Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-16 / 243. szám

2015. OKTÓBER 16., PÉNTEK ► Folytatás az 1. oldalról Terített asztalnál: az ország a jelenlegi tízmillió helyett I akár 25 milliót is el tudna | látni élelmiszerrel ■■■'*? SOMOGY - Elvileg néhány eszten­dőn át, persze, óriási anyagi rá­fordítással valóban fel lehetne futtatni a termelékenységet, ám ezzel teljesen kizsigerelnénk a földet, s utána a mostani tízmil­liót sem lennék képesek ellátni élelmiszerrel - mondta Tóth Ist­ván. A tanulmány szerint Ma­gyarország jelenleg nem telje­sen használja ki a mezőgazdasá­gában rejlő lehetőségeket: a gaz­dag termőtalaj, a rendelkezésre álló bőséges vízkészlet az agrár- tudományi kutatások eredmé­nyeinek hasznosításával együtt ugrásszerű fejlődést hozhatna.- A víz, illetve annak hiánya, egészen pontosan nem egyen­letes eloszlása valóban a ma­gyar agrárium egyik legnagyobb problémája - mondta Tóth István. - Pedig viszonylag egyszerű len­ne a helyzet: miután az országon keresztülfolyik a Duna, a Tisza, a Dráva, csak óriási tározókra len­ne szükség, ahol felfoghatnánk a vizüket, s cseppet sem mellé­kesen a belvízkezelésénél is se­gítséget jelentenének, majd aszá­lyos időkben innen lehetne meg­oldani az öntözést. Természete­sen nem az ország egész terüle­tén, de még az olyan dombos vi­dékeken is nagy földdarabokat le­hetne vízzel ellátni, mint Somogy. Ez egyedül pénzkérdés, ha az or­szág jobban állna gazdaságilag, minden további nélkül meg lehet­ne oldani, s akkor az olyan szél­sőséges Időjárást is át lehetne vé­szelni különösebb károk nélkül, mint az idei július-augusztus. A szakember szerint a másik gondot a nem egyenletes talaj­minőség okozza a mezőgazda­ságnak: Somogybán is óriásiak a különbségek, az Igal-Szentgá- loskér környéki földeket össze sem lehet hasonlítani a dél-so­mogyi savanyú talajjal.- A megyében az erózió is nagy probléma - tette hozzá Tóth István -, az intenzív terme­lés miatt a felső rétegek folyama­tosan pusztulnak, áttételesen a Balaton iszapodásának is ez az egyik oka. Még komolyabb vegy­Krumplibogarat hozott a klímaváltozás szerezéssel, újabb és újabb ne­mesített fajok bevezetésével le­hetne ugyan növelni a termelé­kenységet, ám ez rövid időn be­lül a tápanyagot magukhoz von­zó organizmusok, a talajkolloi­dok pusztulásával járna. A radikális emberi beavat­kozás okozta károk kapcsán a szakmérnök a kaszói altalaj- víz-elvezetést említette: a rend­szer nemcsak a talajvizet vitte el, de normál állapotban is gyűj­tötte a vizet, s elkezdtek kiszá­radni az erdők - a szakembe­rek örültek, amikor eliszaposod- tak-eldugultak a csövek... Az agrárkutatási eredmények - nemesítések, vegyi anyagok - hatékonyabb felhasználása való­ban segíti az agrárium termelé­kenységét és versenyképessé­gét, más kérdés, hogy a folya­- A klímaváltozás érzékelte­ti hatását, Magyarországon a klasszikus kontinentális éghaj­lat mérsékeltebbé vált - ma­gyarázta a megyei talaj- és nö­vényvédelmi igazgatóság egy kori vezetője -, ami példá­ul alapvetően megváltoztatta a növényvédelmi feladatokat. Dél-, Délnyugat-Európából ren­geteg új kártevő jelent meg, s terjedt el: kórokozók és az őket terjesztő rovarok egyaránt. Mi­után a biológia nem zárt rend­szer, ezekkel együtt kell élni, ki­k. ___________________________________________ ma tosan fenntartható fejlődés gátja-korlátja a napsütéses órák száma, melyen viszont nem le­het változtatni. A magyar termékek jellemző­en a legszigorúbb uniós egész­ségügyi szempontoknak is meg­felelnek. Somogy ebben a tekin­tetben is jól áll országos szinten is: a legjobb nemesített fajtákat irtani nem lehet őket, erre jó példa például a krumplíbogár, mely a múlt század közepéig is­meretlen volt Magyarországon, ma pedig mindennapos termé­szetességgel zajlik a védekezés ellene. Ehhez persze vegyszerek kellenek, s hiába a környezet­védők állandó tiltakozása, tudó másul kell venni, a kemikáliák használata nélkül, vagyis bio­gazdálkodás keretében nem­hogy 25 millió, de talán egymil­lió embert sem tudna táplálni a magyar agrárium. megfelelő gépparkkal és vegy­szerezéssel művelik a vállalko­zók, ennek köszönhetően a me­gye jelentős élelmiszertöbbletet termel. Ennél többet azonban nem szabad kisajtolni a földből, mert az utánunk következő ge­nerációknak is biztosítani kell a lehetőséget, hogy eltartsa őket. Vas A. KAPOSVÁR Ne érzékenyítsük a lá­tássérülteket, hiszen az ember amúgy is túl érzékeny lény, a saj­nálkozás és a mindenáron való se­gítés helyett kezeljük egyenrangú félként a fogyatékossággal élőket - hangzott el a Fehér Bot Világnap­ján a Takáts Gyula Megyei és Vá­rosi Könyvtárban azon előadáson, amelyet a téma két szakértője tar­tott a Vakok és Gyengénlátók So­mogy Megyei Egyesületének meg­hívására. Flamich Mária és Hoff- man Rita a fogyatékosság tudo­mányát kutatják. A kultúra, a ze­ne és az irodalom révén igyekez­nek formálni az emberek szem­léletét. Egy ösztöndíjat elnyerve utaztak ki az USA-ba, és nyolc hó­napot töltöttek a kaliforniai Berke­ley Egyetemen. Akadálymentesí­tés a Vadnyugaton címmel foglal­ták össze a tapasztalataikat. Ame­rikában az egészségesek nem dön­tenek a fogyatékossággal élők he­lyett, és csak annyit segítenek ne­kik, amennyire szükség van. Min­den tekintetben felnőttként keze­lik a látássérülteket. A kutatónők, akik maguk is gyengénlátók, azt vallják: sorstársaik ugyanolyan értékűek, mint az egészségesek, csak más eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék, ami bennük rej­lik. E héten a könyvtárban az ér­deklődők a vakok világával ismer­kedhettek, egy sötét teremben tá­jékozódhattak vagy éppen a vak­vezető kutyás közlekedést próbál­hatták ki. K. G. Előadás a könyvtárban: a kutatónők maguk is gyengénlátók Hullik a dió Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu MEGYEI O dakint hullik a dió és mi azon csámcsogunk, mit mon­dott Lázár lános? Ezt a kérdést tette fel Wahorn András festő-zenész egy vitaműsorban, hozzátéve: nála nem Or­bán, vagy Lázár egy-egy mondata vitte el a showt a héten, hanem az, hogy Turpi nevű kutyája föleszi a lehullott diót, ha nem sze­di össze. S másoknak is azt javasolta, menjenek ki a kertbe és te­gyék, amit tenni kell. Jó volna neki szót fogadni, vagy Böjté Csa­ba dévai szerzetesnek és nem foglalkozni a világ hisztijével, ha­nem fát ültetni a kertbe, gondozni a rózsabokrokat, főzni valami finomat, kedveskedni egymással, mert „ettől jobb lesz a világ, ér­tékesebb az élet”. Kukorelly Endre, a rövid ideig a parlamenti politizálásba is be­lekóstolt író (nem sokáig bírta) is azt próbálta bizonygatni egy másik tévé vitaműsorában, hogy a miniszterelnök az nem a mi (kedves) vezérünk, hanem az ország vezetője, az ország ügyeit in­tézi a mi megbízásunkból. Szerintem a vitapartnerei se nagyon értették. Boldog Anglia! Ahol az egyszerű polgárnak fogalma sin­csen, ki a regnáló pénzügymi­A miniszterelnök az nem a mi (kedves)' vezérünk, hanem az ország vezetője, az ország ügyeit in­tézi a mi megbízá­sunkból niszter (nálunk ilyen nincs is,' mint ahogyan például egész­ségügyi és oktatási se, van el­lenben propaganda-minisz­ter), nem érdekli, ki áll a fut- ballszövetség élén (a magyar focidrukker bezzeg álmából fölkeltve is vágja, nálunk vi­szont futbáll nincsen), de irigy­lésre méltó a szigetország ami­att is, hogy ott egy adott tele­pülés jól menő üzletemberének közömbös, ki a helyi polgármes­ter, „mert az csak egy hivatalnok”, se közmunkás, se vállalkozó nem függ tőle. Az 1849-es keltezésű dán alkotmányt utoljára száz éve módo­sították - nyilatkozta a Népszabadságnak Dánia budapesti nagy­követe. Ekkor kaptak szavazati jogot és választhatóságot a nők, az egész világon elsőként. A nőkért érdemes volt! Boldog, unal­mas országok!... Magyar-cseh közös kiképzés kezdődött A katonák pénteken kezdtek hozzá a közös kiképzéshez KAPOSVÁR A cseh zászló felvo­násával és a magyar himnusz- szál kezdődött meg a kaposvári Boconádi logisztikai ezred és a szerdán a csehországi Olomuc- ból érkezett huszonegy katona közös munkája a Balaton 2015 hadgyakorlat keretében. A ka­tonák pénteken kezdik meg a közös kiképzést, mely során a csehek betanítják magyar kol­légáikat a náluk rendszeresí­tett tábori konyha használatá­ra, az első teljes kaposvári nap viszont az ismerkedés jegyé­ben telt. Az olomuci kontingens biz­tonságtechnikai, kiképzési és jogi tájékoztatón vett részt, majd bejárták a laktanyát, mely december 15-ig bázisukul szol­gál majd. A. V. Teljesen kiépült a kerítés, kész a kormány a horvát határ lezárására ► Folytatás az 1. oldalról - Magyarország felkészült arra, hogy a schengeni megállapodás­nak megfelelően csak ellenőr­zötten, szigorú előírások szerint lehessen belépni az országba a magyar-horvát határszakaszon - mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor újságíróknak, az Eu­rópai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésére érkezve. Lapunk helyszíni értesülései sze­rint a határon szolgálatot teljesí­tők vasárnapnál korábban nem számítanak a horvát határ lezá­rására. Mindeközben ezekben a napokban katonák, rendőrök, víz­ügyi szakemberek, és erdészek közösen, motorcsónakokkal mér­ték fel a Drávát, és annak part­szakaszát a magyar-horvát ha­táron, azt keresve, hogy hol van még rés a pajzson, azaz: milyen szakaszokon kell esetleg tovább építeni az Ideiglenes Biztonsági Határzárat (IBH). Unokáinknak "1 teli kfltelill Amerikában az egészségesek nenf^^^riílki áSérülteiyig^t Láthatatlan valóságé

Next

/
Oldalképek
Tartalom