Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-19 / 245. szám

2015. OKTÓBER 19., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g A Balatonnak végre egységes arculatot kell adni. Kevés -^tj fontosabb teendője van:: ennél a közeljövőben a Balatonért dolgozóknak, j DuüggpF a \5^gg^D#j[(D0 (^IplS ■I ■ // Fedőneve Balaton ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Kardos Gábor, a Bala­ton Kör elnöke azt mondta la­punknak: a Balatonnak végre egységes arculatot adni. - Ke­vés fontosabb teendőnk akad ennél a közeljövőben - hangsú­lyozta. Ebben ez nem segít. Az viszont segíthet, ha egy nem­zetközi szinten is ismert sport­klub is reklámozza, népszerűsí­ti a Balatont. 'A minisztérium el­képzelésében tehát van fantázia, még akkor is, ha Veszprém váro­sa nem része a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetnek. Kardos szerint jó volna egy olyan szervezet, amelyik fel tudna lépni a Balaton érdeké­ben egy konszenzussal megfo­galmazott régióstratégia alap­ján, legalább arculati kérdések­ben. A Balatoni Kör az egységes régiós márkaépítésre szeretne a BalatonBorral pozitív mintát mutatni. Az elnök úgy véli, ma­gát a Balaton lógót is egységesí­teni kéne (például Balaton-kék és napsárga színkódot használ­ni minden esetben, anekdotikus grafikai sallangok nélkül, túl­lépve végre a Balaton sziluettjé­nek elcsépelt használatán), sze­rinte mindennek az alapja, hogy létrejöjjön egy Balaton-marke- ting és kommunikációs központ, „azért, hogy megszűnjön a ma jellemző káosz, a háztáji színvo­nalú marketing”... „A hivatalos közlemények sze­rint a Balaton 2015 célja, hogy a visegrádi országokból érkező katonák a magyar katonákkal közösen begyakorolják a töme­ges bevándorlás okozta válság- helyzettel kapcsolatos logiszti­kai támogatási feladatokat; nem világos, hogy a programnak á néven kívül van-e bármilyen valós köze a Balatonhoz” - ír­ja Győrffy Árpád a balatontipp. hu-n. - Lehet, hogy az illetéke­sek arra gondoltak, hogy itt egy könnyen kimondható és a tér­ségben talán ma is jól csengő szó.” A szerkesztő úgy véli, ez viszont negatívan befolyásolhat­ja a balatoni turizmust. A Bala­ton elnevezése ugyanis „össze­kapcsolódhat mindazokkal a ne­gatív tartalmakkal, amik a mig­rációs problémákkal kapcsolat­ban mára kialakultak a közvé­leményben. Akkor, amikor a Ba­latonnal kapcsolatos legkisebb negatív hangulatkeltéstől is tar­tózkodni kellene, mert éppen a külföldi vendégkör szélesítésére lenne szükség”. Fónai Imre Siófok-Füred: nincs már nagy különbség Siófok, Balatonfüred, Zamárdi - tonfüred 497 ezer éjszakával régi- ez a három Balaton-parti telepü- ős szinten a legnagyobb, 9.8 szá- lés volt a legnépszerűbb az év első zalékos javulást produkálta az elő- nyolc hónapjában. A Központi Sta- ző évhez képest. Zamárdi 178 ezer tisztikai Hivatal (KSH) nemrég köz- éjszakás teljesítménye 2,1 száza- zétett vendégéjszaka-adatai alap- lékos javulást mutat A déli partról ján állította fel a balatoni toplistát még Balatonszemes fért a bala- a balatontipp.hu, a teljes Balatoni tontipp.hu toplistájára. Kiemelt Üdülőkörzetet (BKÜ), azaz A külföldi vendégek január és au- például Hévizet és Zalakarost is fi- gusztus között Balatonfüreden, a gyelembe véve. Mi azonban ma- belföldiek Siófokon jelentek meg a radjunk valóban a Balaton part- legnagyobb számban. Füred 13.6 ján. ilyen összevetésben Siófok állt százalékot javított a külhoniak fo­az élen augusztus végén a keres- gadása terén. A balatoni régió ösz- kedelmi szálláshelyek (szállodák, szességében a 2014-es vendégéj- panziók) vendégforgalma alap- szakaszámot hozta az első nyolc ján. A nyári főváros 587 ezer ven- hónapban, a növekedés tehát nul- dégéjszakás teljesítménye 1,4 szá- la, ám a BKÜ bonyolította le a hazai zalékkal jobb a múlt évinél, Bala- vendégforgalom 21.6 százalékát. Baskírjai leletek: Levédia és átírásra váró őstörténetünk SIÓFOK Megkérdőjeleződnek az ősigazságaink, át kell írnunk lassan az őstörténetünket - utalt Antal Miklós siófoki tör­ténész, történelemtanár arra, hogy baskíriai ásatásokon ma: ga is fogott a kezében olyan lele­teket, melyek alapján bizony ne­ki is át kell értékelnie azt a tör­ténelmet, amit eddig tanított... - Tíz éven belül válaszok lehetnek az olyan kérdésekre, hogy meny­nyi időt tölthettünk a kelet-eu­rópai sztyeppén, hogy hol lehe­tett Levédia, mert az orosz régé­szek nagyon lelkesek - jegyezte meg a tanár a Siófoki Városi Ke­reszt Közösség második előadás­napján. A rendezvénysorozat ar­ra hivatott - idézzük Horváth Já­nos ötletgazdát -, hogy felkészít­se lelkiekben a városlakókat az adventi kettőskereszt-állításra.- Hol volt Levédia? - tette fel a kérdést Antal Miklós. - Ma már az biztos: ott pont nem, a Feke­te-tenger partvidékén, ahová az iskolai térképeken rajzolják. Ta­lán valahol a volgai átkelőket őr­ző kazárok birodalmának ha­tárvidékén. Nyolcadik-kilence­dik századi sírokat ásnak most a Nyugat-Szibériai Alföldön, azt mondja az orosz régészprofesz- szor, hogy „egészen biztosan ma­gyarok”. Magam is fogtam nyol­cadik századi szablyát a kezem­ben. Ugyanolyan övveretek ke­rülnek elő Nyugat-Szibériában, mint a Kárpát-medencében. Le­het, hogy a viselője ott született és a Kárpát-medencében halt meg? Két-három nemzedék alatt keresztülmentünk a kelet-euró­pai sztyeppén? Mi a magyar, er­re a kérdésre sem egyszerű a vá­lasz. Az egymás mellett élő né­pek a népvándorlásokkor cso­portostul menekültek. A hon­foglalás kori magyarság pusztai lovas nomád harci móddal ér­kezett, türk viseletben, de ettől még a finnugor nyelve is meg­maradhatott... A „magyarság valódi őstörté­netéről” beszélt Cey-Bert Róbert Gyula is. Még két hasonló ren­dezvény adventig, azután ket- tőskereszt-állítás. Fónai Imre Kettőskereszt-állítás előtt a Siófoki Városi Kereszt Közösség újabb programja ÉSZREVETTÜK Judit emléke KAPOSVÁR A tavaly tragikusan fia­talon, 29 éves korában elhunyt Lá­bas Juditra emlékeztek szomba­ton Kaposváron a Toldi Lakótele­pi Tagiskolában. Míg az iskola rö- pis beállítottságú 5. és 6. osztályos reménységei más csapatokkal vív­tak ádáz csatákat a pályán, addig a tanárok és a szülők az intézményt és udvarát csinosították. A szom­bati akció során a nap végére kellő­en el is fáradt mindenki, mégis csu­pa jó kedélyű embert lát(hat)tunk a Toldiban. SMS * \ IDÉZET 160 EZRES VÍZDÍJ: A Somogyiban olvasotthoz hasonlóan jártam én is a vízórával, igaz csak 7 ezerbe került bevizsgálással együtt. Arra is azt mondták, hogy jó az óra. Mi is ketten vagyunk, ez pár éve történt. VÍZDÍJ: Miért nem fordultak for­dultak a Lajcsihoz tanácsért? Néha egyébként nem árt ránéz­ni a nem használt ingatlanra, ha az óra után törik a vízveze­ték, napok alatt is baromi nagy lehet a fogyasztás. Egyébként meg ha tényleg minimális a fogyasztás akkor miért átalány­ként fizetik? Ott később borul ki, ha baj van. HATÁR: Szombat óta annyi a rend­őr, mint előtte a menekült. Egy színész azt gondolja, hogy mivel mindenféle szerepet ját­szik, mindenféle dologhoz hozzá tud szólni. Ez nem így van. Nincs szükség rá, hogy a művészek el­kezdjenek politizálni. Nem álltam egyik oldalra sem, mivel nem lá­tok a dolgok mögé. Nincs értel­me úgy beszélni valamiről, hogy annak csak kis szeleteit ismeri az ember. Csányi Sándor Most csak a szépre emlékezem. A mondandómat régről kezdem, így lesz kerek. Az öregség nem be­tegség, hanem egy állapot, és kell hozzá erős akarat és persze némi szerencse, hogy az évek jól teljenek. Erről szeretnék megemlékezni. A Somogyi Hírlapot már 1953 óta előfizetjük a mai napig, ezt a Vezetőség értékeli és időnként meg­köszöni vásárlási utalvánnyal, elő­fizeti a TV újságot, a Kiskegyedet, különböző utazásokra ajánlatot tesz. Utazni, világot látni mindig szerettem volna. Az 50-es 60-as években külföldre a katonák nem mehettek, de a hozzátartozók igen. Ezért a barátnőmmel és a férje­ink engedelmével elhatároztuk, ki­csit körülnézünk. Hol kezdjük? Én mondtam, menjünk Törökország­ba. Nem, Ausztriába megyünk előbb, mert a szomszédunk ott la­kik és régóta várja, hogy menjünk - mondta a barátnőm. A következő évben mondom, akkor most men­jünk Törökországba, nem előbb el­megyünk Németországba. A nővé- remékhez a Balatonra meg évek óta jönnek a németek nyaralni és már várják, hogy menjünk. De most már tényleg menjünk Török­országba. Szlovákiába megyünk, mert a férjem rokonai várnak. De, hogy miért akartam mindenáron Törökországba menni, a mai na­pig nem tudom megmondani. Hirdetve volt egy moszkvai ked­vezményes repülőút, akkor hát menjünk oda, - mondtam én. Ne­hezen tudtam rábeszélni barátnő­met, mert félt, hogy lezuhanunk. Si­kerültmeggyőzni, és mára repülő­gépen ültünk a felszállásra várva nagy izgalommal. A felszállás előtt a szabályokat ismertették, mit lehet és mit nem, aztán mindenkinek ad­tak tablettát, hogy aki rosszul van, kapja be - így mondták. Az ablak mellé ültem, nagyon jól kiláttam, és csodáltam ahogyan eltávolod­tunk a földtől,és az emberek, mint a kis hangyák, akkorák voltak. Ha­talmashegyek, városok, erdők fe­lett repültünk. Hívtam a barátnő­met, hogy nézzen ki, de csak a ke­zével intett, ugyanis a tablettával volt elfoglalva. Aztán már alattunk a fehér felhők hömpölyögtek, felet­tünk az ég sötétkék volt és a Nap is, meg a Hold is egyszerre fent vi­lágított halványsárgán. Oroszország is csodás volt, mint ahogy azt követően is minden or­szág, ahová eljutottam. Miután már mindenki mehetett külföldre, igya férjemmel folytattuk az uta­zásokat, de Törökországba ő sem vittel. Romániába több éven át POSTABONTÁS mentünk vendégségbe. Egy nyáron elmentünk a román tengerre. Az utunk a Fogarasi Havasokon vitt át, és a nyár kellős közepén a tetőn kialakított pihenőn megállva nagy hóesés fogadott. Lehúztam a cipő­met és mezítláb körbe szaladtam az autót, hogy érezzem is, hogy nem csak álmodom az egészet. Azóta eltelt 31 év és már nem men­tünk külföldre. Faluba költöztünk, és itt sok minden más elfoglaltsá­gunk lett, amit szívesen, örömmel csináltunk, és elfelejtettem az uta­zásokat. Közben a férjem elment, sajnos a barátnőm is, meg aztán ilyen hosszú idő alatt sokan meg­öregedtek, talán még én is. A nyár elején az újságban egy nagy borí­ték volt, ami arról szólt: „Köszönet­képpen Önnek, a Somogyi Hírlap hűséges olvasójának ajánljuk ezt a különleges utazást, amely 150.000 Ft kedvezményt biztosít■ Törökor­szágba, 8 napos körutazásra”. Sajnos az idő felettem is eljárt, be kell látnom, hogy az érszűkü- letes lábam nem viszel még a 10 házzal arrébb lévő boltba sem. El­múltam 90 éves. A12 éves déduno­kám azt mondja,- Neszomorkodj dédi a 100. születésnapodon én sü­töm a tortát, és ha még akkor is akarod, én elviszlek Törökország­ba. Tudod mit Tomikám azt még megvárom. Benkő Béláné, Őrei

Next

/
Oldalképek
Tartalom