Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-28 / 227. szám

2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET y Minden ötödik nyaralóba már betörtek BUDAPEST A biztosítók tapaszta­latai szerint az egyre gyakoribb heves viharok miatt növeksze­nek a lakáskárok, ennek kap­csán arra hívják fel a figyelmet, hogy a tulajdonos által kötött biztosítás nem feltétlenül vonat­kozik a bérlő által elszenvedett kárra. A K&H, valamint az Un­ion biztosító is azt közölte, hogy a tulajdonos által kötött biztosí­tás csak a lakás szerkezeti ele­meiben okozott viharkárokra vonatkozik, minden más kárra a bérlőnek kell biztosítást köt­nie. Amennyiben például a vil­lámcsapás okozta túlfeszültség tönkreteszi a bérlő számítógé­pét, ezt a kárt nem téríti a biz­tosító, erre a bérlőnek kell külön biztosítást kötnie. Ugyancsak a külön biztosítás védi a bérlőt a betörés okozta kártól. A K&H Biztosító arról számolt be, hogy az idén augusztus vé­géig 13 500 lakásbiztosítási kárt rendezett. Az átlagos kárkifize­tés 43 600 forint volt, amely 16 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál. A növekedést a vi­harkárok okozták. Az Union Biztosító közlemé­nyében arra tér ki, hogy érde­mes biztosítást kötni a télire üresen maradt nyaralókra is, mivel a piaci adatok szerint ezek mintegy 20 százalékába betör­tek már. A biztosítás díja azon­ban akár a duplája is lehet a la­kásokénak. Az Union felhívta a figyelmet arra, hogy minden ötödik lakás- biztosítás - mintegy 600 ezer szerződés - évfordulója január 1. A tulajdonosok hamarosan ér­tesítést kapnak a jövő évi díjról, és ha az évfordulót megelőzően 30 nappal nem mondják fel a biz­tosítást, akkor az tovább él, im­már az új díjjal. MTI A viharok miatt több a lakáskár A legkiszolgáltatottabbak félnek elhagyni a rendszert Inkább a közmunka Messze elmarad a közmunká­sok száma idén attól, amit a kormány 2015-re tervezett. En­nek ellenére erre a foglalkoz­tatási típusra a tavalyinál je­lentősen többet fordít a köz­ponti költségvetés - noha a je­lek szerint már a versenyszfé­rában is beindult a munkahely- teremtés. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Ambiciózus ter­vekkel vágott neki az idei évnek a kabinet: minden eddiginél több pénzből rekordszámú közmun­kást akartak foglalkoztatni 2015- ben. A számok nyelvén: 270 mil­liárd forintból minden hónap­ban átlagosan 213 ezer ember­nek akartak így „elfoglaltságot teremteni”, míg a nyári időszak­ban ez a szám - a mezőgazda- sági idénymunkák miatt - akár 260 ezerre is felkúszhatott vol­na. Vagyis átlagosan 30-35 ezer­rel (a nyári hónapokban 82 ezer­rel) több munkást vontak volna be a rendszerbe, mint egy évvel korábban. Eddig a tervek. A való­ságban azonban a kabinet képte­len volt feltölteni e keretet. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) adatai szerint az év első hét hónapjában 182,4 ezer fő volt a havi átlagos foglalkoztatotti lét­szám, amely 2014. január-július időszakához képest csupán 4 ez­res növekedést jelent. A nyár el­ső két hónapjában pedig 200 ez­ren dolgoztak közfoglalkoztatott­ként, vagyis alaposan elmaradt a központi munkahelyterem­tés a tervezett szinttől. (Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerin­ti 182,4 ezres számmal szemben a Belügyminisztérium kimutatá­saiban 193,1 ezer szerepel, tehát ha az apparátus maga ellenőrzi a saját munkáját, máris szebb ké­pet tud mutatni, mint a KSH.) A Policy Agenda elemző in­tézet felhívta a figyelmet arra, hogy bár a tervezettnél jelentő­sen kevesebb közmunkást sike­rült alkalmazni, mindez mégis többe került a költségvetésnek, mint arra az arányokból követ­keztetni lehetne. Az idei év első hét hónapjában a tavalyi 127 mil­liárd forint helyett már 143 milli­árd forintot költöttek el erre a cél­A közgazdászok szerint a gazda­sági bővülés ellenére nincs egy­szerű helyzetben a kormány, amikor dönteni akar a közmun­kaprogramok további sorsáról. Egyrészt: ha fokozatosan átcso­portosítja a kabinet a közmun­kára fordított tízmilliárdokat a versenyszféra felpörgetésére, tartós munkahelyek kialakulá­sát lesz képes támogatni. Más­részt azonban az uniós költség­ra a kormányzati szervek, ami 13 százalékos kiadásbővülésnek fe­lel meg. Ezt magyarázhatná az is, hogy időközben nőttek a köz- foglalkoztatotti bérek (2,6 száza­lékkal), illetve valamelyest nőtt a létszám is (2,1 százalékkal). Az említett növekmények azon­ban csak 133 milliárd forintos kiadást feltételeznének a tavalyi adatok alapján. Azaz 10 milliárd forint elköltését ezekkel a szá­mokkal nem lehet megindokol­ni. (Lehetséges, hogy valamiért a tavalyinál nagyobb előleget adott a kormány a közfoglalkoztatók­nak, amit az év során később le­dolgoz a rendszer, és nem emel­kednek olyan mértékben a fog­lalkoztatatás költségei, mint amit most előrevetítenek az adatok.) A témával foglalkozó kutatók szerint a közmunkára épített munkaerő-bővülés ma már sok vetési ciklus fordulása miatt jö­vőre jelentősen visszaesik a Ma­gyarországra beáramló brüsszeli forrás, vagyis várhatóan draszti­kusan visszaesik az állami meg­rendelésekkel fűtött építőipar. Az itt dolgozó, alacsony képesí­tésű munkavállalóknak a köz­munkaprogramok jelentik az egyetlen mentőhálót a végleges társadalmi deklasszálódással szemben. Közfoglalkoztatottak SZaiTia (ezer fő) 2013. JANUÁR - 2015. JÚNIUS. MW-CRAF1KA FORRÁS: KSH esetben gátja annak, ami a prog­ram felpörgetésének eredeti célja volt: minél több tartósan munka- nélkülit felkészíteni és integrálni a verseny alapú munkaerőpiacra. Elsősorban a súlyosan deprivált, leszakadó térségek településein a mezőgazdasági idénymunkák­ra ezen a nyáron alig lehetett em­bert találni, mivel a legkiszolgál­tatottabb helyzetben lévők féltek otthagyni a „normál” foglalkozta­tás kedvéért a rendszert, mivel az éves megélhetést adott, míg a sze­zonális foglalkoztatás csak pár hónapra lett volna elég. Eközben a magánszektor hajtotta munka­erőpiac is éledezik: a 2015. ápri­lis-június közötti időszakban az egy évvel korábbiakhoz képest 80 ezerrel több alkalmazott dol­gozott a versenyszférában. Ez a bővülés már elvben a közmun­kások közül is fel kell, hogy szív­jon ezreket - ennek azonban nyo­mát sem látni a statisztikákban. Mentőháló lehet a lecsúszás ellen HÍREK Pokolgép robbant a székház előtt ODESSZA Nagy erejű pokolgép robbant vasárnap hajnalban a dél-ukrajnai Odessza központjá­ban, az ukrán biztonsági szolgá­lat (SZBU) helyi székháza előtt. A detonáció követeztében ajtók, ablakok sérültek, megrongá­lódott a hivatal homlokzata is. Több környező ház ablaka is ki­tört, helyenként keretestől, ká­rok keletkeztek a parkoló autók­ban. Személyi sérülésről nem volt információ. MTI Több olasz katona a missziókban RÓMA Az olasz kormány növelni fogja a világválságövezeteiben az ENSZ békefenntartó misszi­óiban szolgáló katonái létszá­mát - írta a Corriere della Sera. A tervek szerint a római kor­mány néhány száz katonával nö­veli meg az olasz kéksisakosok számát. Matteo Renzi olasz kor­mányfő mindenekelőtt az afrikai ENSZ-missziókban kívánja erősí­teni az olasz kéksisakosok ará­nyát: Maliban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Dárfúrban és Kongóban, ahonnan az Olaszor­szágba érkező illegális bevándor­lók nagy része érkezik. Olaszor­szág nyomást is kíván gyakorol­ni egy esetleges líbiai ENSZ-be- avatkozás elindítására. MTI Nem azonnal kell távoznia Aszadnak LONDON Egybehang­zó vasárna­pi brit saj­tóértesü­lések sze­rint London már nem kö- Bassár el-Aszad veteli Bas­sár el-Aszad szíriai elnök azon­nali távozását, mivel a brit kor­mány az Iszlám Állam nevű dzsi- hadista terrorszervezet elleni nemzetközi fellépést most sür­getőbb feladatnak tartja a szíri­ai rendszerváltásnál. A The Sun- day Telegraphnak kormányfor­rások elmondták: Dávid Came- ron kormányfő az ENSZ Közgyű­lésén már jelezni fogja az Aszad- dal szembeni brit politika e „ra­dikális irányváltását”, jóllehet ez csak átmeneti fordulat. Ca- meronnak továbbra is az az ál­láspontja, hogy hosszabb távon nem képzelhető el a szíriai vál­ság stabil rendezése és a mene­kültek hazatérése Aszad hatal­mon maradásával. MTI Nemzeti Minimum-koncert: Határozattervezetet készítettek civilek a gyermekéhezés megszüntetésére Napi egyszer meleg ételt a szegény gyerekeknek! BUDAPEST Országgyűlési hatá­rozattervezetet készítettek ci­vilek a gyermekéhezés meg­szüntetéséért, a dokumentu­mot szombaton mutatták be a Nemzeti Minimum-koncerten a budapesti Sportarénában. A tervezet értelmében az Ország- gyűlés felhívná a kormányt, hogy még az idén terjesszen be olyan javaslatot, amely lehető­vé teszi, hogy minden Magyar- országon tartózkodó rászoru­ló kiskorú, illetve várandós nő legalább naponta egyszer me­leg ételhez jusson. A dokumen­tum azt is a mindenkori kor­mány feladatává tenné, hogy évente számoljon be a cél telje­süléséről. A dokumentum szep­Fábián Juli zenekarával a jótékonysági koncerten. A bevételből gyermekétkeztetési alapítványokat segítenek tember 26-át a Nemzeti Mini­mum Napjává nyilvánítaná. A Nemzeti Minimumot meg­hirdető civilek azt a célt tűz­ték ki, hogy a mindenkori kormány dolgozzon ki egy új gyermekétkeztetési hálózatot, amellyel minimalizálni lehet az éhező gyerekek számát Ma­gyarországon, és garantálja er­re a fedezetet a költségvetés­ben. A szombaton megtartott koncerten bemutatták a hatá­rozat-tervezetet. A jótékonysági rendezvényen a fellépők között volt a 30Y, az Anna and the Barbiés, Balázs Fecó, Csemer Boggie, Bródy Já­nos, a Budapest Bár, Dés Lász­ló, Geszti Péter, a KFT, Pátkai Rozina, a Péterfy Bori & Lőve Bánd, a Quimby, Szalóki Ági és Zorán is. A jegybevételekből be­folyó összeget a költségek levo­nása után egy krízisalapba fi­zetik, ez az önhibájukon kívül bajbajutott, gyermekétkezéssel is foglalkozó alapítványok meg­segítésére jön létre. A Sportaré­nát, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma ingyen bocsátotta a szervezők rendelkezésére. A tárca jelezte, hogy a kor­mány egyetért a Nemzeti Mini­mum civil csoport által kitűzött alapvető célokkal, és emlékez­tetett arra, hogy a kormány év­ről évre folyamatosan növeli a gyermekétkeztetésre szánt for­rásokat. MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom