Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-17 / 244. szám

2015. OKTÓBER 17., SZOMBAT INTERJÚ munka után pedig rohantam a Halászbástyára és két má­sik étterembe énekelni. Kel­lett a pénz. hogy ki tudjam fi­zetni az albérletet és ennivalót vegyek. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy amikor megkaptam az első fizetése­met. ami tulajdonképpen két fizetés volt. elmentem a Cor­vin Áruházba, és vettem ma­gamnak egy bőrkabátot, hoz­zá csizmát, ridikült és kalapot - mind bézs színű volt - és még egy sminktáskát is. Ez volt az első alkalom az életben, hogy nem más által levetett ruhát vehettem fel. Addig erre nem futotta, és később sem számít­hattam a szüleim támogatása­ra. Kilencen voltunk testvérek, és gyerekkoromban megta­pasztaltuk. mit jelent éhezni. Sosem felejtem azt a februá­ri estét, amikor a dunna alatt vacogva, a kihűlő fekete spar­herd mellett vártuk anyánkat, hogy hazajöjjön, mert aznap még nem nagyon ettünk. Ez az időszak szerencsére hamar el­múlt. de örökre mély nyomot hagyott bennem. Felnőtt fej­jel inkább nem aludtam, min­den fellépést elvállaltam, de nem hagytam, hogy a kislá- - Más nő kikaparta nyom ehezzen. Mert ugye mit volna a szemét, ad a Jóisten: szerelmes lettem. - Pontosan. Én vi- és megszületett a kislányom. szont egész életem­ben mindig kultu­- Nem hozott, hiszen a rádió - Aminek az édesapja nem ráltan szerettem el­elkezdte játszani a próbafel- igazán örült. intézni a gondokat, vetelet - ez azóta sem sike- - Apám nem bírta elviselni A második férjem­rult senkinek. a szégyent, hogy a lánya há- mel. Járóka Sán­- De en csak sokkal ké- zasságon kívül teherbe esett, dórral is talán csak sobb tudtam meg, hogy sike- Amikor ezt megtudta, felment egyszer rendez- rult. Vegigsírtam a hazafelé otthon a padlásra, és felakasz- tem jelenetet, vezető utat. és amikor leszáll- tóttá magát. Szerencsére nem Iszonyatosan fél- tam a vonatról, drága jó anyám halt meg. de csak Marika szü- tékeny természet azonnal leolvasta az arcomról, letése után három hónappal volt. árnyékként követett hogy mi történt. Majd három mertünk elé állni, hogy a leen- még a feliepésre is. Egy ilyen nap múlva jött egy levél, hogy dó ferjem megkérje tőle a ke- alkalommal pattant el a húr sikerült a próbafelvétel. zem. Persze a házasság rövid nalam. amikor észrevettem. életű lett. mert másfél év után hogy a függöny mögül figyel.- Mi volt a fodíj? Egymillió fo- elváltam, aminek szinten nem miközben enekelek. Ha oka rint 12 hónapon keresztül, eg- örült. lett volna féltékenynek lenni, zotikus utazás és autó, mint akkor nem szólok egy hangot manapság? - Mi történt? sem. de nem volt.- Fenéket! Lehetőség, hogy - Tudja, ha az ember életé­fellephettem. Pestre költöz- nek párja három hónapig nem - Pedig ha jól tudom, a prí- tem. nappal az Ikarus gyárá- jön haza, akkor annak a há- máskirály Járóka nem volt a bán dolgoztam raktárosként, zasságnak nincs sok értei- hűség mintaképe. Bangó Margit 17 évesen in­dult el Vásárosnaményból a fővárosba egy rádiófelvé­telre. A családból senki sem tudta elkísérni, mert nem volt pénz vonatjegyre. Ez az utazás azonban órókre meg­változtatta az életét. me. Mint kidé- /;|X rült. a férjem jfp*; egy nálam U'-' 25 évvel idősebb ,v nőnek volt (M az élettar- sa. Gondta­lan élete volt mellette, dol­goznia sem kellett - nem mintha mel­lettem kellett volna.. Akkoriban nem volt di­vat a válás, az en szü­leim egy életet éltek le egymás mellett bé­kében. boldogságban. Nem arra számítot­tak. hogy 19 évesen elvált asszony leszek. De nem bántam meg. hogy ki mertem lépni ebből a házasságból. Már akkor nem vol­tam annyira naiv. és rájöttem, hogy hiába várok erre az ember­re. kutyából nem lesz szalonna. Soha egy forintot nem adott ha­za. a gyereknek egy csokit nem hozott. godtan. halkan meg­kérdeztem tőle. hogy hol volt. zavarában csak any- nyit bírt mondani, hogy moziban. Nem rendez­tem patáliát. hanem elváltam tőle. Pedig szerettem.- Emlékszik még arra a napra, amikor annak idején 17 éves korában a fővárosba utazott szerencsét próbálni?- Hogyne emlékeznék! Egy tehetségkutatóra nevezett be a drága édesanyám. írt egy le­velet. hogy nagyon jól énekel a kislánya, és behívtak meghall­gatásra. A Bizományi Áruház­ból vett nekem ruhát, egy egy­szerű. rövid ujjlí darabot mi- niszoknyacskával. Akkoriban az volt a divat. A rádióban az­tán etlen-szomjan várakoztam a soromra. Úgy meg voltam il- letodve. hogy amikor behívtak enekelni. remegett kezem-lá- bam. és egy hang nem jött ki a torkomon. Szóltak, hogy kezdjem el a dalt, vagy hagy­jam el a helyiséget. Ekkor oda­jött hozzam Boross Lajos prí­más. és csak annyit mondott: ..Te vagy itt az egyetlen cigány lány. ne hozz ránk szégyent!"- Nem szakadt meg a szive? Dehogynem! De el kellett fogad­nom. hogy a Jóisten ezt merte rám. Sok­szor potyog a kony- nyem. Ezekegyasz- szony könnyei, es talán ezert is tu­dok úgy hatni az emberekre. Évti­zedekkel ezelőtt Brüsszelben egy fogadáson éne­keltem. ahol ott volt a Vaslady is. Nem ereztem jól magam, mert mi­közben álltam a színpadon, a vi­lág nagy poli­tikusai beszél­gettek egymás­sal. es nem rám figyeltek. Az­tán lementem a színpadról, a biztonsági em­berek azonnal megrémültek, hogy mi törté­nik. de végül en­gedtek. hogy a vendégek kö­zelébe men­jek. Ok elcsende­sedtek. csak hallgatták a magyar nótát, és azt vet- - Azok a férfiak féltéke- tem észre, hogy a Vasladynek nyék leginkább, akik maguk- könny szökik a szemebe. Ami­ből indulnak ki. Ezt nem gon- kor elváltam a második fér- dolom. hanem tudom. Volt. jemtol. bezártam egy ajtót a hogy a draga uram - Isten szívemben is. Annyi csalódás nyugosztalja - úgy bukott ért már addigra, annyiszor le. hogy kiesett a tárcájából megcsaltak, megaláztak, ki- a hölgynek a fényképe. Elő- használtak, hogy már nem fordult az is. hogy amikor két akartam újra megpróbálni, nap után hazajött, és én nyu- El kellett fogadnom, hogy az én életem a zene. Erre ren­delt engem a Jóisten. A sze­relmeim is mind zeneszek vol­tak. talán ez volt a baj. Nem is adtam eselyt masnak. pedig lett volna egy-két nagyon ko­moly lehetőségem, hogy gyé- mántkereskedöhöz. olajtár­saság tulajdonosához men­jek feleségül. Nem erdekelt a sok pénz. a csillogás. Engem a zene. a színpad, az imádott közönség és a családom tesz boldoggá.- A lányával évek óta nem be­szél. Az újságokban azt lehe­tett olvasni, hogy ennek is egy férfi, a lanya férje az oka, aki az ón élettársa volt.- Nézze, életem legfájóbb pontja ez. Nem beszéltem er­ről soha.- Nem hiányzik a lánya? Dehogyisnem! Vannak olyan sebek, amelyeket nem akarok feltépni. A Jóisten majd elrendezi ezt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom