Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
A javasolt napi dózist nem célszerű túllépni egyik vitaminból sem. A helyes mennyiségről megoszlanak a vélemények, de a több ezer milligramm már nem a szervezetünk javát szolgálja. AB volt az első Az 1890-es években Christi- aan Eijkman holland katonaorvos Jáva szigetén, a beribe- rit okozó mikrobák után kutatott. Pasteur nagy felfedezése után ugyanis minden betegség mögött láthatatlan kórokozókat hittek. Eijkman tyúkokat vizsgált, és megfigyelte, hogy csak azok az lesznek betegek, melyek kizárólag fehér rizst csipegettek. A barna rizsen élők megúszták a bajt. Eijkman kutatásait honfitársa, Gerrit Grijns folytatta, aki rájött, hogy létezhetnek az ételekben olyan lét- fontosságú, addig ismeretlen anyagok, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, és amelyek mással nem helyettesíthetők. Kár, hogy csak hollandul publikált. A világ így egy cambridge-i biokémikust, Gow- land Hopkinst tartja a vitaminok atyjának, aki 1906-ban bebizonyította, hogy létezik olyan anyag, aminek a hiánya rendellenességet okozhat a fejlődésben. Végül Kazimir Fűnk, lengyel kémikus volt az, akinek 1911-ben először sikerült kivonnia a rizsből a niacint, a Nobelt mégis Christiaan Eijkman kapta érte. Szürke, ködös, lehangoló nappalok és napfényhiány. Ez vár ránk télen, ráadásul ilyenkor még friss zöldség és gyümölcs is kevesebb van. Ennek ellenére sem kell azonban számolat- lanul kapkodni a vitamin tablettákat. Egy friss kutatás szerint a túlzott bevitel inkább árt, mint használ. Fábos Erika A vitaminoknak egyre nagyobb a rajongótábora és legtöbben ilyenkor télen kapkodják a tablettákat. Ilyenkor a lakosság 40 százaléka, rendszeresen pedig 28 százalék szed vitaminokat. A legtöbben úgy gondolják, ezzel az egészségükért tesznek, pedig nem mindegy, miből menynyit vesznek be. Pállfyné Poór Rita, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főosztályvezetője azt mondta: a legjobb, ha változatos étrendünk tartalmazza az elegendő mennyiségű vitamint. Napi 30- 35 deka gyümölcs vagy zöldség fogyasztásával mesterséges vitaminok nélkül is el lehet kerülni a vitaminhiányt. „Megfelelően táplálkozó emberek esetében Magyarországon nem beszélhetünk vitaminhiányról. A mi éghajlatunk még a télálló zöldségek, gyümölcsök esetében is biztosítja a kielégítő vitamintartalmat. Az olyan tartósítási technikák, mint például a káposztasavanyítás, kimondottan jó hatással van vitamin-ellátásunkra, mert a bél flóra rendezésével a savanyú közegben biztosítja a C-vita- min-felszívódását is. Rohanó világunkban ugyanakkor előfordulhat, hogy bár úgy hisszük, megfelelően, változatosan táplálkozunk, nem fordítunk kellő figyelmet a minőségre. Ez az életforma, vízben oldódó vitaminok esetében, - amelyekből nem képez a szervezet tartalékot, - már rövidebb távon is, zsírban oldódó vitaminok esetében hosz- szabb idő elteltével előidézhet vitamin-hiányt. Olyan életkori, valamint állapotbeli okok is lehetnek a háttérben, mint a rendszeres sport, megerőltető fizikai munka, hosszan tartó stressz, menopauza, vagy a terhesség, amikor érthető okokból megnövekedhet a szervezet vitamin- igénye. Máskor az elégtelen felszívódás, vagy éppen a rosszabb •"étvágy okozhat vitaminhiányt, ilyen az időskorban előforduló, vagy a rosszindulatú betegségek esetén fellépő vitaminhiány.” Vigyázzon az adagokkal Pállfyné Poór Rita szerint a javasolt napi dózist nem célszerű túllépni egyik vitaminból sem. A túlzottan magas C-vitamin adagok teljesen feleslegesek. A helyes mennyiségről megoszlanak a vélemények, de a több ezer milligramm már nem a szervezetünk javát szolgálja. A vizelettel néhány óra alatt ürül, hatalmas munkát róva a vesére, de nemcsak ezért érdemes körültekintőnek lenni. Bizonyos, vitaminok esetében fontos, hogy ne kezdjük magunktól adagolni és krónikus betegségek, vagy az ezekre szedett gyógyszerek miatt is jó az elővigyázatosság. „Daganatos betegségek esetén a vitamin-pótlás az immun- rendszerre gyakorolt erősítő hatása miatt gyakran ellenja- vallt, mert az immunrendszert időlegesen elnyomni törekvő gyógyszerek hatását megzavarhatja, és ez az alapbetegség gyógyítását nehezíti - mondta Pállfyné Poór Rita. - A többi esetben - mindig betartva a megfelelő adagolást - a vitaminkészítményekkel való vitaminpótlás lehetőséget teremt a hiány megszüntetésére. Legfontosabb, hogy a vízben oldódó vitaminokból biztosítsuk a megfelelő ellátást, ezek a C és B vitaminok.” Tihanyi András dietetikus azt mondta: amíg a C vitamint sokan túlzásba viszik, a D vitamint éppen elhanyagolják az emberek. A mi éghajlatunkon és a fényvédők elterjedése miatt ezt érdemes télen pótolni, de csak orvosi konzultáció után, mivel a D vitamin raktározódik, ezért nem mindegy hogyan adagolják. Van amikor veszélyes lehet A legfrissebb hosszú távú kutatások azt mutatják, hogy a vitaminok szedése nemhogy véd a betegségek és daganatok kialakulásától, hanem - bizonyos esetekben - még hozzá is járulhat a betegség kialakulásához. Tihanyi András azt mondta: gátló és serkentő hatásuk egyaránt felléphet. A D-vitaminnak például számos daganatos megbetegedésnél megelőző és daganatnövekedést gátló hatást tulajdonítanak - természetesen ön kezelésre egyik célból sem használható! Az antioxidáns vitaminok és vitamin-előanyagok azonban könnyen árthatnak is, mivel a szabadgyökök és más reakcióképes vegyületek elleni védelem nem mindig hasznos a szervezetben, ráadásul a túlzott mennyiségű antioxidáns vegyü- let - erre példa a béta-karotin fokozott bevitele - megfelelő környezeti hatások jelenléte mellett akár fokozhatja is egyes rákos betegségek előfordulását. A vitaminokat és más hasonló, vitamin tartalmú gyógyszerként vagy étrend-kiegészítőként kapható készítményeket ezért sok esetben kockázatos lehet szakember - orvos és dietetikus - segítsége nélkül szedni. Tihanyi András dietetikus arra is figyelmeztet, hogy akkor is árthatunk, ha gyógyszert szedünk és kedvezőtlen kölcsönhatás lép fel a vitaminok és gyógyszerek között. Az erősebb véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása során is komoly szövődmények léphetnek fel vitaminok szedése mellett. Pánikra azonban nincsen ok: egy közönséges, normál dózi- sú multivitamin szedésétől egy egészséges embernek általában semmi baja nem lesz, de különösen gyermekeknél, időseknél és beteg embereknél fontos, hogy előzetesen kérjük orvos, vagy dietetikus véleményét. Mi van ha túl sok és mi van, ha kevés? A-vrrAMiN ÉLETTANI HATÁSA: Segíti a szürkületi látást, segíti a növekedést. Erősíti az immunrendszert. HIÁNYA: A szem, a bőr és a nyálkahártya kiszáradása, farkas- vakság, tartós látásromlás. TÚLADAGOLÁSA: Hajhullás, bőrgyulladás. AJÁNLOTT NAPI ADAG FELNŐTTEKNEK: 8-900 mikrogramm. FŐ FORRÁSAI: máj, tengeri hal, tej, tojássárgája, saláta, paraj. D-VITAMIN ÉLETTANI HATÁSA: A kalcium és a foszfor felvételéhez, a csontokba való beépüléséhez szükséges. Blokkolja a sejtburjánzást a rákbetegség egyes formáinál. HIÁNYA: Csontfejlődési zavarok, rendellenességek (angolkór). TÚLADAGOLÁSA: Mészlerakódás az erekben és a vesékben. AJÁNLOTT NAPI ADAG FELNŐTTEKNEK: 15 perc napsütés, ősztől tavaszig napi 2000 NE bevitel szükséges. FŐ FORRÁSAI: tőkehal-máj olaj, olajos halak, tojássárgája, máj. E-VITAMIN ÉLETTANI HATÁSA: A DNS és az RNS és a vörösvértestek képződésében játszik szerepet, fokozza az izmok tápanyag lebontását. Antioxidáns. HIÁNYA: Kóros zsíremésztés. TÚLADAGOLÁSA: Izomgyengeség, véralvadási zavarok. AJÁNLOTT NAPI ADAG FELNŐTTEKNEK: 6-8 milligramm. FŐ FORRÁSAI: Mogyoró, dió, növényi olajok, gabonacsíra, tojás- sárgája. C-VITAMIN ÉLETTANI HATÁSA: A szövetek képződéséhez és fennmaradásukhoz szükséges. Fokozza az ellenálló képességet. Gyorsítja a sebek gyógyulását. HIÁNYA: Fertőzésre való hajlam, fogínyvérzés, skorbut, lassú sebgyógyulás, fáradékonyság. TÚLADAGOLÁSA: Hasmenés, gyomorfekély, vesekő. AJÁNLOTT NAPI ADAG FELNŐTTEKNEK: minimum 100 milligramm, de fertőzések esetén az 1000 mg sem túlzott. FŐ FORRÁSAI: Gyümölcsök, citrusfélék, paprika, paradicsom. B1 VITAMIN ÉLETTANI HATÁSA: Az izmok és az idegek működéséhez, a szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. HIÁNYA: Izombénulás, depresz- szió, súlyos esetben beriberi. TÚLADAGOLÁSA: Túlzott izzadás, viszketés. AJÁNLOTT NAPI ADAG FELNŐTTEKNEK: 1,5 maximum 2 mg. FŐ FORRÁSAI: Élesztő, hús, bab. dió, rozs. B6 VITAMIN ÉLETTANI HATÁSA: Izomműködés, idegműködés folyamataihoz, ingerületátvivő anyagok képződéséhez kell. HIÁNYA: Idegrendszeri zavarok, izomgörcs, bőrbetegségek. TÚLADAGOLÁSA: Bőrérzéketlenség, esetleg bénulás. AJÁNLOTT NAPI ADAG FELNŐTTEKNEK: Maximum 10 mg/testsúly- kilogramm FŐ FORRÁSAI: Csirkehús, marhahús, disznóhús, máj, tonhal, teljes kiőrlésű gabona, tej, tojás. Tudta ezt mind a vitaminok történetéről és használatáról? Már az ókoriak is használtak vitamint. csak nem tudták. Egyiptomban sikeresen kúrálták májfogyasztással a szürkületi vakságot, a skorbuttól szenvedő tengerészeket pedig már a 17. században savas gyümölcsökkel etették partraszálláskor, pedig fogalmuk sem volt, mi az az A- vagy C-vitamin. A vitaminok egy része nem bírja a magas hőmérsékletet. Az A, Bl, B2, B5, C és az E vitaminok 10 perc után, 60 fok fölött elbomlanak. Gőzöléssel vagy párolással csak az ötödét veszítjük el. A legtöbb vitamin könnyen elbomlik fény vagy lúg hatására is és az áztatás is káros. A legtöbb C-vitamin az őrölt piros paprikában van, 10 dkg 369 mg-ot tartalmaz, míg egy citromban 47 mg található. A Londonban élő lengyel biokémikus. Casimir Fűnk 1911-ben ismerte fel, hogy az élelmiszerekben vannak olyan alkotórészek, amelyek elengedhetetlenek az egészség fenntartásához. Ezeket az elemeket vitaminoknak nevezte el. Arra, hogy a vitaminok egy része zsírban, másik része viszont vízben oldódik. Elmer V. McCollum amerikai tudós jött rá. Mivel nevet akart adni annak, amit felfedezett, de a pontos kémiai szerkezetet nem ismerte, egyszerűen A-nak. B-nek nevezte el őket, később ennél a logikánál maradva kaptak nevet a vitaminok. A C-vitamint egy magyar kutató. Szent-Györgyi Albert fedezte fel. amikor antioxidánsokra vadászott. 1927-ben, Cambridge-ben először mellékvesekéregből izolálta. amit aszkorbinsavnak nevezett el. 1937-ben Nobel dijat kapott érte. Nemcsak a gyógyszereket, a vitaminokat sem mindegy mikor szedjük. A legtöbb vitamint a reggeli étkezés közben érdemes bevenni. Megfelelő táplálkozás esetén felesleges sok vitamint szedni. A C-vitamint sokan „habzsolják”, míg a D3-vitamint azok is elfelejtik, akiknek szükségük lenne rá. Vitaminból is megárt a sok 4 A HÉT TÉMÁJA 2015. DECEMBER 13., VASÁRNAP i i