Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2015. OKTÓBER 18., VASÁRNAP MEGYEI KÖRKÉP 3 tÁKÁNY Szombaton éjiéikor a kor­mány ígéretének megfelelően le­zárta horvát zöldhatárt. Zákány­nál péntek délután emiatt fel­gyorsult a menekültek küldése Horvátországból, érezhető volt, hogy a horvát fél sietteti a szállí­tást, hogy minél többen érjenek még át a határon. Aznap még mintegy hatezer bevándorló ér­kezett a magyar-horvát határra, ennek fele Zákányba. Az utolsó­ként átlépő menekültek szerint, akik este 10 óra után érkeztek, a kerítés nem állítja meg őket, új utakat fognak keresni. Az utolsó csoportban sok volt a mozgássé­rült, mankóval bicegő. Jankó Szabolcs, Zákány pol­gármestere lapunknak elmond­ta: a határzár előtt jelentős rend­őri összevonást és honvédségi mozgósítást tapasztalt, emiatt szerinte minden bizonnyal ki­bírják majd, ha további nyomás nehezedne a zöldhatárra. A zá- kányiak jó része már várta a ha­tárzárást, de féltek attól, hogy ezután is a zöldhatárra enge­dik a menekülteket a horvátok, és ez feszültséget szül. Az utolsó napon a sártengerrel küzdöttek az áthaladók, akik a zöldhatár­ról egy teljesen felázott cseme- téskerten át juthattak el a gyé- kényesi vasútállomásra, gyak­ran vékony cipőben vagy mezít­láb. Néhol térdig, vagy bokáig érő iszap várta őket, míg a hor­vát oldalon murvával leszórt út­vonalon terelték a határig a be­vándorlókat. K. G. Prágai kirándulás somogyi szemmel: a száztornyú település kincseivel érdemes megismerkedni Tizenötezer magyar él jelenleg Csehországban KAPOSVÁR-PRÁGA Egy jó cseh sör, hangulatos kiskocsmák, knéd- li vagy kacsa a tányérban. Prá­ga a magyarok kedvelt kirándu­lóhelye, a somogyiak egyik ked­venc városa. Majdnem végig au­tópályán jutunk el a cseh főváro­sig, talán ez az egyik legvonzóbb tulajdonsága: közel van és egy­szerű odajutni. Az M7-es autópá­lyáról Budapesten az MO segítsé­gével átérünk az Ml-esre, innen pedig már szinte egyenes az út Győr felé. Határellenőrzés nélkül lépünk be Szlovákiába, majd on­nan Csehországba. Néhány óra alatt már át is léptük Prága vá­roshatárát. - Prága viszonylag könnyen elérhető tőlünk, és ez is vonzza a magyar turistákat - mondja Tóth Fanni blogger, aki a magyarok által legked­veltebb külföldi úticélokat vizs­gálta. - A cseh főváros bővel­kedik nevezetességekben, nem túl drága, érdemes megkóstol­ni a cseh konyha ízletességeit, és persze a cseh sört. Az eze­rarcú város egyetlen pillanatig sem hagy unatkozni: az óváros híres helyei viszonylag kis he­lyen tömörülnek, a prágai vár­ból csodálatos a kilátás, legnyű­göző az Arany utcácska, a Ká- roly-híd szobrai a történelmet idézik, építészeti remekek töm­kelegé, számtalan zöld park, közel száz magabatörő torony, a belváros akár gyalog is bejár­ható. A tömegközlekedés jól fel­épített, és akár egyetlen villa­mossal is bejárhatjuk a legfon­tosabb nevezetességeket. Érde­Prágában jártunk. Nem is gondolnánk, mennyi magyar él a cseh fővárosban mes azonban vigyázni ezzel, a 22-es számú villamossal: miu­tán a legtöbb turista vele uta­zik, ezért méltán szolgált rá a „pick-pocket express” cimkére: hírhedten sok zsebessel, tolvaj­jal találkozhatunk rajta.- Érdemes mindenképpen megnézni a híres látnivalókat, de azért nem elfeledkezni a kis mellékutcákról, eldugott sörö­zőkről és külvárosi éttermekről - adott tanácsot az utazás előtt la­punknak a Balatonnál vendéges­kedő önkéntes nyelvtanár, Ryan Gentle, aki bár ausztrál szárma­zású, már több mint fél éve Prá­gában él. - Ha el akarod kerülni a tömeget, érdemes jó korán fel­kelni és úgy felkeresni a híres he­lyeket: elsétálni a Károly-hídra, csavarogni egyet az Óvárosban, megnézni a napfelkeltét a Moldva partjáról. Egy fontos mondatot is tanít: Kak se más? - ami azt jelen­ti, hogy Hogy vagy? A cseh nyelv lég bonyolult, de számos magyar Magyarok Prágában Az óvatos becslések szerint ma körülbelül 15 ezer magyar nem­zetiségű él a Cseh Köztársa­ságban. akiknek 80 százalé­ka Dél-Szlovákiából származik. A magyar kivándolók első meg­telepedését történészek az első Csehszlovák Köztársaság létrejöt­tének dátumával párosítják. Ek­kor elsősorban Kárpátaljáról és Szlovákiából vándorolt Prága irá­nyába a magyar értelmiség. A vá­rosban sorra alakultak a magyar kulturális egyletek. 1925-ben létrejött például a Szent György Egyetemi Kör, három év múlva pedig a Sarló Mozgalom. A máso­dik világháború borzalmai után a magyar nemzetiségű, de ott élő honfitársunk elveszítette cseh­szlovák állampolgárságát. A poli­tika a lakosságot vissza Magyar- országra, illetve a határvidékekre telepítette. Az 1960-as években azonban a magyar kisebbség száma ismét növekedett: tanu­lási lehetőségekért és munkáért vándoroltak újra Prága irányába. hasonlóságot is felfedezhetünk: cukráma-cukrászda, kolbász-klo- bása, bab-bob, málna-malina, ká- poszta-kapusta. - A magyarok legkedveltebb és legismertebb sörözője az U Fleku, ahol a házi sört már a XIX. század óta válto­zatlan technológiával készítik - meséli a város szerelmese, a sió­foki Tóth Bernadett. - Azt mon­dom, ha valaki elutazik Prágába, akkor ez egy „must see” hely, az­az szinte kötelezően meg kell láto­gatni, ahol kóstoljuk meg a legen­dás nedűt. Prágában a Károly híd (Karluv most) olyan, mint Rómá­ban a Colosseum, vagy Párizsban az Eiffel-torony. A hatszáz éves monstrum az Óvárosi részt (Sta- ré Misto) köti össze a Kisváros­sal (Mala Strana). A híd 516 mé­ter hosszú, 9,5 méter széles, és IV. Károly rendelkezésére építették. - A híd a város legrégebbi és leg­híresebb hídja - mutat rá Ryan Gentle. - Prágai barátnőmtől tu­dom, hogy bohémiai homokkőből készült és rengeteg barokk szent és védőszent szobra díszíti: ezek azonban nem eredetiek, hanem a 17-18. századból származnak. Egykor nem csak esztétikai, ha­nem stratégiai jelentősége is volt: számos torony yédi, katonai sze­repe által pedig az ellenség soha nem tudott szabadon bemasíroz­ni a városba. Ez a királyi család koronázási ünnepségének is fon­tos részét képezte: a cseh kirá­lyok Vysehrad-ból Hradcany-ba tartó koronázási menete itt ha­ladt el.- A prágai vár ma a köztár­sasági elnökök székhelye. Egy nemrég nyilvánosságra hozott brit kutatás eredménye szerint London a legkoszosabb és a leg­drágább, Brüsszel a legunalma­sabb, Prága pedig a legolcsóbb város Európában. Ezt a TripAd- visor.com független utazási ol­dal készítette. J. G. OM0M] íMJffifc űífő®[] m í| hM!®§i CsIoc^MiDodqCs Szom batita zá rvaeáhtMM > -MM kmms- .4 4 % Mm* Cm * . «Hnr^2l2fiWr'?f^ÍBk^SiaQBHNr . ttf liXulÉrSVHBk tt ♦ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom