Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-31 / 255. szám
0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 31., SZOMBAT Engedett a kormány az EU-nak - egykulcsos díj lesz Győztek a láncok Végre több hús mehetne a virslibe, kolbászba BUDAPEST Módosítaná az agrártárca a Magyar Élelmiszerkönyvet, és a rendelettel több hús kerülne a húskészítményekbe. A kormány honlapjára felkerült tervezet szerint várhatóan 2016. január 1-jével változnának meg a szabályok, az ismertető ugyanis ezt a dátumot jelöli meg a Magyar Élelmiszerkönyv következő módosításaként. De az elképzelés egyelőre csak javaslat, az még nem tekinthető sem az agrárminiszter, sem a kabinet véleményének. A párizsi hústartalmának minimális értékét a mostani 40 százalékról jövőre legalább 51 százalékra kellene emelni. Vagyis így már több mint fele arányban kellene húst tartalmaznia. Az 51 százalékos arányt más felvágottaknál és a virslinél is be kellene tartani. A krinolinnál, a szafalá- dénál és a csemege debreceninél viszont már 55 százalék lesz a küszöbérték, míg a Zala felvágottnál 55-ről 60-ra emelik a határt. A sütnivaló kolbász esetén a hústartalom jelenleg legalább 50 százalékos, ez 65-re emelkedne. A téliszaláminál annyival szigorodna a szabályozás, hogy az nem tartalmazhatna rekesz- és rágóizmot. A kenőmájasba pedig legalább 25 százalék májat is tenni kellene majd. A változtatás egybeesik azzal - hívja fel a figyelmet a Vs.hu -, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet éppen a héten adta ki: a vörös búsokból készült feldolgozott hústermékek rákkeltőek, míg maga a vörös hús - sertés, marha, birka, ló stb, - valószínűleg rákkeltő lehet. A lap szerint azonban nem derült ki a tervezetből, hogy a lépésnek köze lenne-e az egyébként világszerte vitatott tanulmányhoz, de az azóta eltelt idő rövidsége miatt valószínűleg nincs egybeesés. MW Jobb minőséget! A minisztérium az új szabályozást azzal indokolta, hogy így a vásárlók korrektebb, részletesebb tájékoztatást kapnának a termékek béltartalmáról, és a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő, Magyar- országon előállított és ismert hústermékek jobb minőségben készülnének. Visszaállítja az eredeti, egykulcsos élelmiszer-felügyeleti díjat a kormány. A nagy láncok győzelmére árnyékot vet, hogy kötelező létszámnövelést írnak elő a boltoknak. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A sávos élelmi- szerlánc-felügyeleti díj kapcsán folytatott vizsgálatának „lezárása érdekében indokolt az Európai Bizottság felvetései alapján az Éltv (az élelmiszerláncokról szóló szabályozás) módosítása” - indokolja egyértelműen a kabinet, hogy miért állítja vissza az eredeti, 0,1 százalékos mértéket az élelmiszerlánc-felügyeleti díjaknál. A kormány új, öt pontból álló törvényjavaslatot nyújtott be, a 2015 előtt érvényes szabályokat állítják vissza. Ezzel a legkisebb boltok rosszabbul járnak, hiszen nekik (500 millió forgalom alatt) az új szabály alapján nem kellett volna fizetniük. A nagy láncok azonban megmenekülnek az őket sújtó többmilliárdos tehertől, ám újabb előírást kapnak a nyakukba. Az új paragrafusok szerint ugyanis a nullasávos kulcs bevezetésével párhuzamosan csak az 50 milliárdosnál kisebb forgalmú üzletek fizettek volna 0,1 százalékos mértéket, míg a sávos rendszerben a nagyobb cégekre 5-6 százalékos díjat szabtak ki. Ez alapján a nagyobb láncoknak csaknem 30 milliárd forintot kellett volna befizetniük. A legtöbbet pedig a Spar és a Tesco fizette volna, náluk a teher a harminc- szorosára emelkedett volna. A kabinet a reklámadónál ugyanúgy visszavonult, ahogyan most a láncok esetében