Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-09 / 237. szám
0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 9., PÉNTEK Hiperalacsony infláció - már nem sokáig tarthat BUDAPEST Meglepő mértékben csökkentek az árak szeptemberben - derül ki a KSH legfrissebb adatközléséből. A régóta 0 százalék körüli infláció ezúttal 0,4 százalékos értéket mutatott, összehasonlítva a tavalyi őszkezdettel. Az idei augusztusi árszintnél pedig 0,6 százalékkal voltak leljebb a fogyasztói árak. Mindez természetesen a statisztikusok által összeállított, átlagos fogyasztói kosár összárára érvényes, vagyis aki azt tapasztalta, hogy a szeszes italok és a dohányáruk egyre drágábbak (konkrétan 3,9 százalékkal), nem tévedett. Utóbbi két termékcsoportért kellett a legmélyebben a zsebekbe nyúlni. Ezzel szemben az üzemanyagok ára a fenti tizedszázalékoknál jóval nagyobb mértékben, az egész évet tekintve 17 százalékkal lettek olcsóbbak. Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője szerint az éves csökkenést egyértelműen az üzemanyagok árának esése okozta, de a ház- tartásienergia-árak mérséklődése is benne van. Ez a brutális árcsökkenés volt képes ellensúlyozni bizonyos élelmiszerek markáns drágulását: 16,3 százalékkal a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs, 8,3 százalékkal az étolaj és 5,3 százalékkal a tojás lett drágább. Jobban kifejezi a valós - vagyis a családok által is érezhető - folyamatokat a maginflációnak nevezett jelzőszám, amelynek kalkulálásakor szándékosan kihagyják az olyan egyedi hatásokat, mint a nemzetközi olajár-csökkenés vagy a kormányzati rezsicsökkentés. Ezek nélkül 1,3 százalékos inflációt kaptak a KSH szakemberei - vagyis az árak emelkedését mérték. TD Átugrik pluszba? Közgazdászok arra számítanak, hogy még az idén a negatív tartományból plusz 3 százalék közelébe ugrik a pénzromlás üteme. Bár a növekvő infláció rosszul hangzik, valójában azt mutatja, hogy a gazdaság magához tért, a családok egyre több pénzből gazdálkodhatnak, így egyre többet is vásárolnak - ez utóbbi pedig felfelé hajtja az árakat. A kabinet és a kormánypártok szerint sikernek tekinthető a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosítása és a 3000 milliárdos vagyon nagyobbik részének államadósság-csökkentésre fordítása. Az ellenzék azonban úgy látja: teljes, a kudarc, miközben a pénznek is nyoma veszett. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST Összességében 2500 mü- liárd forinttal mérséklődött az államadósság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékenysége által - jelentette be tegnap a parlamentben Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára. Tállai az alap 2011-től 2015-ig tartó üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánkasszáktól átvett 3000 milliárd forintnyi vagyon felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, és csaknem 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe. Ez összességében majd 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel - mutatott rá. A számok ellentmondani látszanak Tállainak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2010 áprilisában, a második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor 19,3 ezer milliárd forint volt a magyar állam nominális adósság- állománya. Ugyanez az adat ma 25 ezer milliárd. Ugyanez a bruttó hazai össztermék tükrében: 2010 első negyedévében 80,5 százalékon állt az adósságráta, most 79,6 százalékon van a mutató. Az államtitkári 10 százalékpontos csökkenés eredménye 70,5 százalék lenne. Az ellenzék sem Tállai statisztikáit olvasta: a jobbikos Volner János és az LMP-s Sallai R. Benedek is a kormánytag fejére olvasta az ÁKK adatait. Volner szerint a kormány felélt 3000 milliárd forintnyi vagyont, és kudarcot vallott az adósságcsökkentésben. A kormány „elhitette az emberekkel, hogy elsődleges cél az állam- adósság elleni harc, de megbukott abban” - kontrázott Sallai. Velük szemben az MSZP elnöke, Tóbiás József alapvetően az Európai Bizottságot okolta, amiért a kormány kénytelen volt elvonni a nyugdíjbefizetéseket. Szerinte a Bizottság nem engedélyezte a költségvetési hiány csökkentését a nyugdíjbeNominális államadósság (milliárd forint) _________ MW-grafika Forrás: Államadósság Kezelő Központ jelentette: 2010. november 1-jé- től 2011. december 31-ig az állami nyugdíjalapba terelik az addig a magánnyugdíjpénztárakba fizetett pénzt. kormányhatározat: 2011. május 31-ig kell kidolgozni az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés szabályait. fizetésekkel, ezért volt lépéskényszerben Orbán Viktor. A magánpénztári befizetéseket 2010. végi döntésével 2011 márciusában államosította a kormány - a parlamenti többség felhatalmazása alapján. Ebben az időszakban valóban tetten érhető az államadósság csökkenése: a március végi 82,8 százalékos GDP-arányról három hónap alatt - ezemilliárdos csökkenéssel - 77,8 százalékra fogyott. Év végére azonban visszahízott 81 százalékra. Vagyis a felhasználás legaktívabb szakaszában, a 2011-es évben sem sikerült érdemben csökkenteni az államadósságot. A befizetések államosításakor tett kormányzati ígéret szerint az Az MNB 2014-es évre vonatkozó adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak vagyona nem fogy, hanem növekedésnek indult. Tavaly szeptember végére 205 milliárdos vagyont kezelt a négy megmaradt magánynyugdíjpénztár. A kasszák taglétszáma a harmadik negyedév végén 61 523 volt, egy átlagos pénztártagnak 3,34 millió forint volt az egyéni szám2011. FEBRUÁR: döntés arról, hogy 2012. március 31-ig kell átadni az egyéni számlavezetéshez szükséges adatokat az erre kijelölendő intézménynek. 2013. ÁPRILIS: Rogán Antal megígéri, legkésőbb év végéig jóváírják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az egyéni nyugdíjszámlákon. 2013. DECEMBER: a 3000 milliárd állami nyugdíjrendszerben bevezetik az egyéni számlákat, amelyeken jóváírják a magánpénztárakba korábbi években befizetett összeget is. így technikailag nem vész el a befizetés, csupán másik számlán vezetik azt tovább. Az ígéretek azonban csak részben teljesültek: 2Ö13. június 1-je óta elvben az internet segítségével bárki nyomon követheti a nyugdíjbefizetéseit az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság oldalán ( https://egyeniszamla.onyf.hu/ ), szerkesztőségünknek azonban órákon át tartó próbálkozás ellenére sem sikerült ezt megtenni, a főigazgatóság szerverének hibája miatt. Iáján. A magán-nyugdíjpénztári tagok száma 2031-gyel csökkent egy év alatt. A pénztári befizetések a tavalyi első háromnegyed évi 303 millióval szemben az idén 586 millió forintot tettek ki, az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 141 millióról 170 millió forintra nőttek - írta a Magyar Nemzeti Bank. forint magán-nyugdíjpénztári vagyon elfogyott. 2014, i Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az egyéni nyugdíjszámlák most már az Emmi hatáskörébe tartoznak. 2014. NOVEMBER: Orbán Gábor államtitkár szerint jelenleg nerin prioritás az egyéni nyugdíjszámla bevezetése. ABUX index alakulása Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft EMASZ 22500 3,35 23 OTP 5490 1,86 3379 MÓL 13190 1,31 1841 ANY 950 1,06 5 RICHTER 4571 0,68 1236 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft PANNERGY 337-2,03 13 SYNERG0N 56-1,75 0 APPENINN 212-0,93 6 CIGPANN0NIA 153-0,65 0 FHB 703-0,14 3 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. október 8.) Dátum Új élsz. 1 ár (Ft) Malmi búza 2015. december 47900 Malmi búza index 2015. december 47900 Takarmánybúza 2015. december 45300 Takarmánykukorica 2015. november. €800 Takarmánykukorica 2015. december €300 Takarmánykukorica 2016. március 47300 Takarmánykukorica index 2015.nwember 45800 Takarmánykukorica index 2015. december €300 Takarmánykukorica index 2016. március 47300 Takarmányárpa 2015. december 45500 Olajnapraforgó 2015. október 116500 Olajnapraforgó index 2015. október 116500 Repce 2016. március 108500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. október 8.) 71 €/Ft 312,79 0,46 Ft □ S/Ft 276,95-1,74 Ft 7P CHF/Ft 286,05 0,07Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. október 8.) ■■h Vételi Eladási 1 Budapest Bank 303,27 322,03 CIB Bank 300,21 325,23 Citibank 299,63 325,57 Erste Bank 303,90 321,40 FHB Bank 303,58 321,72 K&H Bank 303,26 320,74 MKB Bank 301,99 321,31 OTP Bank 303,22 320,68 Raiffeisen Bank 3.08,78 315,02 Szép ígéretek az egyéni nyugdíjszámláról 2010. OKTÓBER: Orbán Viktor beMegérte maradni a magánpénztárban Csökken a magyar gazdaságba vetett hit - lépéskényszerben a kormány, valamit ki kell találni jövőre Nem látni, mi fogja élénkíteni a beruházásokat BUDAPEST Kétéves mélypontjára, 46,9 pontra csökkent az IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített vállalkozói Konjunktúra Index értéke. Az elemzők szerint ennek többek között az az oka, hogy a cégek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem a saját vállalkozásától - a javulni látszó általános makroadatok ellenére sem. De nem ez az egyetlen oka a borúlátásnak: a felmérés során a cégvezetők 66 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy év során érezhető mértékben új munkaerőigény jelentkezett, de a bővíteni szándékozók többségének általában nehezen sikerült a megfelelő embert Az M4-es autópálya beruházását leállították - gyorsút lesz helyette Kamara: 165 év Magyarország csak a vállalkozásokkal, munkaadókkal partnerségben tudja fenntartani a gazdasági növekedést, a partneri viszonyhoz pedig meg kell hallani a vállalkozások hangját - mondta Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, a miniszterelnök politikai kabinetfőnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fennállásának 165. évfordulóján tartott ünnepi küldöttgyűlésen a Parlamentben. Szavaival cseng egybe az Országgyűlés előtt fekvő, a vállalkozások admninisztrációs terheit is csökkentő törvénytervezet. megtalálni. Egyharmaduk pedig úgy nyilatkozott, volt olyan pozíció, amire egyáltalán nem találtak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt. A munkaerő-pótlás nehézsége a vállalkozások többsége (59 százalék) szerint azért alakult ki, mert külföldre mentek/mennek a képzett szakemberek. A vállalkozók pesszimizmusa már most is megmutatkozik a beruházások - vagyis a fejlesztések, jövőbe mutató befektetések - drasztikus visszaesésében. Tavaly a kiugróan magas GDP-bő- vülés idején, amikor a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett, a beruházások 11,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ezzel szemben idén már stagnálnak a beruházások, míg jövőre az előrejelzések szerint az ideinél 5 százalékkal kevesebbet költenek majd ilyen célokra a vállalkozások. Nem véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter egy konferencián kijelentette: „vért kell izzadni” majd 2016-ban a 2 százalékos gazdasági növekedésért is. Bár az idei évre a kormány 3,5 százalékos GDP-nö- vekményre számított, 2015- ben a legoptimistább számítá- spk szerint is 2,7 százalék lehet a plafon. Ehhez képest is visszaesést jelentene jövőre, ha nem sikerülne tartani az eredeti, 2,7 százalékos célt. Trencséni D.
