Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-04 / 258. szám

2015. NOVEMBER 4., SZERDA MEGYEI KORKÉP Remény nélkül: hajléktalanok várják a segítséget a hidegben Kaposvár utcáin Igazolás kell a teajárathoz Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - A krízisidőszak november elsejé­től április 30-ig tart. Elindultak a teajáratok, meleg teával, konzervvel és kenyérrel látják el a rászorulókat a város három pontján, a Donnerben, a Kinizsi lakótelepen és a Petőfi utcai parkolóban. Egy alkalommal 35-40 em­ber is összegyűlik, várva a szociális munká­sokat, akik meleg ruhákat is adnak - mond­ta Pintér Piroska, a Vöröskereszt kaposvári hajléktalanszállójának vezetője. Feltételei is vannak a segítségnek: érvé­nyes negatív tüdőszűrővel és meglepő mó­don jövedelemigazolással kell rendelkezniük a hajléktalanoknak. Az utóbbira azért van szükség, hogy kiszűrjék a komolyabb jöve­delműeket, mert ilyenek is élnek az utcán, állította a szakember. .- A járat indulása előtt személyesen tájé­koztatjuk a hajléktalanokat, a nyomtatvá­nyokat is ki kell tölteniük. Erre egy türelmi időt is kapnak, amivel sajnos többen visszaél­nek, de igyekszünk mindenkit ellátni. A szál­ló már most 90 százalékos kihasználtsággal működik, vagyis a legutóbbi éjszakán a 49 férőhelyen 45-en aludtak. A célunk az, hogy minél kevesebben legyenek életvitelszerű­en az utcán, minden rászorulót befogadunk, ha nem ágyra, akkor matracra. De erőszak­kal nem hozhatunk be senkit, önként kell je­lentkezniük - mondta Pintér Piroska. Az idei telet két-hárommillió forintból kell kihúzni­uk. A normatív támogatás mellett a Hajlék­talanokért Közalapítvány jóvoltából jutottak pénzhez, az összeg el is fogy majd konzervre, matracra, egészségügyi ellátásra. A Jókai li­getben ihár sokan várták a tea­járatot.- Már megint májkrém! ; « k- sóhajtott a kerékpárral ^ érkező Katalin. A fiatal nőnek öt gyermeke van, mind nevelőszülőknél.- Ez az ebédem - mutatta a kenyeret Lőrincz Ferenc. - Egyedül élek a rossz házikómban. Tüze­lőm sem lesz a télen. Ötvenezer forint a nyug­díjam, mire kifizetek min­dent, semmi sem marad...- Hogy miben reménykedhe- tem? Őszintén mondom: sem­miben. Ők segítenek nekem, az­tán ennyi... - mondta egy szem- i Mjp üveges férfi. A szociális munkások egyre több hasonló sorssal találkoznak:- Ha nem is mind az utcán, de rengetegen élnek bódékban, garázsokban, nyomorúsá­gos körülmények között. Amíg nincs nagy hideg, ők nem kérnek segítséget... K. G. Tanulni! Czene Attila attila.czene@mediaworks.hu G róf Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi ország- gyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére aján­lotta föl birtokainak egy évi jövedelmét. Ritka pillanat volt ez hazánkban: az európai gondolkodás jegyében a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatúra történelmi egymásra ta­lálása. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján, 1996-ban született dön­tés arról, hogy november 3. legyen a magyar tudomány napja. 2015- ben vajon van mit ünnepelnünk? A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányu­ló tevékenység, tehát eszmélésünk pillanatától hatással van ránk. Ha körülnézek Magyarországon, sajnos nem azt látom, hogy a tudo­mányt megbecsüli a hatalom, s ezt nem a jelenkorra értem, hanem hosszú évtizedekre visszagondolva. Az általános iskolában a gon­dolkodás helyett a biflázást kell erőltetni, nem jut idő, hely és pénz sem zseninevelésre, sem felzárkóztatásra, igaz, egyik sem elvárás. Sokan még a középiskolában is alig tudnak olvasni. Az egyetemre egyre nehezebb ingyen bejutni a tehetségesnek is. Az ígéretes fi­atal kutatók és a befutott tudósok Mintha a tudás­nak nem igazán lenne értéke minálunk. Csomag a túlélésért: tea, konzerv és kenyér. Orsós Katalin az albérletébe viszi az élelmet ■Pr" Mintha a tudás- is nyu8atnak veszik az s . . , számos magyar találmányt csak nak nem Igazan Ott lehet elismertetni, befuttatni, lenne értéke miután itthon minden erre irá­minálunk nyúló kísérletet megfojtottak. És van a mai „ünnep”. A ma­gasztos beszédek mellett ráirá­nyíthatná a figyelmet arra, hogy nem jó a helyzet, van még sok ten­nivaló. Persze ezt a díszes pulpituson, vagy az első sorokban ülők nem mind érzékelhetik, hiszen ők nyernek állami támogatásokat, nekik van pénzük a gyerekeiket kiváló intézményekben taníttatni. Megjegyzem: a tudomány nincs rosszabb helyzetben, mint példá­ul az édesanyák - többnyire nekik is csak anyák napján jut virág. Van persze az országban jeles pedagógus, jó iskola, kiváló tu­dósműhely. Élnek köztünk kivételes emberek, akik világszerte ismertek, sőt akár jobb a hírük külföldön, mint itthon. De mint­ha a tudásnak nem igazán lenne minálunk értéke. Szent-Györgyi Albert hazájában beérjük már azzal is, sőt dicsekszünk vele, hogy milyen jól tudunk másutt kitalált autókat összeszerelni. Finnországban és Japánban szinte nincs nyersanyag, mégis rendkívül eredményes a gazdaságuk, s magas az átlagos életszín­vonal. Mert ők a tudásba, az oktatásba fektettek pénzt, nem ennél sokkal feleslegesebb dolgokba: nem felélték, hanem építették a jövőt. Szerintem még egy magyarnak sem szégyen tanulni... Ami nem fért a harmincmilliárdba... A világosi síugrósánc Ami belefért a 30 milliárd forintba: Zamárdiban új helyre került az állomás peronja ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Fekete Barnabás egy hó­napja terjedelmes levélben hívta fel a figyelmet a települését érin­tő hiányosságokra. - A műszaki átadáson mindenki boldog volt, aligha várható, hogy figyelembe veszik az észrevételeinket - így a világosi polgármester. - Egy lakótelep előtt hatvanéves fákat vágtak ki, ezáltal nyílt lett a te­rep a házak és a vasút között, zajvédő falra volna szükség, de ez ugye nincsen benne a beru­házás harmincmilliárd forint­jában. A vízelvezetés sem ne­vezhető megoldottnak; a sínpá­lya alól ugyan elvezeti a vizet, de a rézsűt átmossa. Térburko­lást, gyalogjárdát és közvilágí­tást is hiányoltunk az aligai állo­más közeléből. S igaz, hogy a pu­ding próbája az evés, de kifeje­zetten balesetveszélyesnek ítél­jük meg a világosi állomásról le­vezető meredek, hirtelen össze­szűkülő utat. Fekete Barnabás siófoki kollé­gája is sorolja a hiányosságokat. - Főleg Szabadifürdő és Sóstó te­rületén több helyen rongálódtak meg önkormányzati utak, jár­dák, lépcsők - így Lengyel Ró­bert. - A vízelvezetés néhány he­lyütt megoldatlan. Egyes gyalo­gos vasúti átjáróknál a benyújtott tervekkel össze nem egyeztethe­tő módon, nem építették ki a köz- világítást. Néhány helyen elma­radtak fa- és bokortelepítések. Az országos sajtó is fölkapta, lapunkban a minap már közöl­tünk egy képet, melyen az lát­ható: Siófokon és Zamárdiban is készült olyan gyalogosátjáró, melynek használatát, megköze­lítését utóbb a hetes főút men­tén fölhúzott szalagkorláttal tették nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné... Fónai Imre HIRDETÉS A boldog időskor számít Nagyszülőként fontos lesz az anyagi biztonság nyújtotta nyugalom. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmet az előtakarékosság jelentőségére, hogy időben tudjon gondoskodni a jövőről. Ebben segít a Motíva nyugdíjbiztosítás, mely egy hosszú távú megtakarítás nyugdíj- előtakarékossági célra, most évi 130 000 forintos adójóváírási lehetőséggel, a törvényi feltételek szerint. Három különböző formában is elérhető - így Ön igényei szerint választhat. Hogy a nyugdíjas éveiben is azzal tudjon foglalkozni, ami igazán számít: az unokáival. www.nn.hu/nyugdijbiztositas A tájékoztatás nem teljes körű, további részletek a honlapon. © NN Motiva nyugdíjbiztosítás Ön számít

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom