Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-24 / 249. szám
2015. OKTÓBER 24., SZOMBAT Elvándorolt kollégáik miatt nőhet a dolgozók bére Munakerőhiány zárja a bérollót ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Alapvetően nem az a gond, hogy csaknem harminc- szoros a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb kategória között - magyarázta Karczagi Attila somogyi közgazdász sokkal inkább, hogy az emberek jelentős többsége az alsó öt csoportba tartozik. Annál erősebb egy ország gazdasága, s ezáltal annál nagyobb az átlagos jólét, minél inkább a középső kategóriák felé tolódik el a többség. Ehhez megfelelő munkalehetőségekre van szükség, így nem meglepő, hogy a fizetéseknél területi megoszlás szerint is jelentős különbségek látszanak: ugyanazért a munkáért Nyu- gat-Magyarországon, Budapesten vagy Közép-Magyarorszá- gon gyakran harmadával-felé- vel többet fizetnek, mint a szegényebb régiókban, azaz Észak- és Kelet-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon.- Egy somogyit ezért nem vigasztal, hogy adott esetben az országos átlaghoz viszonyítva egy-két százalékkal nagyobb a bérnövekedése az előző évihez képest - folytatta -, hiszen forin- tálisan a győri három százalék akár kétszer akkora is lehet, mint a kaposvári öt percent. A szakmákat, szakterületek nézve az informatikában, a műszaki és pénzügyi területeken lehet a hazai átlag felett keresni, míg a logisztikában, adminisztrációban és a humán területeken dol- jegyezte meg hiszen munkabér szempontjából abszolút hátrányos helyzetben vannak: egy fizetések szempontjából amúgy is elmaradott megyében keres- Jk nek az átlag alatt. Szerinte éppen a munkaerő kivándorlása hozhat komoly béremelkedést Somogybán. Az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt a munkáltatók kénytelenek lesznek többet fizetni dolgozóiknak, ha talpon akarnak maradni a gazdasági versenyben.- Elsőként a magasabban kvalifikáltaknál jelentkezik, sőt, egyes munkahelyeken már jelentkezett is a bérnöveke dés - állította hiszen a cégek rájöttek, nem Komoly teher: a kémény munkát nem honorálja | elfogadható bér Minimalbereseknek nettó százezer a zsebükbe! kapnak megfelelően képzett embereket bizonyos posztokra. Egy kezdő mérnök Budapesten akár a dupláját is megkaphatta eddig, mint Kaposváron, pláne Barcson vagy Nagyatádon, éppen ezért a munkáltatók nem találtak szakembereket. Most csökken a különbség, ahogy a fizikai dolgozóknál is elindult ez a folyamat, a jól képzett somogyi szakmunkás, ha nem is ment el Németországba, Ausztriába, de Szé: kesfehérvár- ra, Győrbe már hajlandó, mert annyival javulnak az életkörülményei. A megye számára nagy esély, ha végre tényleg megépül a 67-es gyorsút, mert tőkeerős cégek telepedhetnek meg Kaposváron, a Balaton és a megyeszékhely között, s nekik munkások kellenek majd. Miután kevés a megfelelő szakember, ez újabb fizetésfelhajtó tényező lesz, főként, ha külföldi tulajdonú cégek jönnek, melyek már most is 5-10 százalékkal magasabb bért adnak a munkásaiknak. Ez azt is jelenti: azok a vállalkozások, melyek eddig is itt működtek, kénytelenek lesznek jobban megfizetni az embereiket, különben lehúzhatják a rolót. Vas András gozók fizetése marad el a középértéktől. Ágazati lebontásban a jármű- és gépiparban alkalmazottak helyzete a legjobb, míg a közüzemi szolgáltatóknál és a kereskedelemben dolgozóké a legrosszabb: míg előbbiek kettő-hat százalékkal meghaladják a honi átlagot, utóbbiak ötnyolccal elmaradnak tőle.- Nem véletlen, hogy Somogy- ból az elmúlt időben megindult az eladók külföldre vándorlása Az MSZP követeli a közalkalmazottak azonnali 50 százalékos fizetésemelését, és a minimálbér nettó 100 ezer forintra emelését. üzente a szegénység elleni küzdelem világnapja kapcsán.- Minden javaslatot támogatok, ami a munkavállalók bérhelyzetén javít - mondta Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke. Bármelyik politikai oldalról jöhet a felvetés, egyetéret vele. Érdekvédelmi szervezetünk a Volán-szakmában három év alatt 50 százalékos bérnövelést kíván megvalósítani, a 2016-os bérigényeket december 15-ig juttatjuk el a munkáltatónak. Utasi Tamás, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének Somogy-Tolna megyei titkára szerint megyénkben is nagy a szegénység. A minimálbér-emelést jogosnak tartja. Daxner Gábor, a VOSZ megyei elnöke szerint szép elgondolás a minimálbér-növelés nettó 100 ezer forintra, de a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Terveket viszont lehetne készíteni. és tudatosan, a költségvetés mozgásterét figyelembe véve lehet végrehajtani az elképzelést. Harsányi Miklós Somogyikum feketén Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com E gykor nagyapám minden ősszel összegyűjtötte a gyümölcsöket a hatalmas péterhidai kertjükből, egyetlen darabot sem hagyott veszendőbe. Egy része nagymamám kondérjában landolt, hogy fenséges lekvárrá formálódjon, másik fele viszont a régi recept és hagyományos eljárás során alakult tiszta - és bivalyerős - házi pálinkává. A családomban mindig egyfajta mitikus dicsfény övezte e nemes nedűt, amit azonban az évek során sem tudtam igazán megkedvelni. Aztán találkoztam a barcsi nagymesterrel Tóth Tamással, több világkupás érmet nyert pálinka készítőjével. Bevallom, a „somogyikumként” aposztrofált boróka kóstolása után fintorogtam, a népszerű kajszinál megborzongtam, de végül beleszerettem a szamócába. A pálinkafőzés azonban drasztikusan visszaesett a legfrissebb hírek szerint. Az idén országosan előállított kétmillió liter pálinka csupán a tavalyi egyötöde. Hogy miért? Egyszerű: nem éri meg. Az év elején ugyanis uniós nyomásra megszűnt a bérfőzés adómentessége, így a korábbi 700 forint körüli munkadíjhoz hozzájött plusz 800 forint szeszadó címén. A házi pálinkakészítők alaposan meggondolják, hogy vigyenek-e cefrét a főzdébe. Tállai András, a frissen kinevezett és hangzatos címmel ellátott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakításával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos közben megígérte: az otthoni pálinkafőzés lehető- ' sége megmarad. Majd finoman hozzátette, hogy az uniós elvárások „párlat adójegy” bevezetését szorgalmazzák, ez egy liter 42 fokos pálinka esetében 700 forint. Ráadásul ebből minimum ötöt kell vásárolni. Bár azt eddig is tudtuk, hogy a házi főzetek egy nagyobb része a feketepiacra kerül, úgy sejtem, ez a szám most tovább emelkedik majd. Ahogy azt az egyik ismerősöm megfogalmazta: „Mit csináljanak szegény munkanélküliek? Persze, hogy pálinkát főznek! Ők is egyfajta üzletemberek: kényszervállalkozók.” „A munkanélküliek is egyfajta üzletemberek, kényszervállalkozók lettek.” Balaton-parti Kft.: közérdekű adat a vizsgálati jelentés ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Azt, hogy a jelentés megtárgyalása a siófoki képviselő-testület napirendjére kerüljön, néhány hónapja a képviselők többsége leszavazta (a Fi- desz-frakció tagjain kívül Hamvas Péter alpolgármester voksolt így), a polgármester azonban feljelentést tett a feltárt hiányosságokra hivatkozva. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya folytatja a nyomozást jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűn- cselekmények gyanúja miatt. A bírósági per során a városháza jogi képviselője azzal érvelt: a vizsgálati jelentés döntéselőkészítő iratnak minősül, ezért nem nyilvános. A Kaposvári Törvényszék azonban a nemzeti adatvédelmi hatóság álláspontjára helyezkedett, melynek állásfoglalását a siófoki önkormányzat kérte ki. E szerint a jelentés közérdekű adat. A városháza információnk szerint a csütörtöki ítélet írásos átvételét követően adja ki a vizsgálati jelentést a pert kezdeményező Bozai Ágotának. Fónai Imre A környezetvédelmet tanulmányozta húsz szennai diák Lengyelországban, méghozzá idegen nyelven Ha a hurkát szereted, jobban megy az angol SZENNA-RZYKl Ha a hurkát szereted, jobban megy majd az angol, ráadásul a környezetvédelmet is szolgálod! Ezt a mondatot nyugodtak kiírhatnák iskolájuk kapuja fölé a szennai diákok. Merthogy húsz szennai és húsz lengyel diák Frydrychowiceből és Wieprzből hat napot töltött együtt a környezeti nevelés jegyében a lengyelországi Rzyki- ben, ahol a program közös nyelve az angol volt. S hogy hogy jön ide a hurka? Rém egyszerű! A tavalyi hurkafesztiválon találkoztak a Lengyelországból érkezett tanárok szennai kollégáikkal, ahol azonnal meg is született az elhatározás: közös projektet kellene összehozni a két iskolának. A szavakat tettek követték, a lengyelországi pedagógusok pályáztak és nyertek. Október elején aztán útnak indult a húsz szennai diák és három tanár.- Előtte azonban komolyan készültünk az útra - mondták a diákok. - Voltunk a kaposvári biogáz üzemben, ahol betekintettünk a cukorrépa feldolgozásába és abba, hogyan keletkezik a biogáz. Itt még francia szakemberekkel is találkoztunk, akik elmagyarázták, hogyan szűrik meg a biogázt. Ezen kívül elmentünk Kaposszerda- helyre, ahol megismerkedtünk a szélturbina működésével. Erről, a biogázról, biomasszáról, a napelemekről, az újrahasznosíAzt vizsgálták, miként hat a savas eső a különböző anyagokra tásról, a savas esőről és a szmogról készítettünk prezentációkat, melyeket Rzykiben be is mutattunk. Persze falunkról, iskolánkról is meséltünk Wieprzben a lengyel diákoknak, s nagy sikert aratott a lengyelek körében a gyulai kolbász, a lecsó, Gerba- ud-szelet, a Túró Rudi és bodza szörp is.- Nagy élmény volt a gyerekek számára, hogy miután már az előző tanévben sokan megismerkedtek a facebookon, most „élőben” is találkozhattak - ösz- szegezte a kirándulás hozadé- kát Krénuszné Tóth Erzsébet, a szennai iskola tanára, aki Szép- né Márkus Júliával és Balogh Erikával közösen kísérte a, diákokat Lengyelországba. - Érdekes volt számukra a Vízerőmű, a napkollektorok működése, és számos érdekesség hangzott el a megújuló energiával kapcsolatosan. A legnagyobb élmény azonban talán mégis az volt a számukra, hogy megtapasztalhatták: az angol nyelv nem csupán egy tantárgy az iskolában. Segítségével kapcsolatokat létesíthetnek, megértethetik magukat diáktársaikkal, új dolgokat tanulhatnak, magyarul megtapasztalhatták, mire jó a megszerzett nyelvtudás. S reményeink szerint ez arra sarkallja őket, hogy nagyobb kedvvel tanulják majd az angolt. Márkus Kata
