Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-21 / 221. szám
2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ KÜLFÖLD-BELFÖLD 7 Jókora törvénymódosítási csomag: fogyna az állam Lenne miből faragni A görögöknek elment a kedve a szavazástól ATHÉN Lapzártánk idején megjósolhatatlan volt, ki nyerte az előre hozott görögországi választásokat. Az első exit pollok a kormányzó Sziriza minimális többségét mutatták: a görög televízióban ismertetett felmérések szerifit a kormányzó pártszövetség a voksok 30-34 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki Új Demokrácia a szavazatok 28,5-32,5 százalékát. A görög választási rendszer szerint a győztes automatikusan kap plusz ötven mandátumot a 300 fős parlamentben, így az önálló kormányzáshoz legalább 38 százalékos eredményt kellene elérnie valamelyik pártnak. A választást megelőző kampány legnagyobb tétje az volt, képes-e behozni az ellenzéki Új Demokrácia a Sziriza előnyét. Alek- szisz Ciprasz kormányfő augusztus 20-i lemondását az motiválta, hogy népszerűségét kihasználva újabb mandátumot kaphat, ám lerázhatja magáról pártja radikális képviselőit, akik elutasították a hitelmegállapodást. A 86 milliárd eurós hitelt előirányzó júliusi kiegyezés, pontosabban az abban lefektetett szigorú intézkedések megkötik a kezét mindenkinek, aki kormányra kerül. A hitelezők azt legalább megnyugodva vették tudomásul, hogy az Új Demokrácia és a Sziriza világossá tette: tartja magát a megállapodáshoz. A jóslásokat nem csak az nehezítette, hogy a Sziriza és az Új Demokrácia fej-fej mellett vezette a közvélemény-kutatásokat, de az is, hogy rendkívül magas, 30 százalék körüli volt a bizonytalanok aránya. A pártvezetők utolsó pillanatig tartó győzködése azonban nem feltétlenül hatott rájuk: a választás szokatlanul alacsony részvétel mellett zajlott. Gy. M. ígérete szerint 107 törvénymódosításból álló jogszabálycsomagot nyújt be a héten a parlamentnek Lázár János kancelláriaminiszter. E hatalmas jogalkotói munka kizárólag az állami apparátus és az ügyintézés csökkentését célozza. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST Az éves költségvetések zárszámadása tartalmazza, hogy adott évben mennyien dolgoztak a kormányzatnak, és ez mennyibe került az adófizetők számára. Ezek alapján jól feltérképezhető, hogy valójában mibe is kerül nekünk az államapparátus működtetése. A gazdasági válságot követő évben 247 ezer ember dolgozott a költségvetési szerveknél, és rájuk az állam rendszeres személyi juttatásként 667 milliárd forintot költött - idézi fel a Policy Agenda elemzőintézet. Az önkormányzatok esetében ez a szám 801 milliárd forint volt, és 486 ezer fő dolgozott ott. 2009-től kezdve azonban a költségvetési zárszámadások nem tartalmazzák az önkormányzatoknál dolgozók létszámát. Az Orbán-kormány több területen is átalakította a fenntartói, „üzemeltetői” viszonyokat: a kormányhoz került az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer elsöprő többsége és önkormányzati államigazgatási feladatok - ez nyilvánvalóan változásokat hozott a létszám adatokban is. Míg a központi költség- vetésnél dolgozók száma 2014- ben 534 ezer fő lett, és ez 1473 milliárd forintba került, addig az önkormányzatoknál lényegében megfeleződött a személyi juttatások összege és 801 milliárd forintról 480-485 milliárd forintra csökkent. A béremelés mértékét is figyelembe véve 280 ezer főre csökkenhetett a településeknél dolgozók száma. Azonban nem csupán az ön- kormányzatoktól kerültek át emberek a kormányhoz, hiszen a létszám is megnőtt 2009-hez képest 11,5 százalékkal. Míg személyi juttatásokra az önkormányzati és a központi költségvetés 2009- ben 2048 milliárd forintot költött, addig 2014-ben 19 százalékkal többet, 2444 milliárd forintot. A növekedésnek csak kis részét magyarázza a bérek emelkedéA miniszterelnökkel együtt a miniszterelnök-helyettesek. miniszterek. kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és miniszteri biztosok száma 2014-ben 27 fó volt. ami 311 millió forintot vett ki a büdzséből. Ugyanez a szám 2009-ben 58 fő volt, ami 779 millió forintot tett ki. Bővebben-nézve a kormányzati vezetőse, mivel a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi keresete ezen időszakban mindössze 4 százalékkal emelkedett. A kormány összetétele is hasonló tendenciát mutat: 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt, amely 69 milliárd forintot tett ki a rendszeres személyi juttatásokban (ehAmi megismerhető két, és a közigazgatási államtitkárokat, helyettes államtitkárokat. valamint 2009-ben a szakállamtitkárokat is hozzá vesszük, már más arányokat kapunk. 2014-ben így 324 állami vezető volt - 3,6 milliárd forintos éves rendszeres személyi juttatással -, 2009-ben ez a szám 155 fő - 1,8 milliárd forint. hez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány). Ugyanez a szám 2014-re 17 708 fő volt, amely már 104 milliárd forintba került a büdzsének. A növekedés mögött azt is meghúzódik, hogy az önkormányzatoktól átvettek is növelték a vezetők számát. Ahol sikerült lefaragni a költségeket, az a választott tisztségviselők köre. Ide tartoznak az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, alkotmánybírák, Kúria elnöke, és a legfőbb ügyész, ombudsman és helyettesei. Az ő számuk 2014- ben 315 fő volt és 4 milliárd forintba került a rendszereses személyi juttatásuk az adófizetők számára. Ugyanez a szám 2009-ben 427 fő volt és 4,2 milliárd forint. Mindez úgy, hogy a kisebb parlament a képviselők fizetését tekintve többe kerül, mint 2009- ben. Hat évvel ezelőtt ugyanis 3,4 milliárd forintba került a 384 képviselő rendszeres személyi juttatása, 2014-ben 3,5 milliárd- ba a 285 főé. Lezárták az Eiffel-tornyot, ejtőernyős kísérlet volt? PÁRIZS Lezárták vasárnap délelőtt a párizsi Eiffel-tornyot egy behatolási kísérlet miatt, de a helyszínre kiérkező tűzoltók semmi gyanúsat nem találtak. A világ egyik leglátogatottabb turistalátványosságát délelőtt a tornyot működtető vállalat lezárta a nagyközönség elől, mivel egy állítólagos „behatolási kísérlet” miatt riasztotta a tűzoltókat. Ők azonban „semmit nem” találtak a helyszínen - közölte a párizsi tűzoltóság szóvivője. „Egy hátizsákos embert láttak mászni a vasszerkezeten. Hogy minden gyanút eloszlassunk, egy helikoptert is a helyszínre küldtünk, hogy alaposabban átvizsgálja a szerkezetet”- jelezte a rendőrség. Rendőrségi feltételezések szerint egy, az extrémsportokat kedvelő ember feltehetően ejtőernyővel szeretett volna leugrani a 324 méteres magasságból. A videómegosztó portálokon több olyan felvétel is látható, amelyeken a francia főváros legmagasabb építményeiről, az Eiffel-to- ronyról, a Montparnasse-torony- ról vagy a La Défense üzleti negyed felhőkarcolóiról ugranak le emberek. A kísérletek általában este, már sötétben hajtják végre, és az ejtőernyősök utána elmenekülnek a helyszínről, hogy ne tartóztassák le őket a rendőrök. Tíz évvel ezelőtt egy 31 éves norvég férfi meghalt, amikor ejtőernyővel ugrott le az Eiffel-toronyról. A mindennap látogatható párizsi turistalátványosságot naponta 25-30 ezren keresik fel, évente mintegy 7 millióan. MTI Összezárnak a V4-ek az EU-csúcs előtt BUDAPEST Az EU-belügyminisz- terek keddi tanácskozása, és a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt a V4-or- szágok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) külügyminiszterei ma Prágában egyeztetnek. Szijjártó Péter onnan Ankarába utazik, hogy ott ismertesse kormánya javaslatát: az EU-nak át kellene vennieá török, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását. MTI Részkénéi ismét szabad az út Idegesítő csíki A horvát oldalról özönlenek a migránsok - Torlódások az osztrákoknál-csuki több határszakaszon MAGYARORSZÁG/BALKÁN Nagy erőkkel készül Magyarország a horvát határ lezárására, a drótkerítés 41 kilométeren már áll, most további szakaszokra küldenek építőanyagot és katonákat. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója azt is elmondta, szombaton 4800, majd éjféltől további 3400 menekült érkezett hozzánk. Szavai szerint határátkelőinket nyomás alatt tartják „a horvát szervezők”. Ráerősített e kijelentésre Kovács Zoltán kormányszóvivő, „Zágráb állami segítséggel szervezi az embercsempészetet”: tíz busz forgó rendszerben hozza a menekülteket Beremendre. Bakondi az állítólagos horvát C tervről - Tovarniknál szélnek eresztik a migránsokat - azt mondta: veszélyes, hogy ellenőrizetlenül, nem a hivatalos átkelőhelyeken érkeznek hozzánk. A Vecernji List horvát lap kommentátora úgy véli, túl korai Zorán Milanovic horvát kormányfő győzelmi öröme, miszerint megoldotta a válságot az országban. „Uniós szomszédjainkkal közösen kell tervet kidolgozni a gond megoldására, nem pedig balkáni módra kitolni velük” - írta. Közben a Temes megyei Kunszőlős határában sátortábort építettek a románok a migránsoknak - közölte a Digi 24 hírtelevízió. Vasárnap megnyílt a röszkei nagyhatár, és szombaton megnyitották az ásotthalmi átkelőt is. Közben az osztrákok hol lezárják a határt, mivel feltorlódtak náluk is a menekültek, hol kinyitják, s viszik őket tovább. A szerdai EU-csúcsra öt ponttal készül a magyar kormány; ezek legfőbb eleme, hogy meg kell szilárdítani a külső határellenőrzést. Javasolni fogják, hogy az EU fordítson nagyobb pénzt a Szírához közeli menekülttáborok feljavítására. Az Országgyűlés ma elfogadhatja a tömeges bevándorlást kezelő javaslatcsomagot, kedden pedig az EU-hoz címezhetnek üzenetet. A Fidesz-KDNP-javaslat új feladatokat adna a honvédségnek, s azt is törvénybe foglalhatják, hogy a rendőrség külföldön is végezhet felderítést. ORFK: az idei évben eddig 217 382 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek - közölték tegnap reggel. A magyar-horvát határszakaszon 15 833 emberrel szemben jártak el. MW Újabb tragédia Leszbosznál Komppal ütközött egy menekül lekkel teli csónak Leszbosz szigeténél. 30 ember veszhetett a tengerbe, köztük gyerekek is, A görög parti őrség húsz embert mentett ki, akik szerint rajtuk kívül még 26 an tartózkodtak a lélekvesztön.
