Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Már tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a rendszerből, gyors megoldásra kilátás sincs. A vidéki betegek vannak a legnagyobb veszélyben. ORVOSHIÁNY VÁR RÁNK A túlterheltség és alacsony fizetés miatt egyre kevesebben maradnak a hazai intézményeknél Van aki azért megy el, mert több pénzt keres, van aki jobb nyugdíjat akar, de olyan is van, akinek a munkakörülményekből van elege. Csak az egyetemek és kórházi központok képesek ma megtartani a jó orvosokat Magyarországon. A vidéki orvosok megál- Iihatatlanok, de már a nagyobb városok kórházai is egyre nehezebb helyzetben vannak. Fábos Erika VÁLSÁG Az elmúlt nyolc évben közel kilencezer orvos és fogorvos, valamint több mint háromezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni Magyarországról. Az ideálisnál jelenleg körülbelül 2-3 ezer orvossal van kevesebb a rendszerben, azaz tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből. Aki távozott, azoknak nagyjából ötven százaléka még azelőtt döntött így, hogy szakvizsgát tett volna. A fordulópont a 2007-es év volt, amikor 685-en végeztek, miközben 695- en külföldre mentek. A 30-39 évesek, tehát a végzett és rutinos szakorvosok, között 2012 volt a mélypont, akkor több mint 150-en mentek el külföldre ebből a korosztályból. A legtöbben Németországba, Angliába vagy Ausztriába. Nem versenyezhetünk a nyugati fizetéssel Ki kell tehát mondani: az orvosháborút elvesztettük, de legalábbis nagyon rosszul állunk Nem is csoda. Európában gyakorlatilag alig van olyan ország, ahol nem keresnek többet az egészségügyi dolgozók. Jobbak a körülmények és nemcsak a pénz több, a munka is nyugodtabb, mert ez jóval kevesebb - a csábítás tehát nagy. Itthon, egy tavalyi európai felmérés adatai szerint, 475 és 1061 euró között (150 ezer-330 ezer forint) keresnek, aminél csak a romániai és a bolgár orvosok kapnak kevesebbet. Tizenhét olyan EU-tagállam van, ahol a kezdő orvosi fizetés nagyobb, mint nálunk a maximális - tehát a professzori fizetés - köztük Szlovákia, vagy a görögök. Persze az általános vélemény, hogy az orvosok bére azért olyan alacsony, mert eleve belekalkulálták a hálapénzt. Pedig döntő részéből az orvosok alig 20 százaléka részesül. Vannak olyan szakmák, ahol nem találkozik az orvos és a beteg és a kezdő és fiatal orvosok is alig kapnak paraszolvenciát. Náluk ráadásul az a jellemző, hogy átlagosan 60-70 órát dolgoznak, többségüknek pedig legalább két állása van. „Öt évvel ezelőtt, szakorvosi vizsgákkal érkeztem meg Németországba - mondja Torma Anna- mari, nőgyógyász. - A férjem szintén orvos, mivel ő jól beszélt németül rögtön állást kapott. Nekem 10 hónapos nyelvtanfolyamot fizetett a kórház és szolgálati lakást is kaptunk az első évben. Jelenleg 3-4 ezer eurót keresünk fejenként itt és azt tervezzük, hogy 5-6 évet maradunk kint. Gyereket szeretnénk vállalni és amire a nagyobb iskolába megy hazaköltöznénk. Azt szeretnénk, ha könnyen megtanulnának itt egy nyelvet, ha már így alakult. Mi annak idején a kilátástalanság miatt jöttünk el, ketten együtt nem kerestünk meg 300 ezer forintot úgy, hogy erőn felül vállaltunk. Itt, amíg én csak nyelvet tanultam és a férjem nem ügyelhetett, úgy is kényelmesen szinte pazarlóan kijöttünk a fizetéséből.” A vidéki kórházak szenvednek Velkey György, a Magyar Kórház- szövetség elnöke szerint amíg az orvosok a vidéki, az ápolók a nagyobb városok kórházaiból hiányoznak. „Az orvosok esetében is vannak olyan területek és szakmák, ahol a kórházi osztályok működését és létét veszélyezteti az orvoshiány- mondta Velkey György. - Érsebész, altatóorvos, intenzíves orvos, újszülött gyógyász, gyermekorvos- ezek olyan hiányszakmák, hogy vannak az országban olyan kórházak, ahol például szülészeti osztályok szűntek meg vagy a létüket veszélyezteti, hogy nincs újszülött-gyógyász, vannak olyan osztályok, hogy tíz orvos helyett 5-6 orvossal oldják meg a folyamatos ellátást: hullafáradt, mentálisan és szellemileg is kizsigerelt szakemberekkel, kis kórházakban azért szűnnek meg osztályok, azért kell központosítani őket, mert nincs orvos. De nemcsak a kórházakban, az alapellátásban is igen nagy hiány van és ez a kórházak működését is befolyásolja, drágítja a rendszert, hogy az amúgy is túlterhelt intézményekben olyan esetek foglalják a kapacitásokat, amit egy háziorvos is el tudna látni, ha lenne.” „A nyugati határ mellett két kórházban dolgoztam és azért nem tudtam munkát vállalni Ausztriában, mert nem beszéltem elég jól a nyelvet - meséli Zsolt, aki belgyógyász. - 52 éves vagyok, tavaly óta járok tanárhoz és egyelőre csak hétvégi ügyeleteket vállalok, de teljes állásban munkát szeretnék vállalni a tavasszal. A már elviselhetetlenül stresszes és túlterhelt munka és a nyugdíjam érdekében döntöttem így. Kiszámoltam mire számíthatok, és úgy döntöttem elmegyek. A magánpraxisban ahol eddig dolgoztam, heti egy esetleg két estét maradni szeretnék, majd hazajárok, de az állami kórházakból elég volt.” Az érsebész most a legnagyobb kincs A kórházi orvoshiány 2009 óta krónikus Magyarországon. A már végzett szakorvosok közül a migráció legnagyobb számban a belgyógyászokat, a háziorvosokat, az aneszteziológusokat, a sebészeket, a szülész-nőgyógyászokat, a csecsemő- és gyerekgyógyászokat, a pszichiátereket, a neurológusokat és a patológusokat érinti. Mára e szakmák mindegyike hiányszakmának számít. Az elvándorlás, azonban a speciális orvosi területeken okozza legnagyobb gondot. Az elmúlt több mint tíz évben, 27 szívsebész, 48 érsebész és 76 klinikai onkológus távozott. Az országban 97 érsebész és mintegy 40 szívsebész maradt, ráadásul a 97 érsebészből 21 Budapesten dolgozik, vidéken tehát az összes kórházra 76 érsebész jut. Közép-Ma- gyarországon több osztály is megszűnt ez miatt az elmúlt évben. Merkely Béla, a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika igazgatója azt mondta: főleg a kisebb kórházak vannak nagy bajban. Akkorák a bérkülönbségek és a munkakörülmények annyival jobbak Németországban, Angliában és Észak Európában, hogy drámaian lecsökkent azoknak a hazai kórházaknak a száma, ahol meg tudják tartani a jó orvosokat. A magasan képzett orvosoknak is jelentős alternatíva külföldön vállalni munkát. Fiatal orvosok tekintetében megtartó ereje főleg a központi intézményeknek, egyetemi környezetben működő klinikáknak van, ahol jók az innovációs lehetőségek és szélesebb körű gyógyításra, kutató munkára van kilátása az orvosoknak. A városmajori klinikán tudományos külföldi együttműködések, ösztöndíjak és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázata is segít abban, hogy jó rezidenseik vannak. „A szívsebészet esetében elégségesnek látom a helyzetet, de az érsebészet generálisan nehéz helyzetbe került, és ez más szakmákat is súlyosan befolyásol - mondta Merkely Béla. - Az érsebészet ugyanis az a terület, amire nagyon sok helyen szükség van. Egy nőgyógyászati műtétnél éppúgy, mint egy szívműtét vagy egy baleseti ellátás esetén. Miután pedig egy speciális, kisebb szakmáról van szó gyorsabban meg is érezzük, ha bajba kerül. Az érsebészet esetében is egy átfogó megoldás hozhatna eredményt. A szív és érgyógyászatnak prioritást kéne adni, központosított intézmény hálózatra, tervezhető jövőképre lenne szükség ahhoz, hogy a következő években helyreálljon a rend és ne okozzon ellátási gondot ezen a területen az orvoshiány.” Az orvostanhallgatók fele külföldi A jövő Szempontjából nem túl optimista kilátás, hogy a négy orvosi egyetemen, a hallgatók csaknem fele, mintegy 9000 diák külföldi. Csupán tandíjként évente több mint húszmilliárd forintot fizetnek ki Magyarországon. Ez nem is csoda. Egyetlen országban sem költenek szívesen a drágának számító orvosképzésre. A kisebb országok inkább költenek arra, hogy diákjaik után és ösztöndíjak formájában kifizetik más európai országokban az orvosaik képzését. De még az is jobban megéri a tehetősebb országoknak, ha magasabb bérekkel elcsábítják a szakembereket a szegényebb országokból. Gyors megoldás pedig nem is várható. Ha ma döntene a kormány arról, hogy radikálisan növeli az államilag finanszírozott orvostanhallgatói helyek számát, akkor is egy évtizedet kellene várni a változásra, mivel 10-12 év, amire egy hallgató az egyetem és a szakvizsgák után gyógyítani kezd. Nem vonzó a pálya Abban sem bízhatunk, hogy Nyu- gat-Európa egyszer csak megtelik, és a szívóhatás megszűnik. A nagyobb országok is szakemberhiánnyal küzdenek. Hogy mennyire, arra példa egy két éve készült német tanulmány. Németországban a jelenlegi munkaerőhiány tovább fog nőni, és az előrejelzések szerint 2030-ig az orvosok körében 111 ezerre, az ápolók esetében 414 ezerre növekedhet és az is sokat elárul, hogy az elmúlt nyolc évben 175 ezer állást töltöttek be külföldiekkel. Az orvoshiány tehát nem magyar, európai probléma. Nem vonzó a pálya: nagy fizikai és mentális megterheléssel jár és nagy befektetést igényel, időben és pénzben egyaránt, amire versenyképes jövedelmet hoz. Azzal számolnak, hogy 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európából. „A 24. órában vagyunk és komolyan kell venni ezt a kérdést, vészjeleket kell küldeni a társadalomnak, hogy megértsék miről van szó - mondta Velkey György. - Amennyiben ez a téma nem kerül a társadalmi gondolkodás és a politika prioritásai közé, már tíz év múlva nem nem lesznek biztonságban itthon a betegek, nem lesz aki gondoskodjon a betegekről és az ellátás színvonala tovább romlik. Mielőbbi döntés szükséges a helyzet megoldására, mert egy szakorvos képzése az elhatározástól 10-15 évig tart, egy szakápoló is évekig tanul, nem lehet csak úgy gyógyítókat és ápolókat elővenni, ha nincs honnan. A Ratkó-korszak generációja miatt, alig egy évtized múlva, olyan nagy lesz az ápolan- dók és olyan kevés az ápolók és a gyógyítók száma, hogy aranyat érő szakma lenne, hogyha hajlandó volna a társadalom megfizetni.” Már most baj van Intő jel az Emberi Erőforrások Minisztériumának tanulmánya is. Az előrejelzés szerint 2025-re nem lesz annyi háziorvos az országban, hogy a lakosságot megfelelően ellássa: 4,65 millió embernek nem lesz megfelelő alapellátása. Bél- teczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt mondta: öt év múlva a jelenlegi háziorvosok kétharmada nyugdíjas korú lesz. 4000 fő nyugdíjba vonulásával kell számolni, de évente csak 60-80 hallgató választja a szakmát. Már ma is ott tartunk, hogy 5700 praxisból 240 tartósan betöltetlen, 350-400 ezer embernek nincs háziorvosa, helyettesítőkkel és alkalmi megoldásokkal kezelik az orvoshiányt. Óránként 10 ezerért sincs orvos sok kórházban A nagyobb kórházak is kompromisszumokra kényszerülnek. Vannak olyan szakorvosok, akik hosszú hétvégékre járnak külföldre dolgozni. Főleg altatóorvosokra jellemző, hogy kéthetente 3-4 napot egy külföldi kórházban töltenek, de olyan rutinos szívsebész több is van hazánkban, akik azért, hogy ne kelljen feladni itthoni életüket és praxisukat, fél állásban dolgoznak egy magyar és egy német kórházban is. A kisebb vidéki intézmények úgy szembesülnek az orvoshiány következményeivel, hogy kénytelenek mélyebben a zsebükbe nyúlni a vállalkozó szakorvosokért. Egy dunántúli kórház gazdasági igazgatója azt mondta: azpk a sebészek, akik a városban élnek és náluk dolgozzák le a munkaidejük jelentős részét, de több kórházba is eljárnak operálni, 3500-4500 forintért dolgoznak óránként, azok a szakorvosok azonban, akik a megyeszékhelyről járnak át heti egy-két alkalommal, szakmától függően 6-10 ezer forintos óradíjat kérnek el. Urológus, radiológus, gasztroenterológus, ortopéd orvos, szemész jár így hozzájuk, de például általános belgyógyászt és endokrinológust ennél magasabb óradíjért is hiába keresnek majd egy éve. Aneszteziológusuk, érsebészük van, hiába hiányzik sok helyről. Éppen úgy szerződtek hozzájuk, hogy mindketten a kiégés szélén álltak egy nagyobb intézményben, onnan menekültek a kevesebb munka miatt, de hasonló bérezésért a kisvárosba. ■
