Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-07 / 261. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. NOVEMBER 7., SZOMBAT HÍREK Táv-EKG-val segít a gyermekorvos Már a gyermek orvosok is használhatják a táv-EKG-t. Segítségével bárhol elvégezhető a diagnosztika, és a lelet akár egy mobiltelefonnal is beküldhető a szívcentrumba, ahol a kardiológus kiértékeli azt, és dönt a továb- bakról - közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A sürgősségi ellátás és a mentőautók után egyre több háziorvos is csatlakozott a rendszerhez. A műszerrel még egy elvégzett szívműtét után is tud a kardiológus a távolból, a nap 24 órájában vigyázni a hazaengedett gyerekekre. MTI Lendületben van a magyar ipar BUDAPEST A magyar ipar trendszerűen növekszik az utóbbi két évben, a 7,8 százalékos szeptemberi növekedés jelzi, hogy továbbra is lendületben van - mondta az NGM helyettes államtitkára az Ml-nek. LennerÁron Márk a KSH pénteki adatait kommentálva kiemelte, a feldolgozóipar a húzóerő a járműipar vezérletével, a felzárkózó gyógyszeriparral és gumiiparral együtt. MW Czeslaw Kiszczak tábornok halála VARSÓ Elhunyt Varsóban 90 éves korában Czeslaw Kiszczak tábornok', volt lengyel kommunista belügyminiszter, az 1981- es szükségállapot bevezetésének egyik fő felelőse. Részt vett a több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó 1981-es hadiállapot bevezetésében, a sziléziai bányászsztrájkok véres leverésében. A rendszerváltozás után kétévi felfüggesztett börtönt kapott. Az ítélet szerint a tábornok a „Jaruzelski elnök által irányított titkos bűn- szövetkezet tagjaként" felelős volta hadiállapot bevezetéséért (tegyük hozzá, amivel a lengyel vezetés kivédte a szovjet megszállást). MTI/MW 1981: szükségállapot Varsóban OECD: nő a szakadék szegény és gazdag között Most van mélyponton A nagy forráskivonások után már több pénz jut az egészségügyre, de ezt a betegek még nem nagyon érzik, ha orvoshoz fordulnak... ■ A legtöbb országban az 1980- as évek óta nem volt annyira nagy a szakadék a gazdagok és a szegények között, mint most. Sokáig élriek a magyarok, de nem eléggé. Az egészségügyi ráfordítások terén viszont pozitív a trendváltás. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu EURÓPA A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban jelenleg a lakosság leggazdagabb 10 százaléka 9,6-szor annyi jövedelemre tesz szert, mint a legszegényebb 10 százalék. Az 1980-as években ez az arány 7:1 volt, az 1990- es években 8:1, majd a 2000-es években 9:l-re emelkedett - állapította meg az OECD az idei jelentésében. A legtöbb országban 30 éve most a legmélyebb a szakadék a gazdagok és a szegények között. Michael Förster, az OECD vezető elemzője a kutatást kommentálva elmondta, hogy ezt a szélesedő ollót a válság csak átmenetileg akasztotta meg. „Amikor egyenlőtlenségről beszélünk, nemcsak a jövedelemről kell szót ejteni, hanem a vagyonról is - hangsúlyozta Förster. - Az összes vagyon fele a leggazdagabb háztartások 10 százalékánál koncentrálódik, a másik felét szinte teljes egészében a következő 50 százalék birtokolja, míg a legkevésbé vagyonos 40 Trendváltás, de javítani kell az egeszsegügyi mutatókat A magyar egészségügyi ráfordí- tek az egy főre eső egészségügyi modern, korszerű ellátáshoz Sintásokban pozitív trendváltás tör- kiadások, addig 2009 és 2013 kó Eszter, a Semmelweis Egésztent, s ennek az iránynak az erősítésére és elmélyítésére van szükség ahhoz, hogy az ellátás javuljon - kommentálta az OECD Egészségügyi Körkép 2015 című kiadványát Cséfalvay Zoltán, a magyar képviselet vezetője. Amíg 2005 és 2009 között évente átlagosan 2,3 százalékkal csökkenszázalék alig több mint 3 százalékon osztozik.” A szakértők szerint ezen a válság nem igazán változtatott, a jövedelmi egyenlőtlenség ugyanis mind a jó időkben, mind válság alatt nőtt. A válság alatt elsősorban a foglalkoztatottság csökkenése miatt nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Spanyolországban például a legszegényebb 10 százalék jövedelme éves szinten csaknem 13 százalékkal zuhant, míg a leggazdagabb 10 százaléké mindössze 1,5 százalékkal. Magyarországon 2007 és 2011 között éves szinten a top 10 százalék jövedelme’ 1, míg a legszegényebb réteg jövedelme 5 százalékot esett. Az OECD két fő okot lát a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése mögött. Az egyik az új foglalkoztatási formák elterjedése, amelyek ugyan teremtenek új munkahelyeket, de növelik az egyen- lőtlénséget, mert összességében között mar evente átlagosan 0,8 százalékkal nőtt az egy főre jutó ráfordítás. De Magyarország még mind az egy főre jutó, mind pedig a GDP-arányos egészségügyi kiadásokat tekintve az OECD-át- lag alatt teljesít. (Évente 100-120 milliárd forint többletforrásra lenne szüksége az ágazatnak egy rosszabb minőségű munkahelyek jöttek létre. A másik, hogy kevesebb az újraelosztást eredményező politikai döntés. „Nyugat-Európában ma már nemcsak a szociológusok, hanem jó néhány közgazdász is azon az állásponton van, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadékot ha nem is temetné be, de egy nagyobb árokká alakíthatná át az egyébként szakmailag erősen vitatott Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetése. A LÉT-pénz az egyik legmodernebb újraelosztási gondolat jelenleg - mondta lapunknak Morva Judit közgazdász. - Ráadásul abban az Európában, ahol egyre idősebb lesz a lakosság, egyre szélesebb rétegeket érinthet az elszegényedés. Nem látom azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek érdemben kezelnék azt a világtendenciát, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek.” segügyi Menedzserkepző igazgatóhelyettese szerint. Egy másik közforgalomban lévő adat: az elmúlt három évben több mint 300 milliárdot vontak ki az egészség- ügyi rendszerből - MSZP, Tóbiás József elnök.) Egyébként a visegrádi országok értékei sem sokkal haladják meg a magyar adatot. Tudta-e?- A születéskor várható élettartam 75,7 év, ami - bár 6,5 évvel magasabb, mint 1970- ben - az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között.- Az egy főre jutó gyógyszerkiadás is az egyik legmagasabb Magyarországon, a lista második helyén áll az ország.- A magyar egészségügyi dolgozók a nemzeti átlagbérhez viszonyítva a legrosszabbul keresők közé tartoznak, ami csökkenti Magyarország megtartó erejét az egészségügyben.- Magyarországon az orvosok száma a lakossághoz viszonyítva megközelíti az OECD-át- lagot, viszont figyelmeztető jel. hogy az orvosok 40 százaléka 55 évnél idősebb (míg ebben az esetben az OECD-átlag 33 százalék). Vasárnapi horvát választások: szoros csata HORVÁTORSZÁG Az eddigi jelek alapján Igen szoros küzdelem várható vasárnap a horvátországi parlamenti választásokon a jelenleg kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között, akik között a migránspolitikában is jelentős véleménykülönbség van. Az Ipsos Puls intézet tíz választókörzetben végzett legfrissebb felmérése szerint az SDP-nek 60, a HDZ-nek 57 mandátuma lesz a 151 fős horvát parlamentben. Nyolc képviselőt a nemzetiségek küldenek (egy-egy garantált mandátuma van a magyar és az olasz kisebbségnek), hármat pedig a horvát diaszpóra. A Jutarn- ji List napilapban közölt eredmények szerint azonban a HDZ vezet 64 mandátumnyi vokssal, a szocdemeknek pedig 58 képviselőjük lesz az új parlamentben. A harmadik legerősebb párt a felmérések szerint (12 mandátummal) a Híd Függetlenek Listája (Most) lesz, amely egyik párttal sem hajlandó koalícióra lépni. MW Victor Pontát kihallgatta az ügyészség BUKAREST Vádlottként hallgatta ki tegnap a román legfelsőbb bíróság Victor Ponta volt román kormányfőt a Túrceni-Rovinari- (két hőerőmű neve) perben, amelyet többek között ellene és Dán Sóvá szociáldemokrata szenátor ellen indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával állították bíróság elé Pontát, aki szerdán mondott le a bukaresti tűzvész miatt indult nagyszabású tüntetéssorozat hatására. A DNA veszi át a Gábriel Oprea belügyminiszter konvojában korábban történt halálos baleset kivizsgálását, mivel felmerült a gyanú, hivatali visszaélést követett el, amikor igénybe vette a rendőri felvezetést. Közben Bukarestben újra tízezren vonultak utcára. A demonstrálok a közélet megtisztulását, a korrupció által érintett politikusok eltávolítását és a korrupció megfékezését követelték. MW Megint egérutat kaptak: több ezer egyetemistát, főiskolást érinthet Uj határidők a diplomaszerzésre MAGYARORSZÁG A felsőoktatási államtitkárság törvénymódosítási tervezete szerint 2018. szeptemberig diplomát kellene szerezniük azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg a tanulmányaikat, és még nem fejezték be - értesült az Index. A nyár végén elfogadott törvénymódosítás sok, az egyetemet még 2005 előtt elkezdő, egykori hallgatónak rendkívül szűk határidőt szabott volna. Ezek alapján aki 2016. szeptember 1-ig nem zárja le tanulmányait az egyetemen, főiskolán, azaz nem szerez abszolutóriumot (végbizonyítványt), annak meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyát, így diplomát sem szerezhetne. Az új tervezet szerint azon hallgatóknak, akiknek még abszolutóriumuk sincs, 2016 szeptemberéig kéne letenniük az ösz- szes vizsgát. Erről novemberben a parlament dönthet. A felsőoktatási intézmények több ezer olyan hallgatót tartanak nyilván, aki 2005 előtt megkezdte a tanulmányait, ám még mindig nem végzett. Többségük feltehetően már nem szeretne diplomát, de nyilatkozott a tanulmányai lezárásáról. A tervezet azoknak is haladékot ad, akiknek 2016-ig kellett volna szakdolgozatot benyújtaniuk és államvizsgázniuk. Az abszolutórium megszerzése után erre öt évük van, így nekik is 2018-ig kell ezt teljesíteniük. MW A célba érés előtt megállni és feladni nem célravezető Ingyenes védőoltás influenza ellen MAGYARORSZÁG Már sok háziorvosnál igényelhetik a veszélyeztetett csoportba tartozók a térítésmentes influenza elleni védőoltást. A többieknek 2-4 ezer forintba fog kerülni, de a beadásért az oltó-, illetve a háziorvos sem kérhet pénzt - emlékeztet a Pénzcentrum, hu. Az előző évekhez hasonlóan az idén is mintegy 1,3 millió adag oltóanyagot biztosítanak ingyen a rászorulóknak. A fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak a krónikus betegek, az egészségügyi és szociális intézményben dolgozók és a kismamák. Újdonság: az előző szezontól már 60 éves kor felett jár az ingyenes oltás - ők a háziorvosuktól kérhetik a vakcinát. A többi igénylő recepttel a patikában veheti meg a védőoltást, az ára 2-4 ezer forint lesz. A tavalyi influenzaszezonban a 60 éven felüliek körében kevesebben oltatták magukat, pedig az oltóanyaggal a járvány és a szövődmények is többnyire megelőzhetők. A védettség 10-14 nap alatt alakul ki. A 2014/2015-ös nagy járvány idején több mint 500 ezren fordultak influenzaszerű panaszokkal orvoshoz. Magyarországon hatezerrel többen haltak meg az influenzaszezon négy hónapja alatt, és a halálesetek közvetetten az influenzára vezethetők vissza. MW