is, bár néhány napja még arról volt szó, hogy keményen ellenállnak: megtámadták az Európai Bíróságnál a felfüggesztő határozatokat. Arról nincs hír, hogy a kormány a dohányipar különadójánál (ahol ugyanilyen felfüggesztés van érvényben) hasonló visz- szavonulást tervezne, igaz, általában az érintettek nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az ilyen győzelmekkel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban egyértelműsítette: nem érdemes támadni a kormányzati adókat, mert így vagy úgy, de az érintettek be fogják fizetni a terhet a költségvetésbe. Az élelmiszerláncok most új terhet kaphatnak a nyakukba: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a Magyar Idők információja szerint előírás lenne, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vásárlók rendelkezésére. Ez értelemszerűen a nagyobb hipereket üzemeltető láncoknak (Tesco, Auchan) lenne kedvezőtlen, ám igencsak érzékenyen érintheti a diszkontokat (Lidi, Penny, Aldi) is. A szabályt a kormányzathoz közel álló lap azzal indokolta, hogy fogyasztóvédelmi szempontból indokolt, és „megoldaná a kiskereskedelemben mára kialakult súlyos munkaerőhiányt”. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára érdeklődésünkre azt mondta: számos részlete egyáltalán nem ismert a szabályozáskezdeménynek, így részletekbe nem lehet bocsátkozni. A Spar Magyarország Kft. élesebben fogalmazott, mint írták, egyelőre csupán egy sajtóhírrel állunk szemben, kíváncsian várják a fejleményeket, és természetesen továbbra is nyitottak a párbeszédre a döntéshozókkal. Vámos György szerint addig nem lehet számolni az esetleges szabály hatásaival, amíg nem világos, hogy mindezt bruttó alapterületre értelmezik, vagy nettó kereskedelmi felületre, illetve a munkaerőbe beletartozik-e a vezetőség (amely ugyancsak folytat kereskedelmi tevékenységet), valamint az árufeltöltő. A BUX index alakulása (pont) MW-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft FHB 700 1,45 5 RABA 1362 0,89 8 MTELEKOM 392 0,51 266 MÓL 12805 0,23 1103 APPENINN 206 0 8 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó át (Ft) Változás (%) Millió Ft SYNERGON 47-6 0 OTP 5489-3,19 12553 RICHTER 4725-2,46 2407 CIGPANN0NIA 141-0,7 2 EMASZ 22640-0,64 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. október 30.) Dátum Új élsz. I ar (Ft) 1 MALMI BÚZA 2015. december 49000 MALMI BÚZA index 2015. december 49000 TAKARMÁNYBÚZA . 2015. december 45800 TAKARMÁNYKUKORICA 2015. november 1 46400 TAKARMÁNYKUKORICA 2015. december ; 47000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 48510 TAKARMÁNYKUKORICA ildex 2015. november 46400 TAKARMÁNYKUKORICA Index 2015. december 47000 TAKARMÁNYKUKORICA hdex 2016. március 48510 TAKARMÁNYÁRRA 2015. december ' 45500 OLAJNAPRAFORGÓ 2015. november 122400 OLAJNAPRAFORGÓ iidex 2015.nwember 122400 REPCE 2016. március 109000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. október 30.) □ €/Ft 309,77-1,28 Ft □ $/Ft 281,48-2,27 Ft □ CHF/Ft 285,10-l,43Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. október 30.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 301,08 319,70 CIB Bank 298,19 323,03 Citibank 297,29 322,93 Erste Bank 301,64 319,02 FHB Bank 301,40 319,40 K&H Bank 302,10 319,50 MKB Bank 299,52 318,68 OTP Bank 301,3? 318,73 Raiffeisen Bank 301,40 320,04 Érintheti a boltokban dolgozók bérét A jelenlegi információk alapján az OKSZ főtitkára szerint a szabályozás ütközhet az uniós alapelvekkel, bár hangsúlyozta: szinte semmit sem tudni a részletekről. Azt viszont kiemelte, hogy az előírás nem oldaná meg a kiskereskedelem egyes területein mutatkozó szakember- hiányt, hiszen ahol eddig hiányzott a hentes a pultból, ezután is fog. Sőt, szerinte a szabályozás a kiskereskedelemből elbocsátott leépített munkaerő kérdését sem oldaná meg, hiszen a KSH adatai szerint 34 ezer olyan munkanélküli van, akinek az előző munkahelye a kiskereskedelemben volt, míg ez a szabályozás nagyjából plusz ötezer fő elhelyezkedését jelentené. Az is kérdés, miként reagálnak az üzletek, ha további munkaerőt kell alkalmazniuk. Ekkor ugyanis nagy valószínűséggel hozzányúlnak a bérrendszerekhez is, aminek a vége az lehet, hogy a jelenlegi munkavállalóknak a hó végi „fizetési borítékba” kevesebb kerül. Ötezer fő elhelyezkedését jelentené az új rendelkezés. Mit ér a vállalat ha magyar? Több száz méhész demonstrált a hamisítások miatt Tüntessék fel, mi van a mézben! Ezek a kínai méhészek sok borsot törnek az EU méhészeinek orra alá BUDAPEST Globalizáció és lokalizáció - ugye milyen rémes idegen szavak? Pedig főleg az előbbiről, egyre több szó esik, s már nemcsak a gazdasági elemzésekben, hanem a mindennapi szófordulatokban is. Nemzetkö- zisedik minden, a termeléstől kezdve a szolgáltatáson át a kultúráig. Aki sikeres akar lenni, alkalmazkodik. Az üzletben ez azt jelenti, hogy egy vállalat, miután itthon megvetette a lábát, alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz (ez lenne a lokalizáció), a határon túl is szerencsét próbál. Van olyan magyar cég - például a Prezi -, amely Amerikáig meg sem állt, s az itthoni tudást, fejlesztéseket az USA-ból indította piachódító útjára. A belföldi és külföldi piacnyerés együtt vezethet el addig, hogy egy cég egyre értékesebbé válik. Csak magyar piacra dolgozva korlátozottá válik a növekedési lehetőség. Csak külföldre tekintve talán hiányzik a biztonságos hátország. Mit ér a vállalat, ha magyar? - teszi fel a kérdést a Világgazdaság napilap november 12-i üzleti konferenciáján. S a kérdésre lesz elméleti és nagyon sok gyakorlati válasz is tanácsokkal, hitel- és pályázati lehetőségek ismertetésével megspékelve. A program részleteiről bővebb információt a www.vg.hu/konferencia weblapon talál. MW BUDAPEST A mézhamisítás ellen demonstrált 400 méhész Budapesten. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta, akciójukat addig folytatják, amíg eredményt nem érnek el a fogyasztók megfelelő tájékoztatásában, a hamisítás visszaszorításában. Az idén a brémai akkreditált labor vizsgálata kimutatta, a beküldött keverék mézminták 40 százaléka ipari méz volt, a többi pedig igen gyenge minőségű, de mindegyiknél kínai eredetű mézet használtak fel. Jelenleg a méz címkéjén származási helyként nem tüntetik fel a pontos eredetét, ehelyett az EU-ból, illetve az EU-n kívülről való származás szövege szerepel. Hiányzik a béltartalom százalékos arányú feltüntetése is. Cserényi Péter, az OMME szakmai elnökhelyettese felhívta a figyelmet, hogy a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak az EU-ban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az EU-s méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják az exportjukat. Fodor Attila, a CBA kommu: nikációs igazgatója bejelentette, boltjaikból kivonták a kínai hányadot is tartalmazó mézeket. BRÜSSZELBEN is tüntettek a magyar, horvát, román, szlovák méhészek. Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja azt is elmondta, a kínai import méz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő EU-s laboratóriumi vizsgálatát szeretnék elérni. A petíciót francia, német és görög méhészek is aláírták. Korábban a hamis kínai méz évekig ki is volt tiltva az unióból, mert szigorúan tiltott antibiotikumot tartalmazott. MW
