Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-28 / 279. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 28., SZOMBAT Magyarok között egy albán lovag, aki a segítségnyújtásnak szentelte életét Mohamedán, s Jézus-szobrot állít A nagyatádi menekülttábor al­bánjaitól hallott először a Rinya menti városról és lakóiról. Azt mondták neki: „Avni, a nagyatá­di táborban mi nem éreztük ma­gunkat menekülteknek, mi úgy éreztük, mintha odavalósiak let­tünk volna.” Hafuzi Avnia, az Al­bán Köztársaság tiszteletbe­li magyar konzulja ekkor vált kí­váncsivá a somogyi kisvárosra, s a kíváncsiságtól rövid út veze­tett odáig, hogy örökre a szívé­be zárja a települést. A karitatív tevékenységéről országszerte ismert albán diplomata, akit ba­rátai csak Teréz anya férfi rein­karnációjának hívnak, azóta el­képesztő mennyiségű adomány­nyal segítette a város rászoruló­it, s tevékenysége mára egész Somogyra kiterjedt. Jeki Gabriella gabriella.jeki@gmail.com NAGYATÁD - Több mint harminc éve élek az országban, és azon dolgozom, hogy Magyarország és Albánia egyre közelebb ke­rüljön egymáshoz - mondta la­punknak Hafuzi Avnia. - Na­gyon szeretem ezt az országot, és megpróbálok segíteni ott, ahol tudok. 2005-ben vettem fel a kapcsolatot Hortobágyi Fe­renccel, a nagyatádi hadipark vezetőjével, ami mindjárt húsz tonna liszttel és száraztésztá­val járt. Ekkor küldtem ugyanis az első segélyszállítmányt, amit aztán nem csak Nagyatádon, ha­nem az egész megyében szétosz­tottak, minden falu kapott va­lamennyit. A veterán katonák meghívására már az egész Al­bán Nagykövetség megismerte e kisváros nevét, hiszen helyben köszöntöttük a Koszovóban vagy Albániában misszióban szolgáló katonák feleségeit és édesanyját virágokkal, ajándékokkal. Albán egyenruhát hoztunk a hadipark­nak, és rendszeresen segítem a szociális intézményeket is. Ez a szeretet, a barátság helye szá­momra. Évről évre visszatérek a városba, és alig várom a közös beszélgetéseket az itt élőkkel. Hi­szek benne, hogy az embereket, a közös célokat össze kell hoz­ni. Többször tárgyalok az önkor­mányzattal a város helyzetéről, a gazdaságról, a fejlesztési lehe­tőségekről. Minden alkalommal nagyobb és nagyobb a szerelem a város felé. Ezért is járok visz- sza ilyen sűrűn. Nagyszerű em­bereket ismertem meg, és jó ér­zés, hogy az utcán az emberek egy nagy mosollyal fogadnak és gyakran már messziről köszön­nek. Nagyszerű albán közösség van itt: s sok a karitatív ember, akik hozzám hasonlóan segíteni vágynak.- Hogyan választja ki, hogy kik­nek segít?- Próbálom önállóan kiválasz­tani azokat, akiknek segítek. Fi­gyelek a történésekre, a kéré­sekre és tanácsokra. A karita­tív munkában sokszor dolgozom együtt civil szervezetekkel, ala­pítványokkal, de alapvetően a saját pénzemmel finanszírozom a missziómat, és konkrét helye­ket, embereket célzok meg. Sze­retem tudni, hogy a segítség a megfelelő időben a megfelelő helyre kerül.- Az országban sokfelé próbál se­gíteni. Például a vörösiszap ka­tasztrófa okán is. Hafuzi Avnia: nem felejtem, hogy Nagyatád befogadta a honfitársaimat Albánia tiszteletbeli konzulja- A nagyatádi albán pék ba­rátommal beszéltük meg, hogy megpróbáljuk támogatni a vö- rösiszap-károsultakat Deve- csernél. A jelentős összeg mel­lett kitaláltuk, hogy napi 250 darab frissen sütött kenyeret juttatunk el a rászorulóknak. Emellett Egressy Pál barátom­mal a budapesti központból fel­hívtunk egy másik albán péket is Tapolcán, aki több száz fris­sen sütött péksüteményt aján­lott fel.- Úgy tűnik, hogy akárhová megy, mindig visz magával ado­mányt is.- Én azt vallom, hogy üres kézzel nem megyünk sehová. Mielőtt elindulok, mindig meg­kérdezem a településeken élő­ket, hogy kiket segítsünk, kik­nek van szüksége támogatásra és milyenre. Az anyaotthont és a gondozási központot évek óta se­gítem Nagyatádon és Kaposvá­ron egyaránt. Közösen gondolko­dunk és összedolgozunk a Szent György Lovagrend tagjaival is, aminek jómagam mellett Horto­bágyi Ferenc és Nagybocskai Ta­más barátaim is a tagjai.- Miért olyan fontos az emberek segítése önnek?- A múltat nem szabad elfelej­teni, de közben természetesen előre kell nézni. Én sem szárma­zom egy gazdag családból. Sok nehézséggel küzdöttünk, nem volt egyszerű az életem. A fele­ségem magyar származású, és amikor megismertem, nekünk sem volt semmink. Az ember érzi a hiányt, és megmaradtak bennem a nehéz idők. Az egyik legnehezebb feladat a világon, amikor a szülő megpróbál „szé­pen” nemet mondani a gyerek­nek, miközben szeretne min­dent megadni neki.- Mit üzen a rasszizmusnak?- Köszönet Istennek, de úgy tapasztalom, hogy a rasszizmus csak minimálisan van jelen a vi­lágban. A többség a szeretet és elfogadás tanait követi. Én úgy látom, hogy ha nem csinálunk a rasszizmusnak reklámot, akkor nem tud fejlődni. Beszélni kell róla, de nem kell őket felemelni. Fontos, hogy minden ember sa­ját magából induljon ki. Élni és szeretni kell, és másként szem­lélni a világot.- Hogyan tudnánk a társadal­mi különbségeket jobban elfo­gadni?- Az elfogadás az első lépés a tolerancia felé. Mohamedán vallá- sú vagyok, de nemrég egy refor­mátus és katolikus emberrel kö­zösen finanszíroztam egy Jézus­ról készült szobrot, amit jövőre adnak át. A közös projektet csak „ökumenikus vállalkozásnak” hí­vom. Mert hiszek abban, hogy egy­más vallását is tisztelni kell. A jó­tékonyság (Zakat) fogalma létezik a muszlim vallásban is. Hisszük, hogy segítségadás abból szárma­zik, hogy Isten teremtett mindent és minden Istenhez tartozik. Mi csak újra szétosztjuk mindazt a jót, amit Isten adott nekünk. Hi­szek abban is, hogy egy ilyen kö­zös vállalkozás, mint a dinnye­berki, egy erős üzenetként hathat a kaotikus világuujdjan. M,ert hi­ába különbözőek a vallásaink: egy Istenünk van és egy Istenhez imádkozunk. Ha akarunk, tu­dunk békében együtt élni és kö­zös célokért dolgozni. SEGESD A templomhoz vezető út melletti régi kerítésfal tönkre­ment, a fakeresztek eltűntek az idők során. Mind több hívő és bú­csúi zarándok hiányolt egy min­den időben látogatható kálvári­át (keresztutat) - mondta Borza Miklós segesdi plébános köszön­tőjében. Szerencsére a kérés nyi­tott fülekre talált: Talián Attila helyi vállalkozó új téglakerítést építtetett, sőt a stáció meglétéhez szükséges anyagiak előteremté­séhez is hozzájárult adományo­zók felkutatásával. Családok, egy­házi társaságok és testvér telepü­lések is adakoztak. A környeze­tet az önkormányzat tette rendbe. Krisztus, a mindenség Királyá­nak ünnepén aztán Kiss Iván es­peres, címzetes prépost a kereszt- út során paptársaival és a hívők­kel közösen Isten áldását kérhette a tizennégy domborműre. Gy. J. Spanics Katalin keramikus készítette el a Krisztus keresztútját bemutató domborműveket Rendszám és jogsi nélkül vezetett KAPOSGYARMAT A Kaposvári Rend­őrkapitányság eljárást indított egy gálosfai lakos ellen, akit a ta- szári körzeti megbízottak Kapos- gyarmaton ellenőriztek. Forga­lomból kivont tehergépkocsival, érvényes biztosítás, rendszámok nélkül közlekedett. Vezetői enge­délye sem volt, mivel korábban eltiltották a vezetéstől. A 34 éves férfinél felmerült az ittas jármű- vezetés gyanúja is. M. G. eÍKKÜnK (öflHHitafö bpkd!ül§ SnEBiHfiS ésm ®SIjfggf] Határtalan tándEBtaSeel ÁDÁND A harminc évből huszon­öt a csíkmadarasiakkal is közös - hangsúlyozta Házi Ferencné, a három évtizede alakult Ádándi Népdalkor vezetője és az ének­kar alapító tagja, Neisz Péterné. Megírtuk: jubileumi gálán kö­szöntötték az ádándiakat a hatá­ron inneni és túli partneregyüt­tesek, köztük a csíkmadarasi. Az Ádándon 1990. augusz­tus 20-án kapott, nemzetiszínű szalaggal átkötött zsemléket néhányan még most is őrzik; a következő évben húsvétkor az ádándiak mentek Csíkmada­rasra, a kultúrházban még az ablakokban is álltak, annyian voltak kíváncsiak az első anya­országi vendégekre. A testvér­települési szerződés 2004-ben köttetett - emlékeztek Ádán­don a messzi Hargita mellől érkezett vendégek. A madara- si Közbirtokosság és a Miklós Márton Egyesület járult hozzá jelentősen az utazási költsége­ikhez.- Ők a legrégebbi baráti kap­csolatunk, általuk ismertük meg Erdélyt, a Hargitát, tőlük tanultuk a legtöbb népdalt, nó­tát - így Házi Ferencné. - A két csoport között örök barátságok, sőt házasságok is köttettek - ez utóbbiaknak gyümölcse négy gyermek. Életünket rengeteg élménnyel szépítették meg, ki­tartásból, magyarságból pél­dát kaptunk tőlük. Ha ellátoga­Jubileumi gálán köszöntötték az ádándiakat a határon inneni és túli együttesek tünk hozzájuk, minket is meg­áld a csíksomlyói Szűz Mária.- Itthon most éppen mada- rasi barátunk kisfiának szorí­tunk, aki a Fölszállott a páva műsorában táncol majd - toldot­ta jneg Neisz Péterné. - Nem le­het azt röviden elmondani, mit jelent nekünk a csíkmadarasi kapcsolat. A vallásos zarándo­kok a Szentföldet látogátják, a mi Szentföldünk Erdély. F. I. Barcsiak is a díjazott cégek közt BARCS Két barcsi vállalkozás is dí­jat kapott a Pegazus Díj 2015 díját­adóján: a Mardegan Legno Kft, va­lamint az Avermann-Horváth Kft részesült elismerésben. Immár hetedik alkalommal osztották ki a Pegazus Díjakat Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai: a rangos elismerést idén is harminc kivá­ló gazdasági teljesítményt nyúj­tó kis- és középvállalkozás kap­ta meg. A vállalkozások képvise­lői szerda este a Magyar Tudomá­nyos Akadémia klubjában tartott gálán vehették át a díjakat, ame­lyeket a hagyományoknak megfe­lelően idén is két cégméret-kategó­riában, három földrajzi régió sze­rint ítéltek oda az adományozók. sót segíti, különös tekintettel a turizmusra. Már több mint 33 éve él Magyarországon, a magyar mellett albán, szerb, makedón, német, orosz nyelveken beszél. Az 1326-ban létrehozott Szent György Lovagrend tagja, akik „az emberiség üdvére kívánják csele­kedeteiket irányítani". Hafuzi Avnija az Albán Köztársa­ság magyarországi tiszteletbe­li konzulja, üzletember. Az A&M Vámügynökség. Speditőr. Logisz­tikai és Terminál Kft. ügyvezető­jeként segíti, keresi, támogatja a Magyarország és Albánia közti üzleti lehetőségeket. Kölcsönös, kétoldalú kapcsolatok kialakítá- L__________________________________ Új keresztit Sege&dÉLJÉÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom