Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-26 / 250. szám

2015. OKTÓBER 26., HÉTFŐ Fiatalabb korban jelentkeznek a problémák Évente átlagosan 350 gyógytor­nász végez hazánkban, a szak népszerűségét növeli a többféle elhelyezkedési lehetőség. Ezeket jelentősen bővítette az utóbbi év­tizedekben, hogy a mozgásszervi megbetegedések már nem csak ötven fölött, hanem 30-40 éves kor körül jelentkeznek. A szakmán belül a legnépszerűbb területek a mozgásszervi betegségeket érin­tő. reumatológiai és traumatológi­ai problémák és az ortopédiai kór­képek, mint a tartáshibák vagy a gerincferdülés kezelése. Sok a jelentkező, mégis elkelne több szakember így gondoltuk ezt mi is, ezért próbáltunk információhoz jut­ni ebben a kérdésben a megyei kórházban, sikertelenül. Annyit tudunk, amit az MTI is megírt: a hazai közkórházakban állan­dó létszámstop van érvényben. Meghatározzák, hogy legkeve­sebb hány gyógytornász ké­pes elvégezni a szükséges fel­adatokat, és többet nem is vesz­nek fel. így azok, akik kórhá­zakban dolgoznak, szinte állan­dóan túlterheltek, mert valójá­ban sokkal több gyógytornász­ra volna szükség, mint amény- nyi a kvóta. Márkus Kata KOMMENTÁR EGY személy valamilyen terü­leten felelősséget vállal - köze­li vagy távolabbi környezetében - a közösség érdekében valami­lyen jobbítás, fejlődés céljából. Ez a civil kurázsi Varga Endre, a 2000-ben létrehozott Veszpré­mi Civil Ház és a Veszprém Me­gyei Civil Hálózatért Közhasz­nú Egyesület vezetője szerint. A kaposvári Napsugár rehabili­tációs központ intézményeiben van elegendő gyógytornász. Az intézménycsoport koordináci­ós igazgatója, Hegedüs-Belez- nai Csilla szerint, ha úgy érzik, a sok munka miatt kezd túlter- heltté válni kollégájuk, megbí­zási szerződéssel további szak­embert vonnak be a munkába. NA, szerintem meg ez a civil kurázsi. Annak egyik kapos­vári jó példája. Mert mint He- gedüs-Beleznai Csilla mond­ta, azért tudnak így alkalmaz­kodni az igényekhez jól kép­zett gyógytornászokkal, mert nincs, aki felülről azt megtil­taná nekik. - Ez pedig azért le­hetséges, mert civil szervezet a fenntartónk - mondta -, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. Ezek után mit mondhatnék? Civil kurázsit a kórházakba! M.K. ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR-BUDAPEST A korai fej­lesztéssel foglalkozó kaposvá­ri intézmények közül a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszol­gálat Kaposvári Tagintézmé­nyében van elég gyógytornász. Hogy megyei szinten is így van-e ez, azt szintén nem sikerült meg­tudnunk. Azt pedig csak sejt­jük, a túljelentkezés és a létező gyógytornász-várólista közti el­lentmondás hátterében a kevés­sé piacképes bérezés is áll. A kórház gyógytornász-té mában nem kíván interjút adni. Ezt a rövid választ kaptuk a Kaposi Mór kór­ház vezetésétől arra a kér­désünkre, hány gyógytor­nász dolgozik a kórházban, illetve telephelyein, hány betöl­tetlen gyógytornász állás van ezeken a helyeken, s van-e vá­rólista Kaposváron. A kérdés aktualitását többek közt az ad­ta, hogy számos médium foglal­kozott a témával: több gyógytor­nászra lenne szükség az állami intézményekben, de létszám­stop van érvényben. A gyógy­tornászok többsége pedig a kór­házi létszámstop és a jobb tés miatt inkább a magánszek­torban talál munkát, de so­kakat csábít az ausztriai, németországi vagy angli­ai magasabb bér. Annál is inkább, mert a ha­vi 120 és 150 ezer forint közöt­ti közalkalmazotti bérnél nem nehéz jobb ajánlatot találni kül­földön, egy diplomás gyógytor­násznak átlagosan ugyanis eny- nyi fizetés jár itthon. Ennek el­lenébe a Pécsi Tudományegye­tem Egészségtudományi Kará­nak gyógytornász szakára há­rom-négyszeres a túljelentke­zés, a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karára tavaly és idén is 410 pont körül volt a felvételi határ. Magyarországon hat helyen, Budapesten, Szegeden, Debre­cenben, Miskolcon, Zalaegersze­gen és Pécsett működik gyógy­tornászképzés.- Méghozzá kifejezetten ma­gas színvonalon - mondta el megkeresésünkre Csikvárné Ta­kács Anikó, a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kapos­vári Tagintézményének igazga­tója -, így nem lenne csoda, ha külföldön igény volna a magyar gyógy­tornászokra, akik pedig élnének is a lehető­séggel. A konduktorok (egy sze­mélyben pedagógus és gyógyító, aki a központi idegrendszeri sé­rültekkel foglalkozik) esetében egyébként hatványozottan érzé­kelhető ez a jelenség. A képzés itt is magas színvonalú, a vég­zettek a magasabb bér reményé­ben gyakran külföldön keresnek munkát. Szakszolgálatunk ellá­tási területén egyébként van elég gyógytornász, ám, hogy ez megyei szinten is így van-e, erre nincs rá­látásom. Talán inkább a kórházak­ban lehet jellemző, hogy nincs elegendő szakember. Nagy segítség a legkisebbnek Bezárult a kör Szakemberek szerint az alapellá­tásban, a házi betegellátásban is nagy szükség volna a gyógytorná­szok munkájára. Az mno.hu sze­rint az alapellátásba még nem került be a gyógytorna, nem fi­nanszírozott, ezért sokakat ápo­lói státuszra kénytelenek felven­ni. A bama.hu azt is megírta: házi betegellátásban az dolgozhat, akinek legalább kétéves klinikai, kórházi tapasztalata van, míg magánpraxist az nyithat, aki há­rom év ilyen irányú tapasztalattal rendelkezik. S akkor a létszám­stop miatt bezárult a kör... Gyógytornászok várólistája? MEGYEI Tessék választani! Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu H ogy, hogy nem, éppen a Simicska Lajoshoz köthető Mezort Zrt. Győr-Moson-Sopron megyei földjeit verik dobra először az állami földek értékesítése során. Ezekre még 2001-ben, az első Orbán-kormány idején szerződött a bérlő az állammal ötven év­re, igaz, akkor még „jól feküdt” a hajdani Apeh-vezér, aki most éppen Vájná levesébe köpött bele a TV2 adás-vétele kapcsán. Ezek után azt mondani, hogy nincs oligarchaháború, finoman szólva bicskanyitogató. Márpedig Varga Mihály miniszter ezt nyi­latkozta a múlt héten a Népszabadságnak, s még ha meg is van szab­va nekik, hogy mit mondhatnak Simicska-témában (érdekes, Lázár Jánosnak nincs...), ez épp úgy a választópolgár hülyének nézése vá­lasztott vezetője, vezetői által, mint amikor a Simicska-Orbán konf­liktus kirobbanásakor a fideszes képviselők sorra mondták bele a parlamentben eléjük dugott mikrofonba, hogy ők aztán semmiről se hallottak, de hogy' Simicska-Orbán háború nincsen, abban biztosak. Itt csatlakoznék Lengyel Róbert siófoki polgármesterhez, aki ok­tóber 23-i beszédében egyebek között azt mondta, akkor lesz itt egyetértés, ha mi, a többség ész­revesszük, hogy nem csak az le­het igaz magyar, aki ezt teli to­rokból, dülledő mellkassal, akár naranccsal, akár szegfűvel a ke­zében ezt harsogja és ha eltűn­nek a nemzeten belüli ellentéte­ket sokszor mesterségesen szí­tó, a székeikhez tíz körömmel ragaszkodó megélhetési politikusok. És majd akkor, teszem én hozzá, ha nem hagyjuk, hogy akiket megválasztunk, hülyének nézzenek bennünket. Magyarországon gazdasági érdekcsoportok nem szólnak bele a politikai döntésekbe - mondta a már említett interjúban Varga Mihály. „A maffiaszerűen működő érdekcsoport emberét helyezik törvényhozási/kormányza- ti pozícióba. Ahol nagyobb megrabolható közkassza, széthordható közvagyon van, oda a saját ember mellé afféle „tartótisztet” is he­lyeznek. Ő hozza-viszi az utasításokat, nemegyszer kész rendelet­vagy törvénytervezeteket”. Ezt meg Ángyán József exállamtitkár. Tessék választani! ...ha nem hagyjuk, hogy akiket megválasztunk, hülyének nézzenek bennünket. Virtuális vártúra 3D-ben és okostelefonon KAPOSVÁR Magyarországi, köztük somogyi várak 3D-s rekonstruk­cióit mutatja be egy vándorkiállí­tás a Rippl-Rónai Megyei Hatás­körű Városi Múzeum rendezésé­ben. A tárlat idén októbertől 2016 májusáig látogatható. A kiállítás Búzás Gergely, a Magyar Nem­zeti Múzeum Mátyás Király Mú­zeuma igazgatójának ötlete alap­ján egy szekszárdi informatikai kft segítségével készült. Az ér­deklődők negyed órás filmeket is láthatnak magyar várakról, hogyan nézhettek ki a XV.-XVI. században. A tablók okostelefo­non is megtekinthetőek. Két so­mogyi várral egészítették a gyűj­teményt. A kaposvári vár ma­kettje is szerepel, amelyet Evlija Cselebi török utazó 1664-es leírá­sa alapján építettek. Nem biztos, hogy pontosan így nézett ki a va­lóságban a vár, de hogy a megem­A kaposvári vár makettje is látható lített házak valóban léteztek, azt Magyar Kálmán régész 2006-07- es Vár utcai ásatásai bizonyítják, amikor famaradványokat, desz­kazsindelyeket talált. A kiállítá­son az Őrtiloson megtalált Zrí­nyiújvár is szerepel a 2006-10-es ásatások leleteivel, tudtuk meg Tóth Mária történésztől. K. G. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is csatlakozott a kaposvári méhészek kezdeményezéséhez Két busszal mennek tüntetni Brüsszelbe A kiváló minőségű magyar mézet és a fogyasztókat védenék a méhészek ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR-BRÜSSZEl - Az EU meg­felelő szervezete azonnal indít­son vizsgálatot, vegyenek nagy­számú mintát az EU-ba beho­zott kínai méztételekből, és ves­sék alá tudományos alaposságú vizsgálatnak - ismertette a mé­hészek egyik követelését Petrus Lajos. - S ha kiderül a visszaélés, véglegesen tiltsák ki az EU-ból. Ezen kívül változtassák meg a méz direktíva eredet-megjelö­lésre vonatkozó uniós szabálya­it. Legyen kötelező a mézkeveré­keknél is feltüntetni a szárma­zási országokat a termék címké­jén, illetve azt, hogy milyen ará­nyú a mézkeverék. Ugyanis saj­nos az EU szabályozás Kínának kedvez azzal, hogy a jelölési sza­bályok mézkeverékeknél lehető­vé teszik azt, hogy a fogyasztói csomagoláson ne jelenjen meg a pontos eredet. Ezzel a lehető­séggel a mézkiszerelők alaposan vissza is élnek. Miközben tehát óriási mennyiségben ömlik be a kínai méz, egyetlen olyan üve­get sem lehet találni az EU-ban, amelyen fel lenne tüntetve, hogy az kizárólag kínai mézet vagy kínai mézet is magában foglaló mézkeveréket tartalmaz. Magyar méhészek szerint több ok miatt is merülnek föl kétségek a kínai méz valódisá­gával kapcsolatosan. Részint, mert a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Kína annyi mé­zet termel, mint az amerikai kontinens valamennyi nagy méztermelő állama és az EU ösz- szesen. Ami szerintük lehetet­len, figyelembe véve, hogy Kí­na területének nagyobbik fele száraz sivatagos, méhészeti te­vékenységre alkalmatlan. Ezen kívül Kína olyan dömpingáron adja a mézet, amiből ott se lehet valódi mézet termelnni.- Mostanáig a külföldi méz- csomagolók nem tudtak be­törni a magyar piacra a kínai mézzel a lényegesen alacso­nyabb ár ellenére sem - hív­ta föl a figyelmet Petrus Lajos. - Nagyon szomorú, hogy idén egy magyar csomagoló árasz­totta el vele a magyar piacot. Egy olyan csomagoló, aki ma­gát magyar méhésznek tart­ja, a csomagoló vállalkozását a saját nevével fémjelzett méhé­szetnek nevezi, és ezt tünteti fel a címkén a magyar zászló­val együtt, miközben az üveg­ben kínai méz van. • . Márkus Kata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom