Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2015. SZEPTEMBER 27., VASARNAP MÚVÉSZBEJÁRÓ y Ráday Mihály szerint egy várost nem [ a turistáknak J fejlesztenek, H hanem a lakosainak Ráday Mihály szerint jó, ha van állami pénz Árpád-kori temp­lomokra, ha van időnként kas­télyprogram, várfelújítás, de megoldatlan az épített öröksé­günk folyamatos fenntartása. A városvédő fájlalja, hogy nincs valós párbeszéd az életünket sok-sok évtizedre meghatározó épített környezetünk ügyében. Csejk Miklós- Mivel foglalkozik ma Ráday Mihály?- Amikor 2010-ben megszűnt a tévés állásom, megkeresett a le­gendás folyóirat, az IPM főszer­kesztője, és azóta minden hónap­ban hat oldalt én szerkesztek a lapban. Több civilszervezet, ala­pítvány vezetője vagyok, bár ma­napság nem könnyű a társadalmi munkások élete. Városvédő gye­rekpályázatok és táborok szerve­zésében is közreműködöm 26 éve, mert a gyerekeket be kell avatni az épített környezet megismerésé­be, szeretetébe. Nemcsak Magyar- országon, de határon túli magyar­lakta településeken is megkérde­zik, hogy miért nincs a mai napig sem műsorom. Én meg erre nem tudok mit mondani, mert ha raj­tam múlna, lenne.-Sokszor írt, beszélt a várak, kas­télyok felújításának szükségessé­géről is. Most ismét van ígéret arra, hogy milliárdokat költenek erre. Jó helyre kerül ez a pénz?- Jó dolog, ha valóban van a költ­ségvetésben keret erre, de a hazai műemlékvédelem gondja ennél sokkal szélesebb körű. Mindenütt a világon létezik adókedvezmé­nyekkel ösztönzés azért, hogy az emberek az épített örökséget ön­ként, direkt állami beavatkozás nélkül is karbantartsák, védjék, helyreállítsák. Évtizedek óta be­szélek erről, de nálunk még min­dig nincs ilyen.- A felújítások után már sokszor ke­vés pénz jut a fenntartásra.- Mi nem fenntartunk, hanem avatószalagot vágunk át. Az 1988- ban megjelent Városvédőbeszé­dek című könyvemben idéztem Podmanicky Frigyest: „Fő bajunk nekünk az, hogy bármi szépet al­kotunk is, annak jó karban való fenntartásáról a legritkább eset­ben tartjuk kötelességünknek gondoskodni.” Csaknem 150 éve is már ez volt a probléma. Csak egy példa: a szemünk láttára pusztul az Iparművészeti Múze­um, a szecesszió egyik remekmű­ve, Lechner Ödön alkotása.- A budapesti múzeumi ne­gyeddel kap­csolatban so­kan azt mondják, hogy egy turista jobban szereti, ha a mú­zeumok nem egy helyen ta­lálhatók, hanem a városban szétszórva, mert így könnyebb összekötni a városnézéssel a múzeumlátogatást.- Egy várost nem a turistáknak fejlesztenek, hanem a lakosai­nak. Viszont ha jön a sok turista, a lakosok büszkén mutatják majd a saját városukat, ha a maguké­nak érzik, ha beleszólhatnak a fejlesztésekbe. Ez egy urbanisz­tikai és nem hatalmi kérdés.- Ön nem támogatja a Liget-pro­jektet, amelynek az a lényege, hogy egy új múzeumnegyedet lé­tesítsen a kormány.- Egy nagy parkba szívesen járnak az emberek, sétálnak, jó levegőt szívnak, napoznak, fut­nak, csónakáznak, beszélget­nek, a gyerekek játszanak. Kel­lenek az ilyen közösségi terek. Ezt veszélyezteti ez a projekt, amelynek ráadásul az egész pro­pagandája hamis. Az épületeket úgy ábrázolják a terveken, hogy mellettük 30-40 méteresek a fák, ami nyilván nem igaz. Ak­kora épületeket terveznek, ame­lyek beárnyékolják Névjegy (1942, Budapest) magyar filmoperatőr, rendező, té­vés szerkesztő, művészettörténész, városvédő. Apja Ráday Imre szín­művész, anyja Ferda Manyi divat- tervező. Nős, felesége Ruttka And­rea textilművész, három gyerme­kük van. 1968-tól 42 éven át a Ma­gyar Televízióban dolgozott. 1980- ban létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják lát­ni... címen, amely a jó és a rossz árnyékban pedig nem nő a nö­vényzet. Az egész park varázsa elveszhet! Ne feledjük azt sem, hogy ez egy mocsaras terület, a mélyparkoló meg a föld alá bővítendő Közlekedési Múze­um ezért nagyon sokba fog ke­rülni. Gazdasági szakemberek meg határozottan állítják, hogy a számítások is csúsztatások, a beruházás biztosan nem fog megtérülni a beígért egy évti­zed alatt.- Az alapgondolattal van a baj?- Egész Európa el­ső tervezett városi közparkjából, amely nem elég­gé gondozott állapotában is nagyon nép­szerű, nem kell turista­példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Tár­saival 1982-1983 telén megalapí­totta a Budapesti Városvédő Egye­sületet, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, 1992-ben a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió meg­szüntette a határokon innen és túl népszerű városvédő műsort. centrumot kreálni. De úgy látom, hogy hiába fognak össze az ehhez a kérdéshez valóban értő civilszer­vezetek, nem történik érdemi pár­beszéd az ügyben. Nyugat-Euró- pában új kulturális negyedeket nem parkokban, hanem elhagyott ipari negyedekben szoktak létre­hozni. Ilyen lehetne nálunk példá­ul az Istvántelki Főműhely, vagy a Népliget melletti Északi Jármű­javító, ahol csodálatos csarnokok lesznek az enyészetéi. A Liget-pro­jekt összes propagandaanyagában torzítottak, manipuláltak a tervek­ről készült ábrázolások. Svájcban ha valaki építeni akar valamit, ak­kor az adott helyszínen meg kell építenie a tervezett ház kontúrja­it, lécekből, élethű magasságban felhúzva, hogy a lakosok lássák a reális arányokat, hozzá tudjanak szólni a leendő beruházáshoz. Ná­lunk ilyen hozzáállás és valós pár­beszéd egyelőre elképzelhetetlen. HÍREK Harry Potter-darab két részben LONDON J. K. Rowling, a Har- ry Potter-regényfolyam írója Twitter-üzenetben árulta el, hogy két részben állítják szín­padra Londonban a közremű­ködésével születő Harry Pot- ter and the Cursed Child című színdarabot. A regényíró csü­törtökön üzent rajongóinak a mikroblogon. „A történet epi­kusjellege miatta Harry Pot- ter and the Cursed Child két­részes lesz!” - írta. Az első részt 2016 nyarán láthatja a közönség a londoni West End színházi negyedben. A máso­dik rész debütálásáról egye­lőre nem esett szó - számolt be róla a The Hollywood Re- porter. Díszvendég: Magyarország OÖTieos Az 1956-os forra­dalom történelmi jelentősé­géről és máig tartó hatásai­ról beszélgettek magyar írók Klas-Göran Karlsson törté­nésszel pénteken az idén Ma­gyarország díszvendégségé­vel megrendezett Götebor- gi Könyvvásáron. Klas-Göran Karlsson bevezetőjében két meghatározó eseményt emelt ki a 20. századi magyar tör­ténelemből: az ország terüle­tének kétharmadát elszakí­tó trianoni békeszerződést és 1956-ot. Claire Danes csillagot kapott LOS ANGELES Claire Danes, a Homeland: A belső ellenség című tévésorozat Golden Glo- be-díjas sztárja csillagot ka­pott a hollywoodi Hírességek sétányán. A 36 éves színész­nő, aki a napokban az Em- my-díjátadó gálán férjével, Hugh Dancyval jelent mega vörös szőnyegen, a csütör­töki ceremónián szüleivel, szobrász anyjával és termé­szetfotós apjával állt a fény­képezőgépek elé a rózsaszín csillag mellett. A népszerű sorozatnak idén máraz ötö­dik évada készül. Claire Danes vörösben HIRDETÉS top ^ B Éttermi kalauz mindennapi ínyenceknek 50* I Jó alapanyagok, vendéglátás szíwel-lélekkel, megfizethető áron. JBH1|||Í|5b§ Ismerje meg az ország legjobb ár-érték arányú éttermeit! 1^ élteim " ■ I ('"í í 4,| "í ‘.i, •'./' , , - '. fjjf

Next

/
Oldalképek
Tartalom