Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-24 / 301. szám

0 INTERJÚ 2015. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK

Sokan úgy gondolják, lehet a társadalmat szabályozni jog és erkölcs nélkül

Az életünket ajándékba kaptuk

„Már ma is nagyon jelentős a nők szerepe egyházunkban, ha nem elfogultan, panelek szerint vizsgáljuk a dolgot”

Erdő Péter bíboros címtemploma a római Santa Balbina

Életünket és minden lehetőségünket Istentől ajándékba kaptuk, az életünkért nem dolgoztunk meg. Ha pedig ajándék, akkor késznek kell lenni arra, hogy a kötelező mértéken túl is segítsünk, szeressünk másokat.

A család a Teremtő tervében fontos szerepet tölt be. Nem lehet egy társadalom életét szabályozni erkölcs nélkül - minderről Erdő Péter bíboros beszélt lapunknak adott interjújában.

Czene Attila

kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Ön Ferenc pápa egyik legközelebbi munkatársa. Hogyan kezdődött a papi hivatása, van ennek tettenérhető pillanata?- Tizenhárom éves koromtól kezdve kezdtem el intenzívebben templomba járni és imádkozni.- Mi volt ennek az oka?- ló hitoktatóim voltak plébánia szinten. Egészen kiváló könyveket ajánlottak, amelyek nagy élményt jelentettek nekem. Rájöttem, hogy az Istennel való kapcsolatnak van egy személyes mélysége, ami rendet tesz az ember életében. A tanulásban és az emberi kapcsolatokban is éreztem, hogy ez hatalmas segítség. Lassan megfogalmazódott bennem: lehet, hogy ez a legfontosabb az ember számára, s akkor teszem a legtöbb jót másokkal, ha ezt az örömöt továbbadom. Amikor érettségi előtt ki kellett tölteni az felvéted lapokat, hogy milyen felsőoktatási intézményben szeretnék tanulni, fél éjszakát átimádkoztam, aztán beírtam az Esztergomi Elittudományi Főiskolát A kispapok fölvételi beszélgetését Vajai István kanonok vezette. Emlékszem, hogy énekelni is kellett valamit, én betanultam egy szentének első versszakát, elkezdtem, de nem valami jól sikerülhetett, mert a strófát már ő fejezte be...- Sokat tartózkodik Rómában?- Igen, az utóbbi években őszönként több mint egy hónapot, a szinódusok miatt.- Miért a család lett a püspöki tanácskozás központi témája?- Mert rendkívül aktuális nemcsak az egyház, hanem az egész emberiség számára. Olyan alapvető intézmény, amelyről meg vagyok győződve, hogy az emberi természethez tartozik. Ugyanakkor látjuk azt, hogy a világban terjed az intézményellenes- ség, az emberek nemcsak egyházi, de polgári házasságot sem kötnek. Mintha a tartós elkötelezettségekkel lenne gond, ez az élet nagyon sok más területén is látszik. S néhány ország törvényeiben olyan újabb tendenciák érvényesülnek, amelyekkel a világegyház most szembesül.- Mi az egyház hite a családról?- Az, hogy ez a Teremtő tervében fontos szerepet tölt be. Az emberi fejlődésnek, a másra tekintettel lévő, másért áldozatot hozni tudó, mással az örömét, bánatát, javait, lehetőségeit megosztani tudó magatartásnak a legjobb iskolája a család. Nem egy a sok lehetséges intézmény közül, hanem az emberiség számára alapvető. Az egyházon belül még különleges küldetés is jellemzi, például a hit továbbadásában, amelynek a család az egyik legfőbb színtere.

A bíborossághoz római (vagy Róma környéki) címtemplom is „jár”. Erdő Péter a szinódus előtt látogatott ide utoljára. „Számomra nagyon kedves templom, egyhajós bazilika - mondta. - 4. századi az épület, de már akkor is egy polgári ház alapjaira emelték a keresztényüldözések lezárulása után. A régészek azt mondják, hogy talán Balbina- A katolikus egyházban kaphatnak nagyobb szerepet a nők? Ők Jézus életében fontosak voltak.- Állítom, hogy már ma is nagyon jelentős ez a szerep, ha nem elfogultan, panelek szerint vizsgáljuk a dolgot. Nagyon sok egyházi intézmény élén áll nő, az országos magyar katolikus közoktatási hálózat vezetője is egy hölgy, ezeknek a tevékenységeknek az éves költségvetése messze fölülmúlja az egyházmegyék hitéleti költségeit. Dolgoznak nők szociális, karitatív és tudományos szervezeteink vezetésében, a pasztorális tanácsban, a plébániák képviselő-testületében is.- December 8-án kezdődött az irgalmasság szentéve Rómában.- Magyarországon 13-án csatlakoztunk, ahogyan a szentatya kérte, s kinyitottuk a szentévi kapukat.- Azokat ritkán nyitják meg.- Ez nagy dolog, de egyre gyakrabban van ez a ritkán. 1300-ban hirdettek először jubileumi szentévet, aztán eleinte évszázadonként, majd ötven, aztán huszonöt évenként. Legutóbb 2000-ben volt szentév. A mostani alkalom az irgalmasság jegyében áll, ami azt jelenti,

volt a lakóház tulajdonosa, akit később vértanúságáért szentté avattak, ereklyéit is tisztelik ezen a helyen. Tehát ott vagyunk a római egyház kezdeteinél, ami nagyon megható és megdöbbentő élmény. Ez a templom az első magyar bíborosnak, Báncsa nembeli Istvánnak is a címtemploma volt, aki a tatárjárás idején Rómában élt, ott halt meg és ott

hogy Istennek a megbocsátó és ingyenesen ajándékozó szerete- te a meghatározó központi gondolat, ami köré a szentatya ezt a témát rendezni kívánta. Életünket és minden lehetőségünket Istentől ajándékba kaptuk, az életünkért nem dolgoztunk meg. Ha pedig ajándék, akkor nekünk is így kell viszonyulnunk a valósághoz, tehát késznek kell lenni arra, hogy a kötelező mértéken túl is ajándékozzunk, segítsünk, szeressünk másokat. Az irgalmasság az ember számára magatartási mód. Az Ószövetségben nem fakultatív tanácsok, hanem parancsok vannak: az éhezőknek enni, a szomjazóknak italt adni, ruhátlanoknak, betegeknek segíteni, tudatlanokat tanítani, tanácstalanoknak jó tanácsot adni, szomorúakat vigasztalni, élőkért és holtakért imádkozni, holtakat eltemetni.- Sok tennivaló van ezzel manapság is.- Nagyon sok.- Mintha nem éreznénk át a felelősségünket.- Ha találkozom egy kihívással, akkor amennyire lehetőségem van, annyira felelős vagyok azért, hogyan válaszolok.

is temették el. Vannak a templomban gyönyörű középkori freskók, például Szent Péter keresztre feszítésének az ábrázolása. Ebbe a templomba szoktak eljönni déltájban az Élelmezés- ügyi és Mezőgazdasági Világszervezet közeli központjából azok, akik együtt akarnak imádkozni, amikor tehetem, velük imádkozom.”- Büntetésre szükség van?- A büntetőjog nagy működési nehézségekkel küzd. Ha nincs a társadalomnak olyan értékrendje, amit az emberek többsége oszt, akkor a jogszabályok betartását újabb jogszabályokkal lehet segíteni, még újabb ellenőrző mechanizmusokat kitalálni. Végül olyan tömegű jogszabály keletkezik, hogy aki akarja, az sem tudja betartani, mert nem igazodik el benne, sokszor még a közhivatalnokok sem ismerik az ösz- szes paragrafust. Ha ilyen helyzet adódik, nem működik a rendszer, mert minden állampolgár mögé nem lehet rendőrt állítani. Mi, keresztények optimisták vagyunk, hiszünk abban, amit Szent Pál a rómaiakhoz írt levelében mond: az ember, a pogány is a szívébe írva hordozza Isten törvényeit.- Magára maradt a jog?- Ha egy társadalomban kialakul az egyetértés, akkor erre már lehet építeni a közös viselkedés külsőleg is megkövetelhető szabályait. A jogot nem szabad magára hagyni, szüksége van a társadalomra és az erkölcsre. Ez a kettő ma azért fontos, s azért kell a kapcsolatokat hangsúlyozni és nemcsak a különbségeket, mert sokan úgy gondolják: lehet egy társadalom életét szabályozni jog

Névjegy

Erdő Péter bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1998-2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. 1999-2002 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, 2002-től az Esztergom- Budapesti főegyházmegye érseke. 2003-tól Magyarország primása, majd a pápaválasztó bíborosi testület tagja. 2005-től 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. 2006-tól az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke. Francia, orosz, latin, német, olasz, spanyol és angol nyelven is beszél (ebben a sorrendben tanulta).

Püspöki jelmondata: „Initio non erat nisi gratia”, vagyis „Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem". „Ez a mondat jutott először eszembe, amikor a kinevezésemet megkaptam. Nagy feladat a püspökség, az ember azt gondolja, hogy a saját energiája, saját ismeretei nem elegendőek hozzá, hanem kell egy különös isteni segítség" - árulta el.

Érseki címerében a nap és a hold s az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Vannak az ősei között erdélyiek, de a nap és a hold nemcsak székely, hanem katolikus szimbólum is: a nap Krisztust jelképezi, mert Krisztus a mi világosságunk, a hold pedig a Szűzanyát, hiszen Szűz Mária nem a saját fényét sugározza, hanem Krisztusnak a fényét tükrözi vissza számunkra, ahogyan a hold a nap fényétől világít. Szűz Mária a Pázmány Péter Katolikus Egyetem védőszentje, trónja a bölcsesség székét jelképezi. A legrégebbi ábrázolását választotta, amire rá volt írva, hogy Patrona Regni Hungáriáé, vagyis Magyarország pártfogója. A rajz a régi esztergomi misekönyv iniciáléja volt eredetileg. A könyv nyomtatott kiadása 1506-os, de kéziratban hamarabb létezett.

és erkölcs nélkül, elegendő a gazdasági, tömegtájékoztatási, elektronikus manipuláció. A valóság azonban az, hogy ezek a szisztémák bármennyire hatékonyak is a mai világban, önmagukban nem állnak meg. De ha jog és erkölcs nélkül, az emberek erkölcsi meggyőződése nélkül valamilyen szisztéma mégis szabályozni tudná a társadalomnak az egész viselkedését, fölmerül a kérdés: aki azt irányítja, milyen normák szerint működik?- A Tízparancsolat megoldás lehetne.- A Tízparancsolat az élet bonyolultsága miatt állandó utána- gondolást kíván.- Például?- Ilyen terület a bioetika. Ha az erkölcsi értéket látjuk is, konkrét jelentését csak akkor tudjuk megállapítani, ha van szaktudásunk is, ismerjük a valóságot.- A teológia mennyire képes, mennyire akar lépést tartani a gyorsuló világgal?- A teológiának sok szakterülete van. Például az erkölcsteológia arra törekszik, hogy bizonyos helyzetekben vonjon le tanulságot, mondja ki, mi a helyes emberi magatartás általában. Ehhez kell egyrészt a hitünk ismeretforrásaiból, a Szentírásból, a szent hagyományból eredő elveknek a biztos ismerete, de kell ezeknek a szembesítése is a valóságnak azokkal a részleteivel, amelyekre a kérdés vagy a probléma vonatkozik. Ezért Rómában a pápai egyetemeken egyre-más- ra írnak ki olyan diplomakurzusokat, amelyek a bioetikával, a gazdasági etikával, adott esetben politikai erkölccsel, vagy az internet világában nyíló lehetőségek etikus alkalmazásával foglalkoznak. Úgy érezzük, hogy ránk van bízva egyfajta világosság a hitben, de ezt mindig a valóság ismeretéhez kell kapcsolni. Ez állandó készültséget kíván, és ameddig történelem lesz, ez a munka folytatódik.- Vannak még megfejtésre váró dolgok a Bibliában?- A Biblia nem rejtvény, nem betűrejtvény. Amikor a Bibliát tanulmányozzuk, akkor az üzenetet keressük benne. Hosszú idő alatt különböző szerzők által leírt könyvek összessége a Biblia. Más és más nyelvi, történelmi, irodalomtörténeti kategóriákat kell használnunk ahhoz, hogy pontosan megértsük a szerzők szándékát. Vannak a szöveg változataival kapcsolatos kutatások. De a Bibliának nem önmagában a megértése a teológia igazi nagy kérdése, hanem hogy amit mi a kinyüatkoztatás alapján hiszünk, azt korról korra hogyan fogalmazzuk meg, lehetőség szerint rendszerbe foglalva, az adott kor kultúrája számára érthető és beszédes módon, úgy, hogy a problémákra eligazodást nyújtson. Vannak kísérletek, például átírni az Újszövetséget úgy, hogy ahol szamár volt, ott motor- biciklit írunk, mert ma azt használják. Ezek bátor ötletek, de kell történelmi hűség és kapcsolat az eredeti szöveghez, Jézus Krisztus személyéhez, és kell ugyanakkor érzékenység az egyes korok gondolkodásmódja, fogalomvilága, és az adott kultúra kifejezésmódja iránt. Ebben lehet legitim fejlődés vagy alakulás.- Ön ma miképp szerez személyes tapasztalatot?- Személyes plébániai főpásztori látogatás utoljára 1934-ben, Serédi Jusztinján idejében volt az egyházmegyében. Gondviselésnek tartom, hogy most sikerült ezt a folyamatot végigvinni, jártam szinte az összes plébánián, találkoztam önkormányzatok és civil szervezetek vezetőivel, s hívekkel is. A kiértékelés még folyik, ennek alapján tervezzük majd a lelkipásztori munkát.- Mi az idei karácsony üzenete?- Isten irgalmasságának és emberszeretetének legnagyobb jele az, hogy emberként megszületett és sorközösséget vállalt az emberiséggel. Ha ezt Isten megtette, akkor ez azt jelenti, hogy a mi életünk túlmutat ennek a Földnek a keretein. Nekünk sorsközösségben kell lennünk egymással, de úgy, hogy följebb emeljük a tekintetünket és Isten világa felé törekszünk. Ez különleges értéket és értelmet ad az életünknek, és lehetővé teszi, hogy a számításainkat ne csak arra az időre korlátozzuk, amíg ezen a bolygón élünk, mert a szeretet túllépheti a földi számításokat.

I

/