Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2 KÖZÉLET 2015. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Rendkívüli EU-csúcs jön Ankaráról és a menekültekről Túrázó gyermek sérült meg Elesett és súlyosan megsérült egy tíz év körüli kisfiú túrázás közben szombaton a Csobánka melletti Holdvilág-ároknál. Elsőként a mentők érkeztek ki, akik stabilizálták a sérült kisgyerek állapotát, majd a katasztrófavédelem segítségét kérték a mentőautóhoz való szállításához. A pomázi és a szentendrei tűzoltók 800 méter hosszan, gerincágyon vitték le a kisfiút, aki kórházba került. VR Elfogták az IS három támogatóját A spanyol rendőrség őrizetbe vette az Iszlám Állam három feltételezett támogatóját - közölte tegnap a madridi belügyminisztérium. Egy 42 és egy 32 éves férfit Barcelonában kaptak el a hatóságok még pénteken, egy 24 éves nőt pedig Granollers- ben. Az Iszlám Állam ideológiájának terjesztésével és a közösségi internetes portálokon folytatott, főként fiatal nőket célba vevő toborzással vádolják őket. VR Visszaesett Donald Trump DonaldTrump támogatottsága 43 százalékról 31 százalékra esett visz- sza, azaz egy hónap alatt 12 százalékkal zuhant a republikánus szavazók körében a Reuters és az IPSOS közvélemény-kutatása szerint. Ezzel ugyan még mindig vitathatatlanul ő áll az élen az elnökje- lölti versenyben, de az biztos, hogy finomítania kell az ingat- ianmágnásnak a kommunikációs stratégiáján. VR Trump mélyrepülésbe kezdett A mai brüsszeli csúcstalálkozó tétje, hogy sikerül-e elfogadni az október óta készülő akciótervet, amely a menekültválság kezeléséről szól. Ha Törökország visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket, többek között 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Csejk Miklós SHüsszei Az Európai Unió és Törökország vezetői csúcstalálkozót tartanak ma Brüsszelben. Egyrészt a menekültválság kezeléséről szóló, október óta készülő közös akcióterv elfogadása a találkozó célja, másrészt Törökország európai integrációjának fel- gyorsítása. A találkozón, amely ma délután 4 órakor kezdődik, az Európai Tanács élén álló Donald Tusk elnököl majd. Az EU 28 tagországának állam-, illetve kor„Bár ne történt volna meg” - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap, miután országa lelőtt kedden lelőtt egy orosz vadászbombázót. A két állam kölcsönösen szankciókat vezetett be, így az orosz vezetés 2016. január 1-től felfüggesztette a vízummentességet szomszédjával, de megtiltották, hogy az utazási irodák Törökországba szervezzenek utakat. A Törökországban tartózkományfője mellett részt vesz rajta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Törökország részéről Ahmet Davutoglu kormányfő. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.- Olyan megállapodásra van szükség Brüsszelben, amely a bevándorlás ügyében szem előtt tartja az Országgyűlés korábbi döntéseit, valamint az európai és a magyar érdekeket - mondta Orbán Viktor, aki szombat délelőtt a frakcióvezetőkkel egyeztetett a magyar álláspontról. A miniszterelnök dolgozószobájában tartott egyeztetésen az MSZP frakcióvezetője a szombati pártkongresszusra hivatkozva nem vett részt.- Nem lehet meghívólevelet adni egy végtelenített bevándorlási hullámnak - jelentette ki Schif- fer András, az LMP társelnödó orosz állampolgárokat pedig felszólították, hogy térjenek haza. Tavaly egyébként 4,4 millió orosz nyaralt Törökországban. Ezen kívül Oroszország légvédelmi rakétákat telepít Szíria területére, hogy védje gépeit. A lépés azért erős figyelmeztetés, mert sem az Iszlám Államnak, sem a lázadóknak nincs légi ereje, így a fegyverek európai, amerikai vagy török erők ellen vethetőek be. ke a kormányfő és a parlamenti frakciók képviselőinek szombati egyeztetése után. Schiffer arról is beszélt, hogy egy ilyen megállapodás kapcsán szót kell ejteni arról is, hogy Törökországnak milyen felelőssége van abban, hogy az iszlám állam utánpótlási vonalait eddig nem sikerült elvágni.- Kulcsfontosságú a bevándorlással foglalkozó vasárnapi EU-Törökország csúcstalálkozó, mert alapvetően befolyásolhatja az Európára zúduló migrációs nyomás mértékét - hangoztatta Szijjártó Péter még a pénteki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: Európának az lenne az érdeke, hogy erős pozícióból kezdje a tárgyalásokat, ám ehelyett „védtelenül ül az asztalhoz”, mert mind a mai napig nem képes megvédeni magát és saját határait. Az Európai Tanács által kiadott közlemény szerint a találkozó középpontjában a közös akIsmét összetűztek a migránsok a macedón rohamrendőrökkel tegnap kora délután a görög-macedón határnál. Mintegy ötven macedón rohamrendőr nyomult be a görög területen lévő konfliktuszónába, mivel a migránsok egy kisebb csoportja kövekkel, botokkal, tégladarabokkal dobálta őket. A támadásban több rendőr is megsérült. Az összetűzések fő oka, hogy a migránsok folyamacióterv végrehajtásának megvitatása áll. A terv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós (930 milliárd forint) pénzügyi segítségre számíthat, valamint a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására szeretné kifizetni. Az ösz- szeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 500 millió eurót (155 milliéárd forint) az uniós költségvetésből különítsenek el, míg a fennmaradó részt a tagállamok vállalják magukra. Ez utóbbiról eddig nem született megállapodás. tosan próbálnak a zöldhatáron át Macedóniába jutni, de amikor a befogadó központokba érkeznek, akkor a rendőrök visszaviszik őket Görögországba. November 19. óta csak az afgán, az iraki és a szír menedékkérőket engedik be az országba. A többieket gazdasági bevándorlónak tekintik, és elutasítják továbbhaladásukat. így tíz nap alatt mintegy kétezren rekedtek a határ görög oldalán. Jugoszláv fegyverekkel gyilkoltak Párizsban BELGRÁD A párizsi merényletekben használt fegyverek egy ré- szétavolt Jugoszlávia legnagyobb fegyvergyárában, a kragujeva- ci Zastava gyárban készítették - jelentette ki Milojko Brzakovic, a gyár igazgatója a Vecernje Novos- ti című napilap szombati számában. Brzakovic elmondta, hogy a szerb belügyminisztérium két nappal a 130 áldozattal járó november 13-i események után elküldött egy listát a merényletek helyszínén talált fegyverek sorozatszámával, ezek alapján pedig kiderült, hogy több fegyvert is a Zastava fegyvergyárban készítettek, de még a volt Jugoszlávia szétesése, azaz az 1991-1995- ös délszláv háború előtt, feltehetően 1987-1988-ban. Az igazgató szerint hét-nyolc Zastava M70-es gépkarabélyról van szó. Szerbiában minden engedélyezett lőfegyverre legalább három illegálisan birtokolt puska vagy pisztoly jut, vagyis a mintegy egymillió regisztrált lőfegyver mellett az illegálisan tartott lőfegyverek száma meghaladja a hárommilliót. VR Nagyravágyó tervek a klímacsúcson PÁRIZS A Föld hőmérséklet-emelkedésének korlátozása, a terhek nemzetek közti elosztása, a kitűzött célok finanszírozása mind olyan kérdések és témák, amelyek a holnap kezdődő párizsi klímakonferencián terítéken lesznek. Az ENSZ-klímacsúcs célja, hogy az országok globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá. Az egyezmény a 2020-ban lejáró kiotói megállapodást váltaná. Az egyik legfontosabb téma a felmelegedés mértékének maximalizálása. A tengerszint emelkedése által fenyegetett kis szigetállamok, új kötelezettségvállalási alap megteremtését szeretnék. Elképzelésük szerint a Föld hőmérséklete 2100-ig nem emelkedhet 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez nagyravágyó cél lenne, hiszen a 2009-es klímakonferencián a résztvevők még csupán „tudomásul vették”, hogy a Föld hőmérséklete legfeljebb 2 Celsi- us-fokkal nőhet. VR Erdogan sajnálja az orosz gép lelövését Nem bírnak a macedónok a migránsokkal A tisztességes fizetésekért kezdenek aláírásgyűjtésbe a szocialisták MSZP: Szegfű helyett felkiáltójel Lecserélte az MSZP a szombati kongresszusán a szegfűt, és ideiglenesen az új szimbóluma a felkiáltójel lett. így felkiáltó jelet rajzoltak a szórólapokra, szekciós meghívókra és felkiáltójeles felöltőben vonultak a párttagok. Tóbiás József, az MSZP elnöke egyórás beszédében kiemelte, hogy Magyarország legnagyobb problémája a Fidesz, amely „zsákutcába vezette az országot”. Az MSZP elnöke megerősítette pártja fizetésemelési követelését, és bejelentette, hogy országos aláírás- gyűjtést kezdtek a tisztességes fizetésekért. Kijelentette: nettó százezer forintnál egyetlen közalkalmazott sem kereshet kevesebbet, ha valaki főiskolát végzett és a közszolgálatba lép, akkor nettó 175 ezer forintnál lenne a határ. Hozzátette: egyetemi végzettséggel rendelkezőknek nettó 200 ezer forintot kell kapniuk, és akkor nem lesz elvándorlás Magyarországról. Ez a valós Hazaváró program, jegyezte meg pikírten. A párt tisztújító kongresszusa jövő júniusban lesz, bár lapértesülések korábban nem zárták ki: az elnökségi tagok a kongresszuson tömegesen mondanak le, ezzel kényszerítve ki Tóbiás lemondását. A 2016-os tisztújítónak azért nagy a jelentősége, mert az ott megválasztott vezetők készítik majd fel a pártot a következő választásra, és ők állítják össze a 2018-as jelöltlistákat. VR Tóbiás szerint a közszférában legalább nettó 100 ezres bért kell adni Több tízezren tüntettek Koszovóban PRISTINA Több tízezren vettek részt a helyi beszámolók szerint a szombaton Pristinában tartott kormányellenes békés tüntetésen. A Koha Ditore című pristi- nai napilap honlapjának beszámolója szerint a szervezők azt mondták, hogy mintegy 35 ezren tiltakoztak a Koszovó és Szerbia között kötött brüsszeli megállapodás, illetve egy Montenegróval kötendő egyezmény ellen. November 28-a, az albán zászló napja. Ez a dátum szimbolikus jelentőséggel bír az albánok számára, mivel 1912-ben Albánia ezen a napon kiáltotta ki elszakadását az Oszmán Birodalomtól. A koszovói rendőrség fokozottan felügyelte a rendezvényt. Öszszeütközés nem történt, bár incidensekre elvileg lehetett számítani, mert az ellenzék hónapok óta könnygázzal, fütyüléssel és tojásdobálással akadályozza a parlament munkáját. Múlt szerdán őrizetbe vettek egy koszovói ellenzéki képviselőt, három másik ellen pedig körözést adtak ki a parlament munkájának többszöri akadályozása miatt. Albin Kürti, az Önrendelkezés nevű párt alapítója a tüntetésen kijelentette: Koszovónak és Albániának egyesülnie kell. Azt állította, hogy a koszovói kormány ahelyett, hogy Albániával egyesítené az országot, Szerbiával akarja azt egyesíteni, amelytől 2008- ban vált függetlenné. VR Nehogy törököt fogjunk
