Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-20 / 246. szám

2015. OKTÓBER 20., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g A trükközés ellen akarnak határozottan fellépni a kisvállalkozók A piacukért megküzdenek a somogyi méhészek Tiltakozó akcióra is készek a magyar méz védelmében a mé­hészek. A trükközés ellen akar­nak fellépni, így védenék piaci pozíciójukat. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu SOMOGY - Úgy tudjuk, hogy na­gyobb mennyiségű távol-keleti mézhez magyar akácmézet akar­nak keverni, melyet egyes vállal­kozások belföldi forgalomba hoz­nának - tájékoztatta lapunkat Mészáros János, a kaposvári Zse­lici méhész egyesület elnöke. - Ál­lítólag később jelentősebb tételben dobnák piacra az árut, ami azon­ban a hazai, így a somogyi méhé­szeknek sem kedvezne. Tudomá­sunk szerint jogilag erre van lehe­tőség, csakhogy előbb-utóbb ko­moly gondokat okozhat ez a lépés a kisgazdaságoknak. Félő, hogy a nagy áruházláncokban már a ka­rácsony előtti időszakban meg­jelenhet a hazainál olcsóbb ter­mék, ami jelentős versenyhát­rányt idézhet elő számos magyar méhésznek. Mészáros szerint-számos vásár­lót könnyű megtéveszteni, ugyan­is nem mindenki olvassa el a méz származási helyét. Egyes termé­keken azt jelzik: EU-s és nem EU-s méz keveréke az áru. így jogilag nem kifogásolható a kevert méz forgalomba hozatala, az más kér­dés, hogy az ilyen termékek töme­ges elterjedésének milyen szak­mai, gazdasági következménye lehet. Hangsúlyozta: ez csökkent- heti a magyar méhészek értékesí­tési lehetőségeit. Nehézségek so­rát élte át a szakma az elmúlt idő­szakban is, senki nem szeretné, ha a méhészek megélhetése ve­szélybe kerülne. Figyelemfelhívó akciót akarnak tartani várhatóan október végén a fővárosban vagy környékén, melyhez tervek sze­rint Somogyból egy vagy két busz- szal utaznak a méhészek. Mészá­ros János közölte: az akcióval fel akarják hívni a figyelmet az ága­zatot érintő gondra, s a hatóságok­nak és döntéshozóknak is jelezni akarják a problémát.- Azt szeretnénk, hogy a vásár­lók megbízható forrásból, elsősor­ban hazai mézet fogyasszanak - hangsúlyozta. - Szerintem na­gyon finom, egészséges a magyar akácméz, erről bárki meggyőződ­het. S ami lényeges: van magyar áru az országban. Somogybán közel 1200 mé­hészt tartanak számon. Az aká­con kívül meghatározó mennyi­ségben állítják elő a hárs-, a rep­cemézet is. A somogyi méhésztársadalom attól tart, hogy az olcsó távol-keleti termékek elárasztják a hazai boltokat I Még az eső is lehet izgalmas KAPOSVÁR Méghogy borús a hangulatunk? Rácáfolnak erre az örökmoz­gó fiúk: eshet és fújhat, a jókedvnek semmi sem szab határt. A szökő­kutas fröcskölődés mindig jó móka, még a bágyadt októberi napon is P ár hete egykori intézeti gyere­kek találkozójáról, a napok­ban a Lelencgyerek voltam című könyv kapcsán írt az újság a hazai gyermekvédelem egykori sze­replőiről. Szeretném árnyaltabbá tenni a képet. Az 50-es évek végétől elvétve volt árva az intézetekben, hiszen a háborús árvák már nagykorú­vá váltak. Jellemzően a gyámható­ság által szülőktől elvett gyerekek voltak a neveltek. A gyámhatóság akkor avatkozott be, ha a szociá­lis körülmények vagy a családon belüli erőszak azt indokolta. Ritka kivételek is voltak, amikor a szü­lő kérésére került sor az intézmé­nyi elhelyezésre, így kerültem 1959 szeptemberében Pomázra, gyer­mekotthonba. (A kastély, amiben laktunk már luxusszálló.) „Apám nagyon szerette a bort, anyám meg soha nem szerette az apámat. Na­gyon el voltak egymással foglalva, mintha én ott sem lennék. Igaz, problémamentes gyerekként nem sok vizet zavartam. Dicsekedni vi­szont mindkettő szeretett velem. A folyamatos hercehurca megvi­selt, folyamatosan hőemelkedésem volt. Szívkórházból, szanatórium­ból való elbocsátásomkor anyám­nak azt mondták, ne hagyjon ma­gamra. Gondolom, ez alatt azt ér­tették, törődjön kicsit jobban ve­lem, szeressen kicsit jobban, és nem azt, hogy dugjon be egy inté­zetbe. Ő úgy gondolt az intézetre, mint ahol úri kisasszonyok nevel­kednek.” Pomázon akkor csak felső tago­zatos lányok voltunk. Az ott töltött három évem alatt tudomásom sze­rint a négy évfolyamból csak hár­man voltunk beadott gyerekek. A faluban lévő iskolába jártunk ki. Akkor éreztem először, mi az a hátrányos megkülönböztetés, mi­kor a falusiak fegyelmezetten vo­nuló sorunkra gúnyosan reagál­tak. Kezdetben szomorú képet mu­tattunk. Az agyonjavított, kifakult köpeny, színehagyott pöttyös kö­tény, magas szárú fűzős cipő lát­ványosan megkülönböztetett ben­nünket még a legcsóróbb falustól is. Aztán rohamosan változott a helyzetünk, talán mert új igazga­tó került az intézet élére. Fokozato­san megújult, divatosabb lett a ru­határunk. Mi nem éheztünk! 1012 gyerekre jutott egy nevelő. Énekka­runk volt, amivel versenyeken sze­repeltünk. Szakkörök működtek, ,én fotó szakkörre járhattam. Vol­tunk kirándulni, szánkózni, szín­házban. Családon belül élőknek sem igen jutott több, mintamiben akkor részesültünk. Mára kezde­tektől „kimenő cédulával”, minta katonák egyedül közlekedhettem Pomázról haza, Nagykovácsiba, tehát élveztem a pedagógusok bi­zalmát. Soha nem tapasztaltunk fizikai erőszakot. Nemcsak Pomá­zon, de Szobon sem, ahol a VIII. osztályt jártam. Mivel Budapest környékén szükség volt egy intézet­re ahol vegyes korosztályba tartozó veszélyeztetett gyerekeket el lehet helyezni, minket egy blokkba áthe­lyeztek Szobra, ahonnan a mara­dék kevés fiút más helyekre szét­osztották. Szobon nem jártunk a Duna partján lévő kastélykert falain túl. Nem keveredtünk a családban élőkkel, mert az oktatás is bent folyt. Az tényleg kicsit emlékezte­tett az Abigél című film Matulájá- ra. Míg 10 éves koromban közle­kedhettem önállóan, ott 14 évesen POSTABONTÁS nem engedték meg. Talán a koráb­bi, fiúintézet adta rossz tapaszta­latok miatt voltak óvatosak a neve­lők. Csak jó emlékeket őrzök róluk. Talán mert kiváló, odaadó pedagó­gusok voltak, akik megpróbálták a lehető legtöbbet kihozni belőlünk Fontosnak tartották, hogy sínre te­gyenek bennünket. 10 végzősből hármunknak gimnáziumot és kol­légiumot intéztek. Nem rajtuk mú­lott, hogy csak én érettségiztem. Az általam ismert gyermekotthonok nem voltak kiemelt intézmények. Lehet, hogy a sztárolt Fóti Gyér- ■ mekvárosban más volta helyzet, de ahol én tanultam, ott nem fog­lalkoztak ideológiai áramlatokkal. Se párt, se vallás irányába nem te­relgettek bennünket. Fegyelmezés­ből csak annyi volt, amennyit min­den közösségi lét megkíván. Volt egymás elfogadására és hazaszere­tetre nevelés. „Bár évtizedekig nem volt kapcsolatunk, a pomázi neve­lőnőnk 72 évesen több átszállás­sal hat órát tömegközlekedett, hogy meglátogasson. Ilyen tortúrára eb­ben a korban csak a szeretet tesz képessé! Telefonálni is szoktunk. (Ő és a férje is, aki az igazgató volt Szarvason, a Luther Márton Taní­tóképzőben szerezték mega képe­sítésüket. A példákból látható: ugyanazon időszakban a két intézetben telje­sen más körülmények között, elté­rő nevelési elvek határozták meg az életünket. Ahány vezető, annyi különböző személyiség, másmás végeredménnyel. Én nagyon sze­rencsésnek tartom magam, mert jó emberekkel találkoztam. Nem mindegyikhez kötődöm, de mind­egyik egykori nevelőnk munkáját elismerés illeti! Sajnálatos, hogyha hamis képetfestenek róluk. J., Somogyvámos Hetven év után megszólal az orgona KAPOSMÉRŐ A fellépők mindig mások a mérői zenei esten, a cél azonban mindig ugyanaz; ado­mánygyűjtés a romorgona javá­ra. A 12. jótékonysági rendez­vényen a kaposvári születésű, Bécsben élő hegedűművészt, Ur- banetz-Vigh Margtot hívták meg a református gyülekezetbe. Töb­bek között eredeti spanyol tán­cok, verbunkos dalok hangzot­tak fel barokk és mai hangsze­ren, de szólt a viola d’amore, azaz a szerelem hegedű is. Műsora be­fejező részében a mai református énekeskönyvből válogatott. A mester tavasszal építi be a hang­szert a református templomban A templomi hangszer teljes új­jáépítése egy kedvező ajánlat­nak köszönhetően nemsokára elkezdődhet - tudtuk meg Kuta­siné Molnár Boglárka lelkésztől. Megállapodtak egy győri orgo­naépítővel, hogy a tulajdonában levő hangszer (hét regiszteresre bővítve) a mérői hajlékba kerül majd. A gyülekezet több mint 100 éves orgonáját a II. világhá­borúban szétverték az oroszok, csak a szekrénye áll a karzaton néhány síppal... A felmérések, a terv elkészítése után a mester télen végzi a műhelymunkát, ta­vasszal pedig az istenházában „építik fel”. Reményeik szerint a nyáron 70 évi hallgatás után is­mét szól az orgona. Gamos A. JOGSEGÉLY Ingyen segítenek Az alábbi szervezetek szakem­berei ingyen nyújtanak segít­séget jogi ügyekben a rászoru­lóknak: SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHI­VATAL IGAZSÁGÜGYI HIVATAL, JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁ­LAT: 82/527-760, 82/527-570 ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁ­TOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DO­KUMENTÁCIÓS KÖZPONT, BETEGJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-558 ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-611 GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-633 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG: 20/4899-633 AIjLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁG AZ EMBERI JOGOKÉRT ALAPÍTVÁNY: 70/330-5384 írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár, Kontrás- sy u.2/a), és az SMS-eket (tele­fonszámunk: 20/9689-444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azokat közöljük. Minden hét közepén közzé tesszük a következő idő­szak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események in­gyen bekerülhetnek a lap­ba, ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépőjegyes rendezvényeket hirdetésben lehet reklámozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom