Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-04 / 207. szám
2015. SZEPTEMBER 4., PENTEK KÖRKÉP .15 Harmincegy éven át készítette az Unokáink sem fogják látni... műsort Ráday Mihály Számtalan elismerést kapott Ráday Mihály 1942- dő műsorokat készített, színben született Budapesten. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később rendező szakán szerzett diplomát. 1979-től 2010-ig szerkesztette az Unokáink sem fogják látni... című műsort. 1986-tól a Város- és Faluvédők Szövetségének alelnöke, a rendszerváltást követően elnöke. Nemcsak településvéte minden műfajban alkotott, képzőművészeti, ismeretterjesztő és dokumentumfilmek, valamint sorozatok is fűződnek a nevéhez. Ő volt például a Keménykalap és krumpliorr, a Bánk bán, a Tudós nők vagy épp A denevér című operett televíziós változatának operatőre is. Több elismeréssel jutalmazták a munkásságát, például Balázs Béla-díjjal, Kossuth-díjjal, Európa Nostra díjjal, Príma díjjal. múlt értékéit- Az első találkozókor még 1981-et írtunk, akkor még ellenzéki dolognak számított, hogy a tanácsokon megszülető döntéseket a civilek megkérdőjelezik. A szövetség nem utasít, nem szeretné megmondani, hogy mit hogyan kell, hanem csak egy lehetőséget szeretne felvillantani. Mindig azt mondom, hogy az ember kötődik a nagypapa karosszékéhez. Lehetne venni helyette másikat is, egy vadonatújat, de az mégiscsak strapabíró, ráadásul a nagypapáé volt. Az ember először csak a saját lépcsőházára lesz büszke, aztán az egész városára, így alakul ki a haza- fiság.- Harmincegy esztendőn keresztül készítette az Unokáink sem fogják látni... című településvédő műsort. Melyik volt a legemlékezetesebb forgatás?- Nehéz lenne erre válaszolni. Remek valamit lefotogra- fálni, megfilmesíteni, műsorrá gyúrni, de még jobb, hogy olyan filmet tudok készíteni, ami hat. Úgy gondolom, hogy a műsor hasznos volt, és máig renomém van Kézdivásárhely- től Kassáig. Agitációs is volt: ha dicsértem valamit, akkor azért' tettem, mert valamit jónak láttam, nem azért, mert az haszonnal járt számomra; ha pedig valamit kritizáltam, akkor azt azért, mert károsnak láttam az ország számára. Nem voltam és ma sem vagyok megvásárolható. Megszerettetni 3 Több mint három évtizeden keresztül készítette az Unokáink sem fogják látni... című műsort Ráday Mihály. A Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke szerint jelenleg tragikus az örökségvédelem helyzete. Licska Balázs balazs.licska@mediaworks.hu- Látom, most is hozott magával fotóstáskát. Mindenhova magával viszi a fényképezőgépét?- Természetesen. Nélküle egy tapodtat sem mozdulok. Az más kérdés, hogy mekkora a táska, és hogy mennyi mindent viszek benne. Amíg televíziós műsort készítettem, szinte félévente beutaztam az országot, a határon túli vidékeket ,is, folyamatosan úton voltam. Mondhatom, hogy sok helyen mernék idegenvezetést vállalni.- A Város- és Faluvédők Szövetségének elnökeként milyennek ítéli az örökségvédelem mai helyzetét?- Tragikusnak. Pár éve a régészetet és műtárgyvédelmet összevonták a műemlékvédelemmel, kialakították a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, amihez hasonló sosem létezett korábban. Aztán kiderült, hogy néhány régészeti tevékenység megnehezít egy-két beruházást, sérült egy-két fontosnak látszó magánérdek. Később a hivatalt megszüntették, létrehozták a Lechner Lajos Tudásközpontot,.a Forster Gyula Központot, a kulturális örökségvédelem ügye három minisztérium alá tartozik, a feladatokat szétcincálták. Most pedig a szervezetek összevonása van napirenden. Igazából nincs hova fordulni. Ahány kormány van, mindig azt papolom, hogy az örökségvéde- lem több tényezőből áll össze.- Éspedig? Egyrészt fontos, hogy legyen, mert amit örököltünk, azt tovább kell adni az utókornak. Másrészt meg kell ismerni, meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a múlt értékeit, és tenni is kell értük. Ehhez szakemberekre van szükség, akiknek a meglátása szerint előírnak dolgokat, ha kell, büntetnek is, illetve az ösztönzés is fontos, akár pénzzel, akár adókedvezménanyel. Ma azonban még a pillanatnyi meggazdagodás áll sokak érdekében, azt nézik, hogy a régészet, a műemlékvédelem hol áll ellen a befektetéseknek. Szörnyű látni, hogy egy régi polgári A városvédő Ráday Mihály számára örömet jelentett, hogy egykor olyan műsort készíthetett, ami hatott a nézőkre ház homlokzatán bárki bárhogy elhelyezhet egy előtetőt, egy reklámot, egy műanyag redőnyt.- Azért van szükség a civil szervezetekre, hogy ezekre a problé mákra irányítsák a figyelmet? PROMÓCIÓ A pincétől a padlásig megújul a konyha, a 27 millió forintos fejlesztés kora ősszel zárul Mosdós építkezéssel növeli a lakók komfortérzetét Most 27 millió forintból újul meg az óvodai konyha Mosdóson a létesítményt hamarosan átadják MOSDÓS A virágos települések versenyén alighanem előkelő helyezést érne el a község. Virágágyások, tuják, sövények díszítik a községet, ahol nagy figyelmet fordítanak a lakók komfort- érzetének növelésére. Most 27 millió forintból újul meg az óvodai konyha. A pincétől a padlásig szinte minden négyzetcentimétert érint az építkezés, szakemberek szerint az elmúlt 40 év egyik legfontosabb fejlesztése zajlik a településen. Frissen ásott gödör az udvaron, felhalmozott építőanyagok és állványok, s a hőségben is szorgosan dolgozó munkások: ez a kép fogadta a látogatót. Bár az építkezés kissé megbolygatta a napi menetrendet, az átmeneti időszakhoz gyorsan alkalmazkodtak a helybeliek. A pincében épp a közelgő villanyszerelési feladatokról egyeztetett a csapat, amikor Keresztes József, Mosdós polgármestere megérkezett.- Egy ekkora építkezésnél a legapróbb részletre is oda kell figyelni - mondta. - A kivitelező cég munkatársai szerintem precízen ellátják a feladatukat, korábban már többször is dolgoztak a településünkön. Azt szeretnék, hogy határidőre, a lehető legjobb minőségben készüljön el a munka, melyhez a Nemzeti Gazdasági Minisztérium pályázatán több, mint 26 millió forintot nyert Mosdós, s ehhez 1,3 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A polgármester szerint a beruházás több okból is emlékezetes marad a község történetében: a fejlesztés révén gazdaságosabb lesz a konyha üzemeltetése, javulnak a munkakörülmények, másrészt környezetvédelmi szempontok miatt is erősen szorgalmazták a fejlesztést.- A pohártól a főzőüstig szinte valamennyi eszköz új lesz - folytatta. - Olyan átfogó átalakításnak vagyunk a tanúi, melyet már sokszor terveztünk, de korábban nem kaptunk erre pénzt, most azonban sikerül megvalósítani a terveket. ízlésesen kialakított épületbelsőt álmodtak meg a szakemberek, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatnak a konyhai alkalmazottak. Külön bejáratot kap az épület, így az óvoda épületétől teljesen leválasztják a konyhát, ami ugyancsak régi szakmai igény volt. Településünkön az is újdonság, hogy az épületre napelemeket szerelnek fel, melynek segítségével villamosenergiát állíthatunk elő. Ezzel jelentősebb összeget lehet megtakarítani, s úgy vélem, hogy ezek a lépések a környezet- tudatos gondolkodást is erősíthetik a községben. Gyerekzsivaj szűrődött ki a Mackóvár Óvoda előteréből. A bőséges ebéd után a jól megérdemelt délutáni pihenőhöz készülődtek az apróságok. A kora őszi hőség elől menedéket nyújtott a vastag falú, leredőnyözött hűvös szoba.- Nagyon örülünk, hogy ennyi év elteltével megszépül a konyha - mondta Apáti László Zoltánné, a helyi óvoda vezetője. - Korábban is számos alkalommal szóba került az építkezés, s a hosz- szas előkészítés után szerencsére megindulhatott a kivitelezés. Alig várjuk, hogy elkészüljön a létesítmény. S milyen hozadéka lehet az építkezésnek? Az új konyhában alapvetően azokat a zöldségeket használják fel, amelyet a közmunkaprogram keretében termelnek: például a paprika és a paradicsom mellett burgonyát is, s egy másik eredményes pályázat lehetővé tette, hogy az alapanyagok egy részét tartósítsák. így például konyhakész állapotban szállíthatják a zöldséget a konyhára. A polgármester azt mondta: a helyben megtermelt, egészséges, finom alapanyagok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szociális ellátásban részesülők ételeit is részben ezen alapanyagok felhasználásával készítik el.- Célunk, hogy az óvodába járó gyermekek egészségesen, változatosan étkezzenek - emelte ki. - Jelenleg 35 óvodással foglalkoznak az óvónők és a dajkák: a helybelieken kívül csornai és nagyberki gyermekeket is ide hoznak a szülők, akik nagy része a közeli Kaposváron dolgozik. A településen - az önkormányzaton és a kórházon kívül - két mezőgazda- sági vállalkozás tartozik a nagy foglalkoztatók közé. Keresztes József szerint a települést is érinti a munkanélküliség, ám a lehetőségekhez képest igyekeznek minél több embernek esélyt biztosítani. A közmunkaprogramban pillanatnyilag 42-en dolgoznak, s változatos feladattal próbálják ellátni őket: számos helybelinek a mezőgazdasági projekt ad elfoglaltságot, mások a belterületi utak karbantartásán dolgoznak, kisebb-nagyobb javítást végeznek, jelenleg a járdákat újítják fel. Az elmúlt időszakban három utcát térköveztek le Mosdóson. A polgármester amondó: igyekeznek minden olyan lehetőséget kiaknázni, amelyre a község pályázhat. S tárt karokkal várják a letelepedni vágyó, a helybelieknek munkát biztosító vállalkozásokat. A település számos előnye közül ízelítőül néhány: jó megközelíthetőség, fejlett infrastruktúra. Másik lehetőség a falusi vendéglátás: bár egyelőre két helyen fogadják a vendégeket, úgy tűnik, a szép fekvésű község és a környék nevezetességei iránt érdeklődő turistákból nincs hiány. Időről időre érkeznek látogatók, többek közt a fővárosból, de az ország távolabbi megyéiből is jöttek.- Meggyőződésem, hogy az építkezések, a beruházások a mosdósiak komfortérzetét javítják - hangoztatta. - Ez a szándék vezérelte az önkormányzatot, amikor tavaly alapjaiban modernizáltuk a közösségi házat. Ezt a fiatalok is gyorsan a szívükbe zárták, s azt szeretnénk, ha minél többen felkeresnék. Ezzel párhuzamosan alakítottuk ki az új parkot, amely nem kizárólag a mosdósiak közkedvelt pihenőhelye, hanem a kórházba látogatók közül is szívesen pihennek. Úgy érzem, hogy sokak elismerését vívta ki az összes fejlesztés. Abban bízom, hogy ebben a sorban kap helyet az új konyha is, melyet kora ősszel szeretnénk hivatalosan átadni. A visszajelzések alapján egyértelműen állítható: a mosdósiak elégedettek, ha újabb és újabb programot sikerül elindítani, s eredményesen befejezni. Egyet ígérhetek: az előttünk álló időszakban is töretlen tenni akarással kívánjuk szépíteni a községünket. Beszámolók szerint jelentős összeget különítenek el a 2014-2020 között európai uniós ciklusban a gazdaság- fejlesztésre, abban bízom, hogy ez a keret számos más hazai településhez hasonlóan Mosdósnak is lehetőséget teremt a változásra, az építkezésre. A polgármester felelevenítette: a térségben két éve fejezték be az ivóvíz-minőség javító programot, az építkezés 130 millió forintba került. Az infrastruktúra fejlesztését feltétlenül folytatni kívánják, reményeik szerint ehhez nyerhetnek majd EU-s forrásokat is. S amennyiben a következő uniós pályázati ciklusban lehetőség lesz rá, szennyvíz-csatorna kiépítését tervezik.
