Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-23 / 300. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. DECEMBER 23., SZERDA HÍREK Miniszterelnökség: az Ökotárs kimarad BUDAPEST Az úgynevezett Nor­vég Alapok további működésé­ről szóló tárgyalások eredmé­nyeképpen a következő támo­gatási ciklusban az Ökotárs Ala­pítvány nem lesz részese a tá­mogatások odaítélésének és kihelyezésének - közölte a Mi­niszterelnökség kedden. Ez­zel együtt - mint kiemelték - a magyar kormány sikeresnek ítéli meg a Norvégiával az el­múlt hónapokban folytatott tár­gyalásokat. MTI LMP: újra itt egy antikorrupciós terv BUDAPEST Az LMP kilencpontos antikorrupciós törvénycsoma­got nyújt be az Országgyűlés­nek. Schiffer András, az ellenzé­ki párt társelnök-frakcióvezetője szerint korrupció nélkül lenne le­hetőség a szociális és közszféra béremelésére. A javaslatok kö­zött szerepel, hogy az állami ve­zetők kötelesek legyenek szá­mot adni a nagytőkésekkel foly­tatott egyeztetéseikről, illetve a pénzmosás elleni törvényben minden hazai politikust kiemelt közszereplőként rögzítsenek, és számláikat vizsgálhassa a pénz­intézet és a felügyelet. MW Agglomerációs közlekedési káosz? BUDAPESTAjövőben nem foglal­kozik az agglomerációs közleke­dés finanszírozásával Budapest - közölte Tarlós István főpolgár­mester kedden adott sajtónyilat­kozatában. A politikus hangsú­lyozta, a kérdésről az agglome­rációs településeknek az állam­mal kell tárgyalniuk. Kitért arra is, hogy főpolgármesterként nem fogadhatja el azokat az elő­ző héten megszavazott törvény- módosításokat, amelyek - köz­lése szerint - Budapest költség- vetésében 20,7 milliárd forintos működési hiányt okoznak. MTI Feltételezett terroristákat fogtak BELGRÁD/SZARAJEVÓ Feltétele­zett terroristákat fogtak el Bosz­nia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban kedden - jelentet­te internetes oldalán a Nezavis- ne Novine című napilap. A rend­őrség 15 ember után kutat, akik a bizonyítékok és a rendelkezés­re álló információk szerint kap­csolatban állnak szélsőséges szervezetekkel és az Iszlám Ál­lam nevű terrorszervezettel. MW J A héten adta át Semjén Zsolt nemzetpolitikaert miniszterelnök-helyettes 011 az Egyesített Szent István és Szent László Kőrház-Rendelöintézet megújult sebészeti osztályát | (fent). Közben egyre több helyre kerül ki a felhívás. I hogy hálapénzt nem fogadnak el (balra lent). Demonstráció következhet az egészségügyben, ha a kormány nem tesz érdemi lépéseket az ágazatot feszítő finanszírozási problémák megoldására. Köz­ben naponta több nagy fejlesz­tést adnak át országszerte. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Százak csatlakoz­tak az elmúlt napokban az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezé­sű Facebook-csoport hétfői kezde­ményezéséhez. Mint megírtuk: a véleményét névvel vállaló 64 alá­író az állampolgárokhoz fordult nyílt levélben azért, hogy válto­zás történjen az ágazatban. Azt kérték, aki egyetért velük, jut­tassa el az általuk megfogalma­zott három kérdést az egészség- ügyi államtitkárnak. E kérdések a hálapénz elleni fellépés elmara­dását, az orvoselvándorlás ellen tett hathatós lépések hiányát ró­ják föl, illetve érdemi változtatás­ra alkalmas kerekasztal létreho­zását sürgetik. Az Indexen közölt információ hatására a kormány­zat közleménnyel válaszolt, és az elmúlt évek 500 milliárd forint értékű egészségügyi beruházása­it vették számba, illetve az orvos­elvándorlást csökkentő és a bére­ket emelő döntéseket soroltak. A Szegedről indult kezdemé: nyezést kedden egy székesfehér­vári követte, a Szent György kór­ház orvosai adtak hangot az in­tézkedésekkel szembeni elége­detlenségüknek, és két hónapot adtak a kormánynak indokolt kö­veteléseik teljesítésére. Mint ír­ják, nem szeretnének arra kény­szerülni, hogy ennek más módon kelljen nyomatékot adniuk. Ezzel egy időben Mohácson 1,1 milliár­dos, Pécsen 20 milliárdos fejlesz­tést adtak át. Lapunk kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kedden elmondta: el tudja képzel­ni, hogy hosszú évek után ismét a demonstráció eszközéhez nyúl­janak az egészségügyben dolgo­zók. Mint fogalmazott, a két kez­deményezés egy időben, egymás­tól függetlenül szerveződött, és mindkettőben megtalálhatóak a kamara november végi küldött- gyűlésének megállapításai. Eb­ben egyebek között leszögezik a már hét éve is elmondottakat: „Nem vállaljuk a felelősséget to­vább a betegellátás biztonságá­ért, amennyiben ágazatunk gaz­Pró és Rétvári Bence parlamenti államtitkár „Az elmúlt öt évben a kor­mány ötszázmilliárd forintot fordított egészségügyi fejlesz­tésekre. Az összeg jó része vi­déki kórházakhoz jutott, abból 322 milliárd forint kórházfej­lesztésre, több mint 100 milli­árd forint pedig eszközbeszer­zésre.” Januártól 43 ezer ápo­ló és 18 ezer orvos kap maga­sabb bért, a szakvizsgázott fi­atal orvosok 151 ezer forint plusztámogatásban részesül­nek, a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelke­dik - írta a minisztérium, hoz­zátéve: folyamatos a konzultá­ció az ágazati érdekképvisele­ti szervezetekkel. kontra Tukacs István szocialista képviselő „Az MSZP szerint nagyságren­dekkel több pénzt kell fordíta­ni az egészségügyre, ezen be­lül döntően a bérekre. Naponta három orvos vándorol el az or­szágból, hálapénz mérgezi a vi­szonyokat, és területi különb­ségek is vannak az ellátásban. Fenntartjuk a 2016-os költség- vetéshez is benyújtott módosí­tó csomagot, amely ezermilli- árd forint pluszt irányoz elő az egészségügynek, és ez döntő részben fizetésemelésre fordít­ható. Ennek hiányában a gaz­dagok és a szegények egész­ségügye jöhet létre, azaz aki­nek van pénze, az megveszi a gyógyulást.” dasági helyzete a kilátásba he­lyezett intézkedések szerint ala­kul." Éger István megerősítek te: a fejlesztéshez juttatott több százmilliárdos értéket eddig is nagyra értékelték, de a gyönyö­rű épületeteket működtetni kell. A 2012-2013-as bérrendezést is kedvező jelnek tekintették, ám a folytatás elmaradt. A feszült­ségekre felhívó jelzéseik „süket fülekre találtak”. A 64 orvos által indított kezde­ményezés a legkárosabb hatású­nak ítélt hálapénz felszámolását kívánja, majd felteszi a kérdést: ha orvos és beteg is szabadulna tőle, akkor mégis ki az, aki a há­lapénz rendszerének fenntartá­sában érdekelt? „Véleményünk szerint ez a fél a mindenko­ri döntéshozó, az egészségügyi kormányzat” - írják. Az orvosok tudása és elkötelezettsége nem tudja ellensúlyozni a rendszer- szintű hiányosságokat - szöge­zik le. A fehérvári kórház orvo­sai nem írnak a hálapénzről, de kiemelik: az egészségügyre tör­ténő GDP-arányos ráfordításunk még a visegrádi négyek átlagá­hoz mérten is 2 százalékos lema­radásban van. Kezdeményezik az egészség- ügyi ágazati érdekegyeztető fó­rum összehívását, és keresik an­nak lehetőségét az ágazat sze­replőire vonatkozó kollektív szerződésnek - tudatta közlemé­nyében a szaktárca kedden. Házasságban élők előnyben a kibővített CSŐK esetén BUDAPEST Egyre több részlet de­rül ki a Családi Otthonteremtési Kedvezményről (CSŐK). Decem­ber végéig ismertek lesznek a támogatás részletszabályai, kö­zölte az emberi erőforrások mi­nisztere kedden. Balog Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: a kormány azt szeretné, ha há­zastársak kaphatnák az otthon­teremtési kedvezményt, de igé­nyelheti egyedülálló is. Ha vala­ki gyereket vállal, házasságban kell élnie, ez így volt a szocpol esetében is, és így van a Családi Otthonteremtési Kedvezmény­nél is - mondta az Origónak Tu- zson Bence kormányzati kom­munikációért felelős államtit­kár. „Ez a szabály nem változik” - tette hozzá. Az új családtámogatási rend­szer lényege, hogy a három gyermeket vállaló vagy három gyermeket nevelő családok 10 millió forint vissza nem téríten­dő támogatást kapnak (ez most 1,2-2,6 millió forint között érhe­tő el), valamint további 10 mil­lió forint garantált 3 százalék alatti hitelt és - amennyiben ők építkeznek - még 5 millió fo­rint áfa-visszaigénylést vehet­nek igénybe. Azok járhatnak jól, akiknek van már lakásuk és három gyermekük. A szinte naponta megjelenő részletek ismeretében egyre töb­ben kezdtek számolásba, hogy igazából kinek, hol és mekkora segítség lesz a nagy CSOK-válto- zás. A Hír24 számításai szerint például azok járhatnak a legjob­ban, akiknek már van lakásuk és három gyermekük, és na­gyobb (drágább), új lakásba sze­retnének költözni. A jelenlegi la­kás árából plusz a 10 millió fo­rintból ugyanis jó eséllyel meg­lehet a nagyobb lakás anélkül, hogy pénzt kellene még befek­tetni. Ha mégsem, akkor plusz­ban felvehetnek a maximum 3 százalékos kamatozású hitel­ből (legfeljebb 10 millió forint­nyit 25 évre). Az új lakásokra vonatkozó ajánlatokat böngész­ve kiderült, hogy egy minimum 3 szobás lakás legfeljebb 30 mil­lió forintig még Budapesten sem elérhetetlen, viszont nem is egy­szerű feladat a felkutatása. MW Három gyerek fulladt az Égei-tengerbe a török partoknál Egymillió migráns Európában SZÁMOSZ Az Európába érkező migránsok döntő többsége az Égei-tengeren át érkezik Görög­országba, sokan azonban nem élik túl az utat. Egy keddi jelen­tés szerint újabb 11 ember, köz­tük 3 gyerek fulladt a tengerbe a török partok közelében. Péntek­ről szombatra virradóan 18-an vesztették életüket, amikor fel­borult a hajójuk az Égei-tenge­ren. Abban a szerencsétlenség­ben is több kisgyerek halt meg. A Nemzetközi Migrációs Szer­vezet jelentése szerint már több mint egymillió menekültet re­gisztráltak az Európai Unióban az idén. Adataik szerint az érke­zők jelentős többsége Görögor­szágban lép be az EU területére. A keddi jelentés szerint az érkezők többsége szír, de van­nak köztük afgánok, irakiak és eritreaiak is. Az egymilli­ós szám hatalmas, de töredé­ke a közel-keletinek. A hivata­los adatok szerint csak Törökor­szágban 2,2 millió menekült él. Libanonban 1,1 millió szír me­nekült, Jordániában pedig 633 ezer. Az európai menekülthul­lám egyik fő kiváltó oka éppen az, hogy ezekben az országok­ban alig kapnak jogokat a me­nekültek, és nem vállalhatnak munkát sem. A legtöbb migráns a görögor­szági Leszbosz szigetén ér par­tot, csak hétfőn 15 csónak érke­zett. MW Európába a legtöbben az Égei-tengeren át érkeznek Görögországba Minimalbéralku: nem teljes az öröm BUDAPEST Bruttó 111 ezerforintos jövő évi minimálbérről és brut­tó 129 000 forintos garantált bér­minimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetség­gel Cseresnyés Péter, a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért fe­lelős államtitkára kedden Buda­pesten. A Magyar Szakszerveze­ti Szövetség (MASZSZ) nem ért egyet a javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. így a Verseny- szféra és a Kormány Állandó Kon­zultációs Fórumán nem született megállapodás, bár a tagok döntő többsége aláírta az egyezséget. . Kordás László, a MASZSZ elnö­ke elmondta: döntésüket az is be­folyásolta, hogy a munkaadói ol­dal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér net­tó értéke 2018-ra érje,el a létmini­mum szintjét. Az elnök lapunk­nak korábban úgy fogalmazott: az elmúlt évek minimálbér-eme­léseinek a költségvetés volt a leg­nagyobb nyertese, így ideje lett volna, hogy a kormány is kive­gye a részét a béremelésből. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: az egyezséggel a munkaadói oldal jelentős vál­lalást tett, a két bértétel közvet­len hatása mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának. MW « f 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom