Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-26 / 250. szám

2015. OKTÓBER 26., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g A bécsi és a pesti kritika is fanyalgott száz éve Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettjén Éljen a szerelem! Azt nem tudhatjuk tetszene-e a komponistának a mai Siófok, azt viszont tudjuk, hogy a mai siófokiak számára ma is frissek a dallamai Kettősség és játékosság a szobrokban NAGYATÁD Harminchét év után újra a Nagyatádi Szoborparkban áll Pa- uer Gyula Tüntetőtábla-erdő című alkotása. Az eredeti, 131 darabból álló szoborcsoportot az elkészítését követően 1978. október 20-án elpu- szította a hatalom. Az alkotást most Nagyatád önkormányzata rekonst- ruáltatta, és október 23-án avatták fel eredeti helyén. - Ez egy hely­specifikus munka, ami azt imitál­ja, mintha a tömeg kitörne az erdő­ből, ideákat rögzítve a táblákon - tá­jékoztatott Rauschenberger János képzőművész, aki pekingi otthoná­ból érkezett augusztus elején, hogy újraalkossa a művet. - A táblák el­rendezése kozmikus vízió, aminek mindig más és más jelentése lehet A táblák felállításának befejezését követően fél óra múlva a helyi rend­őrség a táblákat sárral kenték be. Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc közelgő évfordulójától tart­va pusztította el az akkori hatalom. Később a művésztelep alkalmazot­tai a betonba ágyazott táblák nyele­it tőben elfürészelték, és a csonkok megszámozása után a táblákat egy fészerben halmozták fel. Ezek után a helyszínre érkező szakértő bizottság Pauer Gyula alkotásának művészi értékét semmisnek nyilvánította.- A Tüntetőtábla-erdő című szo­bor 1978-as felállításakor a gondo­lat, a vélemény szabadságának nél­külözhetetlenségére, fontosságára is felhívta a figyelmet; a történelemét, korunkat, a körülöttünk lévő vilá­got mindenki maga ítélhesse meg - mondta a felavatáson Ormai István polgármester. - A szobrot a történe­lem, a művészet, az emlékezet azon­ban megőrizte. Ma újra áll a Tünte­tőtábla-erdő, ugyanazt felmutatva, mint amikor Pauer Gyula szobrász- művész megalkotta. Negyven éves a Nagyatádi Szo­borpark és Alkotótelep, ahol közel 200 monumentális alkotás és 1000 kisplasztika született. Kilenc fia­tal szobrászművész alkotásából nyilt most kiállítás a Nagyatá­di Kulturális Központban. Vala­mennyi műalkotás Nagyatádon készült, amelyekről Szabó Ádám képzőművész elmondta: vizuális furcsaságokat rejtenek, kettősé­get tükröznek, játékosságot és va­riálhatóságot is jelképeznek. J.G. „Első szerelmem hetven kilométer hosszú” Törőcsik Mari és Bessenyei Fe­renc egy 1985-ös Csárdáskirály- nőben - ilyen szereposztás is volt, derül ki a kiállítás anyagá­ból. Kálmán Imre Sári nevű tacs­kójával, a kis Imre a szüleivel és két testvérével Siofokon - kora­beli fotókon, s egy idézet a kom ponistátol: „Elsó szerelmem het­ven kilométer hosszú: a Bala­ton". Anyai ágon voltak a csa­ládjában muzsikusok, a zongo ra ott állt a szülői házban, s még csak négyéves volt, amikor rend­re megjelent egy Siófokon nyara­ló hegedűművész nyitott ablaka előtt és hallgatta, ahogyan gya­korol. Először elkergette, később beinvitálta a művész a kisfiút, aki a siófoki nyári színkör min­den próbáján megjelent. A szín­házépület a szülői ház szomszéd­ságában állt, s gyakran lépett fel Blaha Lujza. A kis Kálmán Imré­ről fennmaradt az is, hogy gya­korta vonult végig dobolva a pi­actéren és élvezte, amint az álla­tok riadtan rebbennek szét élőt te. A valahai piactér a mai főtér Siófokon. Tetszene-e Kálmán Imrének a mai Siófok? ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Éppen száz éve, 1915. no­vember 17-én mutatták be Bécs- ben Kálmán legismertebbé lett operettjét (a Bónit játszó színész berekedt, ezért nem 13-án, a ba­bonás komponista tehát felléle­gezhetett...), amikor már javában dúlt az első világháború. A bécsi kritikusok azt írták, hogy „a ze­ne kiváló, a librettó botrányosan rossz”. Leginkább azon háborog- tak, hogy kigúnyolja a K und K hadsereg tisztjeit, a főnemessé- get. Az egy évvel későbbi pes­ti bemutató után meg a magya­rok kigúnyolását rótták fel a pes­ti lapok, mondván, hogy „éppen most, amikor e remek nép fősze­repet játszik a világtörténelem­ben”. Kálmán Imre válaszlevelet írt: nem akarták megbántani a szerzők a magyar érzést, ő pedig csak magyar muzsikát tud írni. A kilencedik isonzói csata idejére eső pesti premier ked­véért írták egyébként a harma­dik felvonásba a Hajmási-csár- dást - emlékeztetett a színház­történész -, a szocializmus éve­iben pedig azért is játszhatták (nálunk nem tiltották be az ope­rettet, inkább „közönségformá­lásra” használták), mert Szil­via címmel a Szovjetunióban Tetszene-e a komponistának a mai Siófok? Ezt a kérdést Ham­vas Péter alpolgármester tette fel a szombati kiállításmegnyi­tón. - Bizonyosan - adta meg a feleletet. - A huszadik század elejét idéző vasútállomásra ér­kezne, a Millennium parkba, ahol szembetalálkozna a szobrával a zenepavilonban. Örömmel fe­dezné fel a szülőházát, mely ma is nagy sikerrel ment. A szö­vegkönyvet persze a „korhoz” igazíttatták idehaza Kellér De- zsőékkel, s az 1954-es premi­er után ,a legendás szereposz­tásban (Cecíliát Honthy Hanna, Bónit Rátonyi Róbert, Miska fő­a múzeum, megérintené a gyer­mekkor, szülei emléke, egész életműve. Tetszene neki a víz­torony, mely az ő idejében még nem állt, a napokban viszont Kál- mán-melódiák szólnak belőle óránként. Büszkén látná, hogy a kulturális központot is róla ne­vezték el. Witzmann Mihály országgyűlé­si képviselő arról beszélt: a Kál­pincért Feleki Kamill alakítot­ta) „bármit csináltak, vastaps fo­gadta”. Gajdó Tamás végül visz- szaemlékezésében eljutott nap­jaink Csárdáskirálynőjéig, az operettszínháznak ezt a feldol­gozását a nyáron a siófoki sza­mán-kultusz is hozzátesz ahhoz, amitől Siófok a nyár, a Balaton fővárosa. A hétvégi Kálmán Imre Emlék­napok keretében felavatott em­léktábla is tudatja a múzeum fa­lán, hogy száz éve mutatták be a Csárdáskirálynőt. Vasárnap este csendültek fel a szerző legnép­szerűbb dallamai a megújult né­zőterű kulturális központban. badtérin is láthatta a publikum. Ami látszólag visszatér az erede­tihez, újrafordították a dalokat, s a felhőtlen operettmiliőt a há­ború borzalmával ellensúlyozza, sőt, sejthetővé teszi már a monar­chia bukását is. Fónai Imre Az alkotások „kedvesen, nem bántóan húzogatják a művészet bajszát" FÓRUM Betemették és lebetonozták a hibát KAPOSVÁR A hiba elhárítása köz­ben még nagyobb bajt csinál­tak, aztán rábetonoztak, há­borgott egy csőtörés után Var­ga János toponári olvasónk. A vízszolgáltató nagy erőkkel vo­nult ki, hogy helyrehozza a ká­rokat, ekkor történt a galiba. - Jöttek a Kavíz munkatársai, ki­ástak egy három méteres göd­röt, hogy hozzáférjenek a vízve­zetékhez, de felette futott a ká­beltévé és az internetes hálózat vezetéke. Ezt vágta el egy alvál­lalkozó. Láttam, miután elvág­ták, nem törődtek vele, földdel betemették a gödröt sőt le is be­tonozták! A járdán egy szakaszt érint ez, és mellette lévő részt, ahol kiállnak az autók. Azóta nyolc-tíz család nem tud tévéz­ni és internetezni több mint 25 órája. Beszóltam a Kavíz ügyele­tére, csak hüledezett, aki felvet­te a panaszt. Hogy létezik, hogy nem látták, mi történt? - kérdez­te Varga János. K. G Elnézést kértek a kellemetlenségért a szolgáltatók Ács Ferencnének a kábelszolgálta­tó telefonos cég ügyfélszolgálatán azt mondták: amennyiben a hiba okozója 72 órán belül nem hoz­za helyre a kárt, kötbért fizethet, mert tönkretette a vezetéküket. Valóban csőtöréshez érkeztek a Toponári útra a Kavíz szakembe­rei, tudtuk meg Boda Balázs víz­ellátási szakmérnöktől. Megol­dották a problémát, majd a mun­kák végeztével az alvállalkozó visszatemette a gödröt, és eköz­ben szakadt el a tévés kábelveze­ték. Miután jelezték a lakók a tör­ténteket, az alvállalkozó és a té­vés szolgáltató egyeztetett. Ez­után az alvállalkozó kiásta az érintett szakaszt, amely nem a friss betonozás alatt volt, hogy a T-Com helyreállíthassa a kábelté­vés szolgáltatást. Az okozott kel­lemetlenség miatt elnézést kér­nek a lakóktól. IGAZSÁGOT ÉS ESZTÉTIKÁT IS SZOLGÁLTATNAK. Sűrű állványerdő veszi körbe Kaposváron a megyei bíróság impozáns épületét, ám a je­lenség csak ideiglenes. Az épület külső falai teljes felújításon esnek át, s nem kell hozzá sok idő, hogy rácsodálkozhassunk majd az újjávará- zsolt-megszépült bíróságra JOGSEGÉLY Ingyen segítenek Az alábbi szervezetek szakem­berei ingyen nyújtanak segít­séget jogi ügyekben a rászoru­lóknak: SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHI­VATAL IGAZSÁGÜGYI HIVATAL, JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁ­LAT: 82/527-760, 82/527-570 ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁ­TOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DO­KUMENTÁCIÓS KÖZPONT, BETEGJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-558 ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-611 GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-633 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG: 20/4899-633 /ÍLL/IAÍPOLGÁRI BIZOTTSÁG AZ EMBERI JOGOKÉRT ALAPÍTVÁNY: 70/330-5384

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom