Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-27 / 278. szám

2015. NOVEMBER 27., PENTEK KITEKINTŐ .15 Törőcsik Mari üzenete: Szeretet nélkül nem lehet élni... Nyolcvanéves a színészlegenda Törőcsik Mari, a nemzet színé­sze, kétszeres Kossuth- és Já­szai Mari-díjas színművésznő hétfőn ünnepelte 80. születés­napját. Pélyen köszöntötték a híres színésznőt, akivel szü­lőfalujához való kötődéséről és az élet nagy dolgairól is be­szélgettünk. Illés Anita illesanital980@gmail.com- A pélyi civil szervezetek születés- napi ünnepséget szerveztek önnek a római katolikus templomban. Mit jelent önnek a templom és Isten?- A római katolikus templom­ban kereszteltek meg, később első áldoztam és bérmálkoztam is ott. Misékre nem szerettem járni, de templomba igen. Annyi, de annyi mindent kértem az Istentől a pélyi templomban. Imádkoztam például gyógyulásért, jó bizonyítványért, és kértem, hogy édesapám jöjjön haza a háborúból. Az ember idővel rájön, hogy Isten nélkül nem megy.- Zenei pályára készült, de adminiszt­ratív hiba miatt lemaradt a felvételi­ről. Nem akart egy évet sem kihagyni az iskolából, ezért közgazdasági gim­náziumba jelentkezett, ahol érettsé­gizett. A sors - nem véletlenül - még­is a színművészet felé sodorta.- Fiatalon, amikor a határban sétáltam, gyakran ábrándoztam arról, hogy jön egy színész, aki majd felfedez. Emlékszem, hogy Karádi Katalinnak a faluban volt egy százholdas tanyája. Egyik va­sárnap mesélték, hogy a. színész­nő majd dél körül megy haza. Kí­váncsi voltam rá és megkértem édesanyámat, hogy engedje, hadd nézzem meg. Vártam Karádi Kata­lint és integettem, de ő elfordította a fejét. Vidéki lányként távolinak tűnt a színészi pálya. El sem tud­tam képzelni, hogyan lesz valaki­ből színész. Hevesvezekényen, a vonaton találkoztam Kácsor Bé­la barátommal, aki vegyészhall­gató volt, és ő mutatta be nekem Búzás Palit. Megkérdeztem tőle, hogy ő is vegyészmérnöknek ta­nul? Azt felelte, hogy nem, ő dra­maturgnak készül a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Cso­dálkozva kérdeztem, miért, olyan van? Megtudtam, hogy létezik, és színésznek is lehet ott tanulni. Je­lentkeztem a főiskolára, és így let­tem színész.- Nemcsak színészként vált legen­dává, hanem gyógyulását követő­en orvosi csodaként is. 2008-ban visszajött a klinikai halálból, talpra állt, és egy évre rá színpadra lépett. Hihetetlen életerő van önben.- Azt mondtam, amikor elment a férjem, Gyula, hogy soha többé nem beszélek róla. Most mégis. Ő mondta, amikor az intenzív osz­tályon feküdtem, hogy vissza kell jönnöm, mert kivételes emberi erő és tehetség van bennem és ezt az erőt használnom kell. A klinikai halálból való visz- szatérés utáni első fellépé­sem Kaposvárott volt. Ész­revettem, hogy egy húsz év körüli lány már-már zavaróan nézett. Oda­lépett hozzám és el­mondta, hogy hat éve nem lépett ki a lakás­ból, súlyos depresszió­ban szenved. Eljött a színházba. Megkö­szönte, hogy a belő­lem sugárzó élet­erőtől meggyó­gyult, elhatároz­ta, nem adja fel. Az élet csodás, ; örülnünk kell, hogy Isten életet adott nekünk.- Hogy van mosta­nában? Mit üzen a vi­lágnak?- Köszönöm szépen, jól va­gyok, élek és virulok, mint a bazsarózsa. Törőcsik Mari cáfolja a róla | megjelent negatív híreket, köszöni szépen, jól van, „él és virul, mint a bazsarózsa” NÉVJEGY Törőcsik Mari 1935. novem­ber 23-án született Pélyen. Ott kezdte tanulmányait, az egri Angolkisasszonyoknál folytatta. Budapesten érett­ségizett. 1954 ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Balázs Béla-díjas, kétszer tün­tették ki Jászai Mari-díjjal (1964,1969) és Kossuth-dij- jal (1973,1999), 1971-ben Ér­demes Művész, 1977-ben Kivá­ló Művész címet kapott. 1976- ban a legjobb női alakítás di­ját kapta a Cannes i filmfeszti­válon. 2000-ben a nemzet szí­nésze lett. A Prima díjat 2003- ban. a Prima Primissima Jubile umi dijat 2007-ben kapta meg. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el. Férje, Maár Gyula filmrendező 2013-ban hunyt el. Lányuk, Te­rézia, örökbe fogadott fiuk, Són 2005-ben Pély díszpolgára lett, Nagytályán Törőcsik Ma­riról nevezték el a faluházat 2011-ben. 2013-ban Egerben márvány emléktáblát kapott. A pélyi emlékházban életútjá- ról nyílt fotókiállítás. Szelíd jószág, de irtani kell Régebben úgy mondták, hogy amelyik róka lakott területen csatangol, az csak veszett lehet. Ma már mindennapos jelenség, hogy az erdők közelében lévő településeken felbukkannak, és nem veszettek, bár mindegyiket annak kell tekinteni. A vírus az emberre is életveszélyes. Nemrég egy falugyűlésen ko­moly hangsúllyal vetődött fel, hogy a település a gazdáik által megunt és kidobott ebek „lerakó­helyévé” vált, de az is, hogy az el­szaporodott rókák az erdőből be­járnak már a házak közé is. Az erdőnek vannak tulajdono­sai, akiknek elvileg valamilyen formában kezelni kellene a prob­lémát, ugyanis az ő kötelességük a törvény szerint a vadgazdálko­dás, benne - ha szükséges - a dú- vadak gyérítése. Kérhet egyébként a település ve­zetője belterületre dúvadkilövé- si engedélyt, de ezzel az eszközzel nem szeretnek élni, hiszen veszé­lyes. Ezért is részesítik előnyben az élőcsapdás befogást. A szakértő elmondta: a rókák veszettség elleni immunizálá­sa (fertőző betegségekkel szem­beni védetté tétele) azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy ellenál­ló képességük, a létszámuk nö­vekszik. De ha a vadgazdálkodók szakszerűen végzik a rókák gyé­rítésével kapcsolatos feladatukat, akkor a létszámnövekedés visz- szaszorítható. A vadászati ható­ság kötelezi a vadászatra jogosul­takat a területükre vonatkozóan a rókakotorék-térképek elkészí­tésére, továbbá a ragadozó - köz­tük a róka is - gyérítés eredmé­nyéről jelentési kötelezettséget is előír. Sike Sándor Egry József életmű-kiállítása Szivárvánnyal, Önarcképpel, Szent Kristóffal Kaposvárra érkezett a fény mestere KAPOSVÁR A magyar festészet egyik legelismertebb alakja, a Balaton festőjének titulált Egry Jó­zsef képeiből nyílik kiállítás pén­teken a kaposvári múzeumban. A 42 alkotás végigkalauzolja a ven­déget a fény mesterének életén. Ütős a kezdés, a bejárattal szem­ben az Önarckép fogadja a látoga­tót, a vászonról süt a magányosság - és a tehetség. És szinte látja az ember a beesett arcú festőt, aho­gyan merően nézi a badacsonyi hegyoldalból a balatoni tájat, ösz- szefolyik előtte a világ, a fények az árnyékok és a színek, majd meg­lódul az ecset, s a festékkel óvato­san bánva egészen egyedi stílus­ban megelevenedik a nádas, az öböl, a tó, hegyek és a hullámok.- Negyvenkét képet és egy szob­rot kaptunk - magyarázza Géger Melinda művészettörténész, a ka­posvári Rippl-Rónai múzeum fő­muzeológusa a pénteken megnyí­ló tárlatról, Egry József életmű-vá­logatásáról. - A Laczkó Dezső Mú­zeum a mi Rippl-Rónai anyagun­kért cserébe költöztette Kaposvár­ra a kiállítást, s szenzációs műve­ket láthatnak az érdeklődők. Az első teremben a festő korai képeit, belgiumi alkotásokat az első világháború idejéből, melyek nem jöhettek volna létre Lyka Ká­roly nélkül. A korabeli nagykö­zönséget a modern irányzatok­kal megismertető művészettörté­nész-festő fedezte fel a teljesen el­szegényedett családban felnövő, festeni autodidaktaként kezdő if­jút, s juttatta ki Párizsba, ahonnét már egyenes út vezetett a Képző- művészeti Főiskolára Ferenczy Károly szárnyai alá - más kérdés, Géger Melinda: A 42 alkotás végigkalauzolja a vendéget a fény mesterének életén hogy Menhely című műve miatt nem fejezhette be tanulmányait, eltanácsolták.- A világháborúban súlyosan megbetegedett, a katonai kórház­ban ismerte meg későbbi felesé­gét, akinek a majdani anyagi biz­tonságát is köszönhette - meséli Géger Melinda. - Az asszony ré­vén került Badacsonyba is. Ekkortól lett a fény szerelmese, s került kapcsolatba a többek kö­zött Berény Róbert, Márffy Ödön, Pátzay Pál és Szőnyi István alkot­ta Gresham-körrel, melynek Ber- náth Aurél barátságát is köszön­hette. Általa látogatott többször Somogyba, no és persze a fonyó- di cimbora, a költő Takáts Gyula kedvéért.- Bernáth-tal a közös, poszt­nagybányai szemléletmód kötötte össze - folytatja a művészettörté­nész. - Megmaradtak ugyan a táj­ábrázolásnál, de a konkrét rész­letek érdekelték őket, hanem lá­tomássá fokozva kivetítettek egy képet. Takáts Gyula nyaralójában pedig rendszeres vendégnek szá­mított, Badacsonyból járt át vásá­rolni. A hajóúton is rajzolgatott: a mellényzsebéből mindig kikandi­kált egy ceruza, de fejben akkor is festett, amikor valakivel beszélge­tett, nézte a fényeket, az árnyéko­kat, a színeket a partnere arcán és a háttérben. És a látottakat-tapasztaltakat később meg is festette, méghozzá egyedi stílusban.- Noha visszatért a tájhoz, to­vább élt nála az avantgárd - ma­gyarázza Géger Melinda -, mely­nek jegyeit beiktatta műveibe, s nagy, leegyszerűsített tömbök­be rakta témáit. Síkokban dolgo­zott, a fény, a pára adta képei ke­reteit. Mint az a harmincas évektől készült alkotásaiból is süt: a Szent Kristóf a Balatonnál, az Öbölben, a Párás part mind-mind csodás játéka a színeknek, árnygazdag­ságuk jelentősen elüt a húszas évek eleji alkotásoktól. Ahogyan egyik leghíresebb műve, a legbel­ső teremben helyet kapott 1930- as Szivárvány is.- Nagyon lazúrosán dolgo­zott, láthatóan nincs teste a fes­téknek - jegyzi meg Géger Me­linda. - Kortárs barátai folya­matosan cukkolták is: azért fest ilyen „soványan”, mert spórol az anyaggal... A képekből persze kiderült: akad, akinek a kevesebb is elég. A legnagyobbaknak... Vas András EgryJózsef 1883-ban született Zalaújlakon. 1905-ben kijutott Párizsba a Julián Akadémiára. 1909-ben állított ki először. 1915-ben behívták katonának, s súlyosan megbetegedett. 1928-ban telepedett le Badacsonytomajban. 1930-as években betegsége miatt többször járt Olaszországban. 1945-ben Állami Nagy Aranyéremmel tüntették ki. 1947- ben Szabadság Érdemérmet vehetett át. 1948- ban Kossuth-díjat kapott. 1951-ben halt meg Badacsonytomajban. Fotók: Láng Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom