos és igen beszédes fogalom. Azok a drágakövek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyeket a legitim kormányokkal szemben álló lá­zadó csoportok által uralt terüle­teken állítanak elő, és általában fegyvert vásárolnak belőle. Vé­res gyémánt az is, amelynek bá­nyászásához és feldolgozásához szó szerint vér tapad, mert kény­szermunkával, erőszakkal állí­tanak elő. Ezek főleg Sierra Le­onéból, Angolából, a Kongói De­mokratikus Köztársaságból, Li­bériából és Elefántcsontpartról származnak még ma is. A Véres gyémánt című film sem véletlenül játszódik Sier­ra Leonéban, ahol a polgárhábo­rú alatt igen komoly anyagi for­rást jelentett a gyémánt biznisz, és rengeteg áldozatot követelt. Ma már hivatalosan nem szár­maznak innen véres gyémán­tok, de a múltban a BBC ok nyo­mozó riportja hívta fel a figyel­met arra, hogy évekkel a hábo­rú után is dolgoztattak 7-16 év közötti gyerekeket Sierra Leoné­ban és Kongóban. A napi tízórás, kőkemény fizikai munkáért alig kaptak pénzt, de gyakran a csa­lád egyedüli kenyérkeresői lé­vén, nem maradt más lehetősé­gük, mint éhbérérét embertelen körülmények között dolgozni. India pedig mondhatni egyed­uralkodó a gyémántcsiszolás­ban, és a civil szervezetek je­lentései szerint rengeteg gyer­meket alkalmaznak, akik szüle­ik adósságát kénytelenek ledol­gozni, amit sokszor az unokák is „örökölnek”. Corinna Gilfillan, az ásvá­nyi anyagok és korrupció közöt­ti összefüggést vizsgáló Global Witness civil szervezet mun­katársa szerint közel egymillió gyémántbányász dolgozik na­pi egy dollárnál kevesebb bé­rért, mocskos és veszélyes kö­rülmények között. Ezzel egyút­tal a nem véres, azaz a „tiszta gyémántok" által felvetett mo­rális problémákra hívta fel a fi­gyelmet. Ezek viselése szerinte egyre inkább egyértelmű kérdé­seket vet fel: felvállaljuk-e az ék­szereink csillogásával az ilyen munka létjogosultságát, vagy in­kább száműzzük teljesen a gyé­mántot? A gyémántot egyébként alap­vetően kétféleképpen használ­ják fel: a kibányászott drágakö­vek úgy ötödé alkalmas ékszer­készítésre, a fennmaradó 80 szá­zalékot az iparban hasznosítják. Az ékszergyémánt világpiaci ára a kitermelt mennyiség mel­lett nagyban függ a kereslettől is. Mivel luxuscikkről van szó, az árát úgy szabályozzák, hogy ne süllyedjen egy bizonyos szint alá, hisz akkor elvesztené presz­tízsét. A gyémánt kitermelésben Oroszország vezet, 35 millió ka­rát, azaz 7 tonna - 2,38 milliárd dollár értékkel, a kitermelés össz­értékét nézve azonban Botswa­na az első, 2,59 milliárd dollár­ra, (22 millió karát, azaz 4,4 ton­na). Őket Kanada, Dél-Afrika, a Kongói Demokratikus Köztársa­ság, Angola, Namíbia, Zambia és Ausztrália követi. Tavalyhoz ké­pest összesen 39 százalékkal, 12 milliárd dollárra nőtt a globális kitermelés értéke, a csúcs 2008- ban volt 12,73 milliárd dollárral. A mobiltelefon is lehet „véres” Az okostelefonok, tabletek és laptopok gyártásához egy igen ritka fém, a tantál szükséges, amit a ritka kottán nevű ásvány­ból lehet kinyerni. A Föld legnagyobb készlete a pol­gárháborúk sújtotta Kongói De­mokratikus Köztársaságban ta­lálható, ahol az épp hatalmon lé­vők modern kori rabszolgákkal bánvásztatják a koltánt. és a be­vételből finanszírozzák további önkényüket. Bár születtek nem­zetközi egyezmények is ez ellen, de mivel a tantál származási he­lyét nem lehet utólag meghatá­rozni, nehéz betartani. A kongói és ruandai feketepia­con simán lehet venni olyan hi­vatalos zárjegyet, amilyennel az igazoltan tiszta forrásból szárma zó érceket látják el. Ékszerek, a gazdagság és a nyomor szimbólumai Halálos ragyogás Búcsú az évtől Takács Zoltán zoltan.takacs@mediaworks.hu R emélhetőleg mindenhol elég bejgli készült idén - a kedves olvasó a vasárnapi boltzár ellenére sem szenved hiányt semmiben -, így nyugodtan tervezgethető az évbúcsúzta­tás. A karácsonyi punnyadás alatt ugyanis sokak fejében felötlik, hogy mi is lenne az ideális program december 31-én. Érdekes megfigyelni, hogy a kor előrehaladtával miként vál­tozik a szilveszteri bulik mikéntje és jelentősége. Sosem fe­jeltem el, hogy mekkora tragédiaként éltem meg gimisként, amikor egy túl jól sikerült iskolabál után (igazgatói intő túl­zott mértékű alkoholfogyasztás vétsége miatt) az apai szigor szobafogságra ítélt. Csak az enyhített némiképp szenvedése­men, hogy a barátaim ha „a Az élet „B” oldalán hegy nem megy Mohamed­megfontoltabbá válik he*’ akkor„ MIohamed m!gy ° a hegyhez alapon az erke­az ember gyereke. íyünk alatt búcsúztatták az óévet hangos tivornyázás ke­retében (hiába, a Birodalom visszavág). Aztán később eljött a szilveszteri utcabálok korszaka, ami­kor talajrészegen petárdázó ifjak között dőlt el, hogy süketen, vakon, esetleg bénán kezdem-e az új évet, vagy szerencsésen hazajutok a csatatérről. Mindezen hamar túllendített a főiskolán szerveződött bará­ti kör, akikkel rendszerint többnapos vidéki kiruccanások vál­tották a legvadabb évbúcsúztatókat. Ebben a korszakban jöt­tünk rá, hogy egy háromnapos szilveszteri parti azért nem működik, mert egy alapozó pincetúra, majd egy másnapos táncmulatság után az év utolsó napjára olyasféle agónia üthe­ti fel a fejét, amelynek eredményeképpen még az éjféli koccin­tás kivárása is valódi próbatétel. Aztán persze az élet „B” oldalán megfontoltabbá válik az em­ber gyereke, jöhet a társasjátékok széles tárháza barátnőkkel és feleségekkel. Ezt a fajta „bulit” már „az Őszi Alkony Idős­otthon szilveszteri mulatságának” keresztelte el társaságunk, s bizony egy ilyen „vad” éjszaka után volt már példa január el­sejei túrázásra is az egészséges életmód jegyében. Persze ennél is van visszafogottabb évbúcsúztató, mert ha valaki még karácsonykor is dolgozik (lásd pl. az újságíró), ak­kor semmi másra nem vágyik jobban, mint egy kis nyugira és pihenésre az év utolsó napján. Döntsön hát bárhogy az év utolsó napjának programjáról a kedves olvasó, kívánom, hogy teljen jókedvűen a jövő hét csütör­töké, hogy aztán az új esztendőben hasonló legyen a folytatás! Szenegáli migráns nyert a lottón SPANYOLORSZÁG A szenegáli Nag- me nevű férfinek háromszor volt nagy szerencséje az el­múlt időszakban. Először is túl­élte az afrikai pok­lot, ami elől elme­nekült. Másodszor életben maradt ab­ban a gumicsónak­ban, amelyben 65 ember zsúfolódott össze, hogy átkeljen a tengeren. Harmadszor pedig most, ami­kor 400 ezer eurót nyert az El Gordo nevű spanyol karácsonyi nyereményjátékon. A szenegáli bevándorlóról annyit tudni, hogy 8 éve állás­talan bevándorlóként érkezett Spanyolországba a feleségével Marokkóból a Kanári-szigetek felé sodródva egy toldozott-fol- dozott gumicsóna­kon. A bajba jutott migránsokat végül a parti őrség járőr­hajói mentették ki a vízből. Nagme je­lenleg mezőgazda- sági munkákból tarja el magát és a feleségét. Az életük mindenesetre köny- nyebb lesz, hiszen elég jó kará­csonyi ajándék az átszámolva nagyjából 126,4 millió forintos nyeremény. MW Életben maradt és nyert 400 ezer eurót. Felgyújtották Clinton szülőházát HOPE Karácsony első napjának hajnalán riasztották az Arkan- sas állambeli Hope városka tű­zoltóit, hogy lángokban áll a vá­ros egyik legismertebb, a South Hervey utcában álló épülete. A ma már védett emlékműként nyilvántartott klasszicista stílu­sú ház ugyanis a volt amerikai elnök, Bili Clinton szülőháza. Az épület egykor Clinton nagyapjáé volt, és az exelnök életének első négy esztendejét töltötte ott. A kétemeletes, klasszikus fakerí- téses házban most múzeum mű­ködik, amely az ünnepek miatt zárva tartott, és úgy tervezték, karácsony másnapján, szomba­ton nyitnak ki újra. Péntek hajnalban azonban ki­gyulladt, és részben leégett. A tűz okairól Dalé Glanton a város tűzoltóságának vezetője, úgy nyilatkozott, hogy már szinte bi­zonyos, hogy szándékos gyújto­gatás történt. „Jelek, illetve bizo­nyítékok is utalnak arra, hogy a házat szándékosan gyújtották fel” - mondta a helyi televízió híradójában. A város rendőrfő­nöke azt is hozzátette: ez a tele­pülés egyik nagyon fontos épü­lete, nagy történelmi j'elentősé- get tulajdonítanak neki. Bili Clinton felesége, Hilla- ry Clinton versenyben van, sőt a legnagyobb esélyes az ameri­kai elnökségért folyó demokrata kampányban, nem tudni, hogy ennek van-e köze az akcióhoz. Halálos tornádók, pusztító áradások és kivételes melegrekordok Szélsőséges karácsonyi idő USA Hazánkban is ritka enyhe volt a karácsony, ám világszerte szélsőséges időjárásokat tapasz­taltak az ünnepek alatt. Többek közt tornádók és bozóttüzek is pusztítottak. Tegnapra már 11-re nőtt a ka­rácsonyi tornádók halálos áldo­zatainak száma az Egyesült Ál­lamokban. Az áldozatok közt volt egy hétéves fiú, akinek halálát az okozta, hogy egy tornádó tölcsé­re felkapta és összetörte az au­tót, amelyben ült. Ráadásul teg­nap újabb tornádó tombolt Alaba- ma állam legnagyobb városában, Birminghamben, Alabamában és a szomszédos államokban ára­dásokra is figyelmeztetett a me­teorológiai szolgálat. Bringások a new york-i Central Parkban a 21 fokos téli „hőségben” Eközben New Yorkban tizen­öt-húsz fokos tavaszban karácso- nyoztak az emberek. Csütörtö­kön 17.2 fokot mértek, a 20 éves rekord pedig pénteken 21 Celsi- us-fokkal dőlt meg. A magas hő­mérséklet a szakértők szerint az El Ninonak köszönhető, ami az 1997-98-as tombolása óta most a legerősebb. Ausztrália déli részén a bo­zóttüzek már több mint száz há­zat pusztítottak el, a turisták ál­tal kedvelt Great Óceán Road ten­gerparti út mentén. A tűz még de­cember 19-én keletkezett egy vil­lámcsapástól, de a hatalmas hő­ség miatt nem tudják megfékez­ni. Az oltásban 500 tűzoltó vesz részt. MW i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom