Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-01 / 230. szám

2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Csendes pihenő. A kaposvári görparknál kattintottá le a békésen álmodozó ifjakat fotóriporterünk. Hétről hétre új szerek tűnnek fel Kiütött fiatalok pihennek a ka­posvári görpark közelében, szemmel láthatóan bódult álla­potban, fényes nappal. A fiata­lok életében a szeptemberi is­kolakezdés mindig nagy válto­zást jelent: nyáron szabadab­ban lóghatnak, ősszel azonban visszakerülnek a közösségbe, és a kortársak között megje­lenhet a kábítószer veszélye. Kovács Gábor gabor.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Az a tapasztalat, hogy az első hónapban még job­ban odafigyelnek a szülők és a pedagógusok is. Jellemzően ki­csit később kezdődnek a lógá­sok és hiányzások. Úgy nyer te­ret a deviancia, ahogy fellazul­nak a keretek - mondta Vörös Ildikó, az INDÍT Közalapítvány Tükörkép Kaposvári Addikto- lógiai Konzultációs Központjá­nak szakmai vezetője. A helyzet a tavalyihoz ké­pest nem változott, s ez nem jelent jót. Hétről hétre érkez­nek ugyanis új szerek a piacra, de a kábítószereket fogyasztók kezelésére létrehozott intéz­ményrendszerekbe nem ke­rülnek be többen. Még min­dig a büntetőszemlélet uralko­dik, ám egyre nehezebb a bün­tethetőség. A fiatalok ugyanis úgy gondolkodnak: mi baj le­het abból, ha egy szer olcsó, le­gális, mert még nem került til­tólistára, vagyis nem kimutat­ható, ezáltal nem büntethető? A szakembereknek egyre ne­hezebb felhívniuk a figyelmet a dizájnerdrogok veszélyeire, pedig orosz rulettet játszva az életét kockáztatja az, aki is­meretlen hatóanyagú szereket használ. A kábítószer már nem szo­katlan az iskolákban sem, és újabban nagy a szerepe az is­kolán belüli konfliktusok ki­törésében. Ma már nehéz el­dönteni, hogy az iskolai fe­szültség miatt nyúl drogok­hoz a kamasz, vagy maga a szerhasználat okozza az isko­lai erőszakot. Több odafigyelést várnak a köztereken Több kaposvári szülőnek sem tet­szik. hogy néhány tini nem spor­tolásra használja a gördeszká­soknak felállított létesítményt.- Mind a két fiam odajár roller­rel és biciklivel, és sajnos láttak már piás vagy füves cigit hasz­náló suhancokat. Szerencsére az én gyermekeim nem vesznek részt ebben, de aggódom értük- mondta egy édesapa, aki ko­rábban a terület felújításában is részt vett. Merthogy sokáig elha­nyagolt volt a pálya, volt ott tö­rött üveg, eldobált óvszerek, ké­sőbb azonban az önkormányzat rendbe hozta a területet. Azóta rendszeresen összeszedik a sze­metet, ám több közterület-fel­ügyelőt is szívesen látnának er­refelé a megkérdezett szülők, il­letve azt sem tartanák megvaló- síthatatlannak, ha időnként fel­ügyeletet kapnának a fiatalok. „Nem az a legnagyobb gond, hogy külföldre mennek” Ápolóképzés: lesz elég jelentkező? SIÓFOK Jövőre, hosszú idő után új­ra indul ápolóképzés Siófokon - erről kötött egyezséget a helyi Ba­ross középiskola és a városi kór­ház. - Nagy űrt töltünk be, már csak azért is, mert általános az ápolóhiány az országban - mond­ta lapunknak Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum fő­igazgatója. - A megyében csak Kaposváron képeznek gyakorló ápolókat, de javarészük a Kapo- si Mór megyei kórházban el is he­lyezkedik. Valaha működött ha­sonló, érettségire épülő egészség- ügyi oktatás Siófokon, most újra meghirdetjük. A szakmai hétte­ret a helyi kórház adja hozzá. A siófoki kórházra ugyanúgy jellemező a nővérhiány, mint a megye, az ország más gyógyító intézményeire. Nagy Gábor or­vosigazgató azt mondta: az ápoló külföldön is keresett végzettség, de ők persze azt szeretnék, ha a helyben maradnának, akik a jö­vőre induló oktatás során leérett­ségiznek, majd szakképesítést szereznek. - A szakmai tantár­gyak oktatását és az oktatótermet a kórház biztosítja - így Nagy Gá­bor. - Az ápolójelöltek a gyakorla­tukat töltik majd nálunk. Keres­Hiányszakma. Siófokon jövőre újra indul az ápolóképzés sük a lehetőségét hogy ösztöndíj­jal, vagy állásajánlattal még töb­bet tudjunk nekik segíteni. Az, hogy újrainduljon a képzés, min­denkinek érdeke; a kórháznak, a városnak és a tanulóknak is, akik számára vonzó perspektíva lehet annak ellenére is, hogy jól tudjuk: az ápolók megbecsülése nincsen rendben, jóval értékesebb mun­kát végeznek, mint amit nyújta­ni tudunk számukra. Ne feled­jük: az egészségügyi ellátás alap­ja a nővér... Kevés fiatal jelentkezik a pályá­ra, ez Szabó Gyuláné szerint na­gyobb gond, mint az, hogy a me­gyéből is sokan mennek külföld­re dolgozni. A Magyar Egészség- ügyi Szakdolgozói Kamara somo­gyi szervezetének elnöke a mina­pi siófoki országos kongresszuso­kon mondta lapunk kérdésére: - Iskola van, jelentkezőből akad ke­vés, azaz ma még nem tudni, eny­hít-e a gondokon, hogy hosszú idő után Siófokon is indul majd gya­korló ápolói képzés. Jó, hogy bő­vül a lehetőségek tára, de a jelent­kezők száma fogja meghatározni a sikerességét. Az a legfontosabb, hogy vonzóbbá kéne tenni a pá­lyát, mert ma nem az. Fónai Imre Az élet nem mese Czene Attila attila.czene@mediaworks.hu L egyen az életünk hosszú, de azért ne kelljen túl sok próbát kiállnunk - persze kisgyermekként még könnyebb hinni a mesékben. A népmese évszázadok alatt formálódott, szájról szájra, s jel­legzetessége, hogy fontos igazságra tereli a figyelmet. Ennek kö­szönhetően nem csak mulattat, hanem nevel is. A népmese sokat elárul az országról, melyben született: hogyan látják magukat az ott élők, mennyire civilizáltak, mire vágynak, s már önmagában azzal is, hogy kit választanak hősüknek, akinek drukkolni lehet. Vannak határokon átívelő sikertörténetek: melyik kislány ne sze­retne például Csipkerózsika lenni, persze nem az, akit bánt a mosto­hája, hanem akit megcsókol a fehér lovon érkező'királyfi? A német Grimm testvérek az 1800-as évek elejétől a televízió elterjedéséig uralták a piacot mesegyűjteményeikkel; nem csak könyveket, ha­nem egy ideig meseújságot is kiadtak. (Csak érdekességként: szerin­tük a világirodalom öt legjelen­tősebb alakja Homérosz, Dan­te, Shakespeare, Goethe és Pe­tőfi Sándor.) A mesék korosztá­lyonként hatnak ránk: én még a Grimm-történeteken nőttem föl, aztán akkor találtam meg ismét az idő közben elveszített kapcso­latot, amikor megszületett a két fiam. Az ő kedvenceik akkor a Tini Nindzsa Teknőcök voltak; őket nézték, őket rajzolták, volt többek között őket ábrázoló pólójuk és bögréjük. Hogy ma miket néznek a gyerekek, arról fogalmam sincs, annyi benyomásom van, hogy sok mese története egészen durva (igaz, a Piroska és a farkas sem volt piskóta...) Majd ha nagypapa leszek, akkor tudok majd újra olyan bennfenntességgel beszélni az aktuális mesesztárokról, mint most két kollégám, akik pár éves gyermekeiket nevelik. Egyébként szerintem majdnem mindegy, hogy kiről szól a me­se. Hiszen azért szerethetjük igazán, mert a mese vége mindig jó: a gonosz elbukik, a jó pedig győz. Bárcsak a való életben is így lenne! A népmese sokat elárul az országról, melyben született: hogyan látják ma­gukat az ott élők, mennyire civilizál­tak, mire vágynak Meseúton innen, Üveghegyen túl: vár a múzeum KAPOSVÁR Szeptember 30., Bene­dek Elek születésnapja már 11 éve a magyar népmese napja. A je­les nap különös aktualitást ad az Üveghegyen innen... meseútnak, melyet már negyedik alkalom­mal rendeznek meg Kaposvár bel­városában a hét végén. Összesen 17 csapat nevezését fogadták el a szervezők. Nevezni egy-egy tör­ténettel lehetett vagy arról, hogy Kaposvár hét dombra épült, vagy A Malom tó mondája című írás­sal. A 9-10 fős csapatoknak öt állo­máson kell feladatokat teljesíteni­ük egy-egy meséhez kapcsolódó­an, a bázisponton, a Rippl-Rónai Múzeumban pedig akár érdeklő­dőket is várnak a kiegészítő prog­ramokra. Márkus Kata Sárgaság a szőlőn: zárlatot rendeltek el KARÁD Somogybán is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság fi- toplazma. A zárlati károsítót Karád környékén található sző­lő szaporítóanyag termő ültet­vényből szedett növényminták­ból mutatta ki a NÉBIH-NTAI Növény-egészségügyi és mole­kuláris biológia laboratóriuma - közölte szerdán a megyei kor­mányhivatal. Hatósági intézkedésként a megyei kormányhivatal élelmi­szerlánc-biztonsági-, növény-és talajvédelmi osztálya a fertőzött terület egy kilométeres körze­tén belül növény-egészségügyi zárlatot rendel el, ezen a terü­leten található szőlőültetvénye­ket újra szemlézi, a'vizuális tü­neteket mutató tőkékre elrende­lik a megsemmisítést és a fertő­zött területen megtiltják a sza­porítóanyag ki- és beszállítását. A fertőzött terület körül kije­lölnek egy három kilométer szé­les biztonsági övezetet, az úgy­nevezett puffer zónát, az itt ta­lálható szőlőültetvényekben szintén szemléket tartanak az osztály növényvédelmi felügye­lői, ahol a tünetes növényekből mintát szednek és küldenek molekuláris vizsgálatra a nö­vény-egészségügyi és moleku­láris biológiai laboratóriumba. A zárlati károsító terjedésében szerepet játszó rovarvektor, az amerikai szőlőkabóca ellen há­rom évre kötelező védekezést írnak alá. A kormányhivatal ar­ról is beszámolt: mivel az elha­nyagolt területek jelentős koká- zatot jelentenek a zárlati káro­sító terjedésében, a fertőzött te­rületen található elhanyagolt ültetvényekre védekezési köte­lezést fog előírni a növényvédel­mi hatóság. Ha a földhasználó határidő­re nem tesz eleget ennek, a nö­vény- és talajvédelmi osztály közérdekű védekezést rendel el a növényállomány eltávolí­tására és megsemmisítésére. Harsányi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom