Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-19 / 245. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. OKTÓBER 19., HÉTFŐ FELÜTÉS Utódlás a kártyán Lázár János: Mindenki meg­nyugodhat, nem tudok ultiz­ni, ezért nem lehetek a mi­niszterelnök utódja. Hirtv.hu mondani, mégis ki keve­ri a kártyát? K. G. HÍREK Hospice-nap Nagyatádon A Nagyatádi Kórház szervezésében jótékonysá­gi est keretében emlékeztek meg a Hospice Világnapjáról. A hospice osztályon élő idősek utolsó napjait szeretnék szere­tettel megtölteni, kellő odafi­gyeléssel és gondoskodással. Ezt a törődést láthatjuk a gye­rekek rajzpályázatra érkezett műveiből is. Az estem fellép­tek a helyi zeneiskola fúvósai, zongoristái és gordonkásai. A zeneiskola énekes kamara­csoportja népdalfeldolgozáso­kat adott elő. Gy.J. Bajt okozhat a tolnai uborka Kígyóuborkát vont ki a forgalomból a Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hiva­tal, mert nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyago­kat mutattak ki benne. A mért szermaradékok nagy dózis­ban okozhatnak émelygést, hányást, gyengeséget, gyor­san felszívódnak és eloszla- nak a szervezetben. Hosszú távú egészségügyi károsodást nem jelentenek. A Tolna me­gyei kiskereskedő raktárából több helyre is szállítottak a zöldségből. K. G. Múzeumok őszi fesztiválja f*0 SVASétálj, gyalogolj, bringázz velünk és fedezd fel!- ezzel a jelszóval indítottak túrát a múzeumok őszi feszti­válja keretében Kaposváron. Megismerkedhettek azzal, hol és hogyan élt Rippl-Rónai Jó­zsef. A fesztivál másik prog­ramja a Desedai panorámák című előadás volt a Fekete Ist­ván Látogatóközpontban. K. G. Fémművesség a tanyán kWCíi. Mesterségek napját tar­tottak a patcai Katica Tanyán a hétvégén. Az érdeklődők meg­ismerkedhettek a fémműves­séggel, és réz medálokat ké­szíthettek Gáli Veronika útmu­tatásával és vezetésével. K. G. Nyugdíjasokat köszöntöttek ‘ A Toponárért Nyug­díjas Egyesület szervezett ta­lálkozót a helyi nyugdíjasoknak a hétvégén a toponári művelő­dési házban. A szépkorúakat Szita Károly polgármester kö­szöntötte. K. G. ►Folytatás az 1. oldalról Népviselet es falubusz: ma mar mindkettő egyforma jelképe a vidéknek. A háromezer önkormányzat tíz százaléka képes valódi gazdálkodásra SOMOGY Feledy Gyulát is huszon­öt éve, 1990 októberében válasz­tották polgármesterré az azóta az országos figyelem középpont­jába került kisközségben és az­óta is irányítja Kötését. Mellette állatorvos és fest, a művészet tere­li el a gondolatait a napi feladatok­ról, mert „egy ilyen nagyságú fa­luban a polgármester raktáros és brigádvezető is egyben, huszonöt éve minden reggel hétkor eliga­zítást tartok a munkásoknak”. És Feledy Gyula az elmúlt negyed­század eredményei közé sorolja, hogy meg tudták tartani harminc- nyolc fős iskolájukat és óvodáju­kat. Amit nem tesz hozzá: Kötésé­re sosem volt jellemző, hogy bár­miféle „zűr” lett volna...- A háromezer önkormányzat tíz százaléka képes önkormány­zásra, vagyis valódi gazdálkodás­ra - villant fel egy sokatmondó adatot az önkormányzatok jelené­ről huszonöt évvel az első szabad választások után Schmidt Jenő. Tab fideszes polgármestere, a leg­nagyobb önkormányzati érdek- védelmi szövetség (TÖOSZ) elnö­ke amondó: az önkormányzat egy állami alrendszer, ezért mindig is „pórázon lesz tartva”. Ma évi 750 -800 milliárd forint a helyhatósá­gok összes adóbevétele, ez nagy­jából háromszáz településen kép­ződik. A tabi polgármesternek to­vábbra is az a meggyőződése: a kétezer lakos alatti települések számára a környező földek jelent­hetik az erőforrást, a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek földadó formájában támogathat­nák a helyi közösséget. SokatvártaTÖOSZazúj,feladata­lapú finanszírozástól, ám az elnök szerint ahogyan az idei, úgy a jövő évi állami költségvetésben sem lát­szik a kötelező önkormányzati fel­adatok teljes finanszírozása, fé- lig-meddig még mindig normatív a támogatás. - Ahol van adóbevé­tel, ott abból át tudnak csoportosí­tani szociális támogatásra, bölcső­dére, óvodára - így Schmidt. - A helyhatóságok összes bevételének a hetven százaléka megy el köte­lező feladatokra, ahol marad még ezen felül, ott tudnak fejleszteni. Sem a szövetség, sem személy szerint Schmidt Jenő nem ért egyet a közszolgáltatások államosításá­val. - A vízzel, a szennyvízzel, a hulladékkal, a kéménysepréssel kapcsolatos ügyeket helyben kéne meghagyni, nem egy nagy mamut­központból intézni. Kisebb körök­be kéne ezeket szervezni, lám, az állami tulajdonú víziközmű-sZöl1 gáltatók is, közte a DRV, pénzügyi krízishelyzetben vannak. Külön kéne megvizsgálni, hol hasznos a központosítás és hol nem; lehet, hogy az egészségügyben az, de nem biztos, hogy az oktatásban is. Abban bízom, hogy hosszú távon azért a gazdasági, vagyis az észér­vek győznek... Fónai Imre Molnár Árpád visszatért Siófok első polgármestere, Molnár Árpád (1990-94) visz- szatért a városházára, októ­ber elsejétől azt a beruházási osztályt irányítja, mely koráb­bi vezetőjének azonnali hatály- lyal mondott tol a jegyző a kö­zelmúltban. Ezzel párhuzamo­san Lengyel Róbert siófoki pol­gármester elrendelte az elmúlt egy év összes beruházásának felülvizsgálatát. Molnár Árpád, mint köztudott, több cikluson át polgármesterkedett Balaton- szabadiban. Agyonvertek egy fiatalt Kálmáncsán KÁLMÁNCSA Felbolydult a település a gyilkosság hírére, miután ottho­nában holtan találtak egy 31 éves helybeli férfit. A ház egy 54 éves férfié volt, aki korábban befogadta az áldozatot. A rendőrök most az idősebb férfit gyanúsítják az em­beröléssel, őrizetbe is vették; és indítványozták az előzetes letar­tóztatását. A faluban azt beszélik, hogy a fiatal férfit négy nappal ko­rábban a kocsmában verték meg, bárszékkel ütötték a fejét. Haza­ment, és csak négy nap múlva ta­lálták holtan. Egyébként minden­ki szelíd, barátságos embernek ír­ta le az áldozatot, de azt emleget­ték, hogy gyakran italozott. Ami­kor a szülei házából el kellett men­nie, az 54 éves férfi otthonában húzhatta meg magát. Most a házi­gazdát hallgatták ki gyanúsított­ként, de egyelőre nem tudni, mi­kor és miért bántalmazhatta az ál­dozatot. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz, orvosszakértőt vontak be az ügybe, hogy kiderítsék, mi okozta a fiatal férfi halálát. K. G. Tapintsd meg! Érzékenyítés diákoknak SIÓFOK A legfogékonyabbakat, vagyis az általános- és középis­kolás diákokat kívánta elérni az érzékenyítő napokkal a vakok és gyengénlátók somogyi szerveze­tének siófoki kistérségi csoportja. Bepillantást nyerhettek a fiatalok a látásfogyatékkal élők és vakok mindennapi életébe, azért, hogy felnőttként jobban megértsék és segítsék látássérült embertársai­kat. „Nem látod? Tapintsd meg!” - e jelszó jegyében fogadta a siófoki kistérségi csoport a város és a tér­ség diákjait. F. I. Rendházat szeretnének az iharosi lovagok Középkor tizenöt éve IHAROS Megalakulásának tizen­ötödik évfordulóját ünnepel­te a hétvégén a Szent László Ki­rály Lovagrend Iharoson. Ez a ju­bileum nagy szó egy olyan civil egyesület életében, amely a kö­zépkori magyar hagyományőr­zést tűzte ki zászlajára, mond­ta Horváth Győző nagymester. A közös ünneplésre meghívták a hasonló szerveztek képviselőit, jelenlegi és egykori tagjaikat és a működésüket segítőket is. Ün­nepi szentmisét tartottak a kato­likus templomban, a szentbeszé­det a pálos szerzetesrend hazai tartományi gondnoka mondta. A rendezvényt Szászfalvi Lász­ló országgyűlési képviselő nyi­totta meg. Felszentelték a lovag­rend leendő rendházának szim­bólumát, egy Szent Mihály szob­rot. A kaposvári Rónai Attila öt­vös mester a Szent Koronát és a koronázási jelvények hiteles má­solatát mutatta be az egybegyűl­teknek. A Szent László szobornál megtartott koszorúzás után a po- gányszentpéteri Ciklámen nyug­díjas klub adott műsort. A közön­ség leginkább a látványos har­ci és alakzati bemutatókat vár­ta, a bátrabbak még a csatacsilla­gok vagy a kelevéz hajítását is ki­próbálhatták. Az érdeklődők be­járhatták a tájházat és kiállítóhá­zat, sőt egy vadfarmot is, ahol ős­honos magyar állatokkal ismer­kedhettek. Az iharosi középkori templomromhoz is ellátogattak. Délután a Hétszergörbe Hagyo­mányőrző Egyesület néptáncosai ropták, majd este a tábortűz mel­lett a Bándi Dobkör előadása szó­rakoztatta a jelenlévőket. A Szent László Király Lovagrendnek 18 tagja van, vannak köztük iharo- siak, iharosberényiek és nagy- kanizsaiak, de porrogszentki- rályi és zákányi tagok is csatla­koztak hozzájuk. A lovagrend he­lyi, vagyis iharosi bejegyzésű, és nagy álmuk, hogy egy központi rendházat építsenek. K. G. Harmincöt fellépő a szépkorúgálán BALATONFOLDVÁR Most jó lenni nyugdíjasnak; súlyos gondoktól terhelt ma a nyugdíjaslét - hova­tartozástól függi) politikusi meg­nyilatkozásokat idézett Stikel Já­nos, a nyugdíjasok szervezetei somogyi szövetségének elnöke szombaton Balatonföldváron, a megyei szépkorú művészeti gála második, észak-somogyi felvoná­sán. - Mindkét megközelítésben van túlzás és realitás is - így az elnök. - Az idősek világnapján a köszöntők szájából nagyon gyak­ran hangzik el, hogy milyen fon­tosak a nyugdíjasok a társada­lomnak, hogy az egyik fő tartó­oszlopot mi jelentjük. Aztán jön­nek a hétköznapok... Szövetsé­günk elnöksége fontosnak tart­ja, hogy politikai kurzustól füg­getlenül felhívjuk a figyelmet, ha az ígéreteket nem látja megvaló­sulni. Hogy a nyugdíjas éveit sen­ki ne egy lassú, de folyamatos el­szegényedésként, életszínvonal-, életminőség-romlásként élje meg. Taszáron a katonadalos talál­kozón nyitották meg a szépkorú- ak hónapjának rendezvénysoro­zatát, a szépkorúgála első hely­színe Nagyatád volt, ezúttal Bala­tonföldváron harmincöt produk­ció került a Bajor Gizi Közössé­gi Ház színpadára. A kulturális seregszemlének egy híján húsz­éves a hagyománya. Stikel János azt mondta: - Ezekre a gálákra nem szerepelni jövünk, hanem találkozni, ünnepelni, köszönte­ni egymást. Szerénytelenség nél­kül állíthatom, hogy a mi gene­rációnk kiemelkedő szerepet tölt be a magyar kultúrkincs egy je­lentős szeletének, a népi hagyo­mányok, a népzene és a népdal­kincs megmentésében, továbbvi­telében. November 7-én Niklán, a szép­korú hagyományőrzők és szín­játszók találkozójával ér véget az őszi programsorozat. F. I. Jó beszélgetések LÁBOD Az idősek hónapja nyi­tó rendezvényén a bentlakók lép­tek fel, a hétvégén pedig őket ne­vettették meg a vendégek. Ok­tóberben már évek óta felkere­sik a csokonyavisontai nyugdíjas hagyományőrzők a lábodi Szoci­ális Gondozási Központot, hogy műsorukkal jókedvre derítsék az idősek otthona lakóit és klub­tagjait. Ezúttal kisdobos-paró­diával, A szép ember és a csal­fa asszony című erdélyi népme­sével, csasztuskákkal szerepel­tek a délutáni együttléten, a vi­dám összeállítás végén verseltek és énekeltek a szeretetről. Majd vendégül látták a jelenlévőket, falatozás közben jóízű beszélge­tések zajlottak. G. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom