Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-02 / 205. szám

2015. SZEPTEMBER 2., SZERDA KÖRKÉP 11 Az élet mellett kell dönteni, gyereket vállalni, az oldja meg a problémát Befogadásra buzdít a szerzetes Az élet mellett kell dönteni, gyereket kell vállalni, az oldja meg az emberek, Európa prob­lémáját - vallja Böjté Csaba. A szerzetes, aki az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyere­ket fogadott be erdélyi árvahá­zaiba, gyermekotthonaiba, má­sokat is befogadásra buzdít. Azt mondja, a bevándorlók mi­att nem kell pánikolni. Vida Tünde Vtunda67@gmail.com- Jónak lenni jó. Ezt hirdeti. Ma napság nem járnak jó idők Euró­pában, Magyarországon. Érvé­nyes még ez a vélemény?- Ha fogadni kéne, azt mon­danám, a jóisten győzelemre viszi a mostani meccset is, de ha megkérne, hogy Csaba test­vér, legyél a tanácsadóm, nem merném vállalni - válaszolta lapunk kérdésére Böjté Csaba szerzetes. - Nem tudom, hogy lehet megoldani, de biztos va­gyok, hogy győzni fog a jó. Hi­szek a szeretet végső győzelmé­ben. Az lenne jó, ha minél töb­ben hinnénk benne. Hogy most Európából mi lesz, nem tudom, de mi hívjuk be a török, moha­medán és más munkaerőt, mert szükség van rájuk. Mi nem tud­juk megoldani a problémáin­kat, és ez történik.- Sokan a keresztény-muzul­mán elleríítefre élezik ki a mosta­ni helyzetet...- Az emberek szeretnek pánikolni, nagyokat mondani. Az viszont tény, hogy Ferenc pá­pa elment Isztambulba, és tudott együtt imádkozni a mohamedá­nokkal. Itt is párbeszéd kell! Én, amikor letérdelek, és a mohame­dán testvérem szintén térdre bo­rul, és imádkozunk, mind a ket­tőnknek ugyanaz a mennyei atya integet szeretettel. Nem hi­szem, hogy több isten lenne az égben. Azt viszont hiszem, ha egy hithű mohamedánnal leül nék beszélgetni, hamar kiala­kulna a párbeszéd. De azt el tu­dom képzelni, hogy ha valaki rossz keresztény, és valaki rossz mohamedán, azok egymás tor­kát szorongatják.- Nagyon tragikusnak látja a be­vándorlók miatt kialakult hely­zetet?- Voltam Mórahalmon, szent­misét tartottam. Nagyon szép ünnep volt, mindannyian elme­hetnénk tanulni az ottani pol­gármestertől, plébánostól. A Hátság 18 falujából összeszed­tek embereket, akik gyalog jöt­tek, zarándokoltak. Több mint ötezren voltak, fénylő keresz­tekkel világítottak, este leoltot­ták a lámpákat az egész város­ban. Azt láttam, hogy ezek az emberek békében, nyugalom­ban élnek. A polgármester azt mondta, hogy eddig még sen­ki nem kérte, hogy leteleped­ne, csak keresztülmennek. Az ő céljuk nem Magyarország. Hogy miért mennek? Azért, mert a fi­atalokat elfelejtettük megtaníta­ni dolgozni. Ez így van Nyuga­ton is, nagy hiány van a mun­kaerőpiacon. Annak idején a né­met kormány vonatokat küldött Törökországba, rezesbandával toborozták a munkaerőt. Most ugyanez folyik, csak másként. Ez egyN történelmi tény, ettől nem kell pánikolni. Nem bán­tanak senkit ezek a migránsok, az emberek azt mondták, hogy az ő fájukról egy almát nem sza­kítottak le, egy ágat nem törtek le. Amúgy én befogadáspárti vagyok, Ferenc pápa is arról be­szél, hogy merjük elsősorban a saját gyerekeinket, egymást be­fogadni. Az európai kultúra el­utasító. János Pál pápa mond­ta rá, hogy a halál kultúrája. Ezért van annyi válás, abortusz, ezért engedjük el idős szüléink­nek, nagyszüleinknek a kezét, ezért fordítunk egymásnak há­tat. Ezen változtatni kell. Az élet akkor fog előre menni, ha mi az életre igent mondunk, és mer­jük egymás kezét megfogni. Az ember egyedül esendő, sodródó falevél, szükség van a társunk­ra, keresnünk kell egymás kö­zelségét, mernünk kell egymás­ban bízni. Nem pánikolni, so­pánkodni kell, hanem a fiata­loknak gyereket vállalni. Kér­dezték, ha a magyar nemzet­nek én lennék az orvosa, mit ír­nék a receptre. Gyereket. Én az elmúlt húsz évben több mint öt­ezer gyereket fogadtam be, eb­ből több mint háromezer kire­pült. De, ha azt kérdezik tőlem, fogadok-e be újra gyereket, azt mondom, igen. Az élet mel­lett kell dönteni, ne fél­jünk a munkától, a csa­ládalapítástól, a gyer­mekvállalástól, Isten megsegít, eszedbe juttatja a követke­ző lépést, a hónod alá nyúl.- Ehhez a nagy vállaláshoz ka- pott-e valaha állami finanszí­rozást?- Én gazda­gabb leszek attól, hogy valakit befo­gadok. Szü­léink, nagy­szülei nk nem kaptak gye- ® rekpénzt, és mégis vállaltak öt-hat gyereket, tízet is talán. Nem pénzkérdés az, hogy egy férfi megfogja, megkéri egy lánynak a kezét, hogy családja legyen, hogy ne kongó üres házba men­jen haza. Mi itt-ott pályázgat- tunk, de a magyar kormánytól so­ha nem kap­tunk támo­gat á s t. De én azt látom, hogy egy gye­rek nem olyan nagy összeg, jelen pillanatban Erdélyben egy gye­rek két-három euróba kerül na­ponta, 50-100 euróból egy gye­reket el lehet tartani. Min­denki a pénzről beszél. Az élet melletti dön­tésről kellene, hogy beszéljünk! Ezért fogja akár a mo­hamedán világ, akár más Európát megenni. Én nem a mohamedánok­tól, hanem az ön­ző, kapzsi meg­ír fáradt kereszté- nyéktől féltem Eu­rópát. I Meg vagyok győződve, hogy Isten jo világot teremtett- Akkor is mentem, csak ak­kor a város negyedeit jártam, most kicsit nagyobb lett a terü­let, de ugyanaz a világ, ugyan­annak az Istennek a világa - felelte Böjté Csaba arra a kér­désre, hogy mennyire válto­zott meg a feladata az elmúlt időkben. - Megpróbálom a hi­temet. jókedvemet, amivel an­nak idején útra keltem, meg tartani. Én meg vagyok győződ­ve, hogy Isten jő világot terem tett. A mi világunk nem egy ki­pukkadás előtt álló lufi, hanem nagyszerű világ. Azért is fára­dok, dolgozom, hogy ezt a hite­met megosszam az emberek­kel. Jézus Krisztus amikor oda­tett, hogy imádkozzuk; „jöjjön el a te országod", nem utópi­át tett elénk. Hit kell! Szent Ist­ván napján, Pécsen beszédet mondtam, kezembe vettem a kenyeret kérdve, ez miből lesz. Mondták, hogy búzából, napfényből, de én azt mond tam, hitből, akaratból. Mert a szántóvető ember hitte és akarta. De a hit cselekedetek nélkül ha­lott: el is ment, elhintet­te a magot, élet fakadt belőle. Minden, ami kö­rülöttünk van hitből, akaratból lett.- Ön miből meríti a hitét?- Hát az evangéliumból Nem hiszem, hogy valaki bóvlit állított volna a kereszten. Van egy ked­ves történet: egy kisfiú ül a hajón, ami nyikorog, bukdácsa. Jönnek az emberek, kérdezik, niért nem pánikolsz, hogy vagy iyen nyu-' godt. Azt mondja, az én apukám a kapitány, mitől lennék ideges. Én úgy gondolom, ez a világ mennyei atyánk kezében vem, aki annyi mindenen keresztülvezette ezt a bolygó nevű hajót, hogy én hiszem, megkapja a továbbvezető utat is.- Meséljen pár szót azokról a gyerekekről, akiket először magához vett!- Több mint ötven olyan kol­légám van, aki valamikor gyere­künk volt. Aki most velem jött Ma­gyarországra, ő is az elsők közül való. Dolgozott itt, ott, most ő a sofő­röm, személyi titkárom, a króniká­som. Szoktam mondogatni, hogy a házikenyér jobb mint a bolti... Csak sikertörténetek van­nak?- Jézus elmondta, hogy valaki tíz talentumot kap, van, aki ötöt, más hármat. Mindenki a magáét kell, hogy ka­matoztassa. Most olyan világ van, amikor az a siker­történet, ha vala­kiből orvos lesz, vagy hasonló. '"A mi"’gyereke­ink közül va­lamelyikből csak egyszerű édesanya lett, de azt nagyon jól csinálja. Van, aki két­kezi munkával három váltás­ban dolgozik, van, aki dokto­rált. Kis Szent Te- réznek igaza van, amikor azt mondja, nincsen ezen a föl­dön nagy dolog és kis dolog, csak nagy sze­retet és kis szeretet. Én azt gondolom, hogy a mi gyerekeinkben nagy sze­retet van. 1 Az ember egyedül esendő, sodrodo falevél, szükség van a társunkra, keresnünk kell egymás közelségét, mernünk kell egymásban bizni véli Böjté Csaba Nyolc-tizenkét ezer forintba kerülhet a profi irtás az időtartamtól és vegyszermennyiségtől függően Darázsinvázióval küzdünk a szárazság miatt Kóla, sör, jégrém, szendvics... Va­lamennyi a darazsak kedvence. Meg ahogyan azt mostanában sokan tapasztalták, nagyjából bármi. Olvasóink jelzései alap­ján egyre több a hívatlan, csípős vendég. Ahogy azt Tóth Béla nyugal­mazott növényvédelmi szak­mérnök olvasói levelében is le­írta: a kilencvenes évek máso­dik felétől szokatlanul erős da- rázsinváziókat tapasztalhatunk, különösen az aszályos években. Idén is két hullámban támadtak a darazsak: egyrészt tavasszal, a gyümölcsök érésekor, másrészt most, a szárazságban. Renge­teg kárt okoznak a gyümölcsö­sökben, és persze a készételeket sem kímélik. Azok a helyek kü­lönösen vonzóak számukra, ahol vizet is találnak, így tavak part­ján, medencék mellett és az öntö­zött kertek környékén is elősze­retettel időznek. Mivel a szúrás fájdalmas, so­kaknál allergiás reakciót vált ki, mindenképp célszerű védekez­ni. Ha a szabadba indulunk, le­hetőleg ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat és szap­pant. Az ételt és a szemetet fed­jük le, mezítláb ne járjunk a fű­ben. Ha a darazsak körülöttünk döngicsélnek, próbáljunk nem hadonászni. Amennyiben a házunk kör­nyékén darázsfészket fedezünk fel, hívjunk szakembert. Az el­múlt időszakban sokan tet­ték ezt, legalábbis ahogy azt az egyik pécsi darázsirtással foglal­kozó vállalkozásnál kérdésünk­re elmondták. A cég tapasztala­tai szerint idén sokkal több a da­rázs, mint tavaly. Főként a csa­ládi házak padlásairól, kertek­ből kell a fészkeket eltávolítani- uk, de olyan is volt, hogy a fö­démmel együtt a fészek is a szo­bában landolt. Az irtás időtar­tamtól és a vegyszermennyiség­től függően náluk 8-12 ezer fo­rintba kerül. Aki maga állna ne­ki a munkának, húzzon védőru­hát, és lehetőleg hajnalban szed­je le a fészket, amikor a darazsak még dermedtek. Katus Eszter i T r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom