Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-19 / 220. szám
g BELFÖLD 2015. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Kormányok jönnek-mennek, az egészségügy ugyanolyan marad A beteg csak gyógyulni akar Noha a mindenkori kormány - legyen bármilyen színezetű is - folyamatosan egészségügyi reformot ígér-hirdet, a kórházakban dolgozók és a betegek évtizedek óta nem látnak érdemi változást. Az ellátás színvonala lényegében nem változik, a problémák - mint a kórházak eladósodása - évről évre újratermelődnek. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A Policy Agenda elemzése szerint a Gyur- csány-kormány politikai bukását nagymértékben elősegítette az egészségügy átalakításának kérdése. A szociális népszavazás legerősebb hívószava 2008- ban a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlése volt, és ez képes volt olyan arányban a szavazóurnához vinni embereket, hogy az a mai szabályok szerint is egy érvényes és eredményes népszavazás lenne. Ezt követően a baloldali kormány fel is hagyott az egészségügyi rendszer érdemi reformjával, és inkább válság- kezelésre rendezkedett be ezen a területen is. Ezt a helyzetet örökölte az Orbán-kormány, és érdemi lépéseket a 2010 óta hatalmon lévő kabinetnek sem sikerült tennie a rendszerszintű problémák kezelése érdekében. A 2010-es választási győzelem után a reformok elmaradtak - a gyógyszerkassza kiadási oldalának megnyirbálása nem egészségügyi, hanem költségvetési szempontokat követett. A kórházak államosítása a betegek szempontjából nem hozta meg a várt eredményt, és a szállítói tartozások kérdése is csak tűz- oltásszerűen oldódik meg évről évre, központi segítségnyújtással. Eközben 300 ezerrel csökkent az egészségügyi ellátásra jogosultak száma, 270 ezer ember a 18-39 éves korosztályban esett ki a rendszerből, ennek pedig a munkanélküliség és az elvándorlás a fő oka. Ezzel párhuzamosan a költségvetés is egyre kevesebbet fordít e területre: míg 2010-ben a költségvetés 9,1 százaléka ment el egészségügyre, 2016-ban ez az arány 8,6 százaléka lesz - vagyis 80 milliárddal csökkent a ráfordítás. Árnyalja ezt a képet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2014-ig az egészségügyi ellátásban dolgozók bére 20 százalékkal nőtt, amely 13 százalékponttal nagyobb, mint az egész költségvetési szféra bérnövekedése, és majdnem eléri a versenyszféra növekedési átlagát (22 százalék). Az állami egyéni bér- és keresetstatisztika azt mutatja, hogy egy ápolói, szakápolói fizetés 18 százalékkal emelkedett 2010 és 2013 között, míg egy szakorvosi 31 százalékkal. Újra emelkedik a kórházadósság Bár a nyár közepéig 60 milliárd forintot fizetett ki a központi költségvetés a kórházak adósságkonszolidációjára, gyűlni kezdtek a kifizetetlen számlák. A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint a július végi 39,1 milliárdról egy hónap alatt 41,9 milliárd forintra gyarapodott az egészség- ügyi intézmények adósságállománya. Ebből 25 milliárd a 30 napnál régebben lejárt számla. Leginkább a nagy, megyei kórházak és az egyetemek duz- zasztják az adósságot, a Debreceni Egyetem önmagában 800 millió forinttal gyarapította az állományt. A KSH szerint 5 ezer fővel nőtt a dolgozó orvosok száma, így papíron egy betegre több orvos jut, mint négy évvel ezelőtt. Ugyanakkor csökkent a háziorvosok száma 1,7 százalékkal, és több területen is arra panaszkodnak, hogy nincs szakember, aki ellátná a körzetben élőket. Az egészségügy területéről továbbra is mintegy 2000 fő hagyja el évente az országot, ami szakemberek szerint állandó működési nehézségeket okoz. A szakállamtitkárság legfrisr sebb bejelentése szerint hozzávetőleg 43 ezer betegágy mellett dolgozó egészségügyi szakdolgozó és 18 ezer betegágy mellett dolgozó orvos bére emelkedik. A 2015. július 1-jei jogszabály alapján biztosítottá válik a 2012- es és a 2013-as béremelés mozgóbér elemeinek (ügyeleti, készenléti, túlmunka díja, műszakpótlékok) alapbérhez történő igazítása. Az elemzők szerint a rendszer hatékonyabbá tétele súlyos érdekkonfliktusokkal jár, és a betegek számára látható eredménye is évek alatt alakulhat ki. Erre pedig egyre kevésbé van ideje a kormánynak, hiszen fél évvel a kormányciklus fele előtt már nem biztos, hogy „termőre” fordul egy megkezdett reform. Érezhetően egy politikai akció aggaszthatja a kabinetet, ez pedig a nővérek megmozdulása, akik nehezen vádolhatóak jelentős mértékű hálapénz elfogadásával, vagy magánpraxisból kiegészített jövedelemmel, ezért a közvélemény szimpátiája is hamar felkelthető irántuk. A lemondott államtitkár, Zom- bor Gábor nem tudott érdemi áttörést elérni a kormány politikájában, és kérdéses, hogy az új vezetés mer-e látványos gesztusokat tenni ennek a rétegnek, vagy a halogatás és a tűzoltás technikáját alkalmazzák továbbra is. Ilyen szempontból az elkövetkező évek sem szólnának másról, mint a 2009 óta megfigyelhető válságmenedzselésről. Hozzáigazítják a pótlékokat az alapbérekhez. HIRDETÉS
