Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-12 / 214. szám

14. KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Lőrincz L. László érdeklődését olvasmányai terelték a Kelet világa felé Szövevényes bűnügyeket ír Kari May Ázsiában, sivatagok­ban játszódó regényei keltet­ték fel Lőrincz L. László érdek­lődését a tevekaravánok, a ha­ramiák, egyáltalán a keleti ro­mantika iránt. Az egyetemen is az arab kultúrával, nyelvvel akart foglalkozni, hogy köze­lebb kerüljön ehhez a világhoz. Veizer Tamás tamas.veizer@partner.mediaworks.hu- Az életrajzából kiderül, végül mégsem tanult meg arabul. Ho­gyan került végül a mongol kultú­ra közelébe?- Sok kacskaringóval. Amikor jelentkeztem az egyetemre, 1957- ben, nagy volt az érdeklődés a Kö­zel-Kelet, az arab világ országai iránt, csak óriási szerencsével le­hetett volna oda bejutni. Esélyem sem volt, hát felkerestem a török tanszéket, gondoltam, ott is van­nak tevék, van sivatag, ha nem is olyan nagy. Németh Gyula pro­fesszor nagyon megörült annak, hogy a kaposvári cukrásztechni­kusi végzettségemmel oda jelent­keztem. Azt mondta, a keleti édes­ségek egész világa tárul majd fel előttem. Kaptam egy török nyelv­tant, hogy két nap alatt tanuljam meg, de azt is németül, mire azt válaszolta, legalább németül is megtanulok! Akkor jött egy ké­sőbbi ismerős, hogy jelentkezzek a mongol szakra, ha a sivataghoz ragaszkodom, ott van a világ leg­nagyobb homoktengere, tele van Lőrincz L. László: a regényeim­ben szereplő helyszíneken magam is megfordultam tevével, a tanszéken hely is van, fél év múlva pedig, amikor néhá- nyan lemorzsolódnak, átjelent­kezhetek az arab szakra. A mon­gol tanszéken Ligeti Károly pro­fesszor kitörő örömmel fogadott, mert hónapok óta én voltam az egyetlen hallgatója. Végül annyi­ra megszerettem a mongol nyel­vet és kultúrát, hogy ott ragad­tam, sőt, később felvettem a tibe­ti szakot is.- Regényeiben hitelesen ír ezekről a keleti helyszínekről. Az olvasók mit szeretnek inkább: a sok új eg­zotikus ismeretet vagy az iz­galmas fordulatokat?- Talán mindket­tőt. írásaimban min­dig törekedtem arra, hogy pontos legyek: ha olyan területre „té­vedtem”, amiben nem voltam annyira otthon, megjelenés előtt megkér­deztem a témában jártas kollégáimat. Egyébként a regényeimben szerep­lő helyszíneken magam is megfordultam, egykori példaképemtől, Kari May- tól eltérően, aki például sosem járt Amerikában.- Csaknem száz regényt írt három néven: milyen szempon­tok alapján jegyzi a könyveit egyik vagy a másik néven?- A Leslie L. Lawren- ce voltaképp a Lőrincz L. László angol fordítása: ezen a néven azokat a kalandregények jelentek meg, amelyekben a fősze­replő Leslie L. Lawrence, aki egyes szám első sze­mélyben meséli el a tör­ténetet. Ebbe a formá­ba éppen Kari May re­gényei után szeret­tem bele, mert úgy vélem, az olvasó is könnyebben azo­nosul a történettel, a főhőssel. Lőrincz L. László néven másfajta kalandregényeket írok, a sci-fi világát is érintő története­ket, amelyekben azért vastagon benne van a szövevényes krimi is. A bűnügyi regényeknél ta­lán Raymond Chandlert tekin­tem írói példaképnek, a fantasz­tikum felé pedig a nálunk kevés­bé ismert James Hilton vezetett el, akinek a Kék hód völgye cí­mű könyve Tibetben játszódik, és szerencsésen ötvözi a sci-fi és a krimi elemeit.- Sokan megjegyzik, hogy sok a halott a könyveiben. Az interneten valakik ki is számolták, több mint négyszázig jutottak. Erről mi a vé­leménye?- A bűnügyi regényekben ter­mészetesen vannak áldozatok, az eseményeket itt is valamilyen bűncselekmény mozgatja, van benne kellően adagolt fantaszti­kum, mitológia is. De ezekben a halottak mindig halottak marad­nak, nálam nincsenek zombik. A krimikben az izgalmat éppen az adja, miként sikerül kibogoz­ni ezeket a szálakat, miként sike­rül megoldani egy-egy rejtélyes ügyet. Az egzotikus kultúrák bűvöletében Lőrincz L. László sokat és sok­szor járt Mongóliában. Az or­szág akkortájt olyan volt, mint egy élő múzeum, a helyiek élet­módja sokban emlékeztetett a régi nomád népekére. Tibetbe eljutni igen nehéz volt, de In­diában, Nepálban sok me- . nekült él, akik igazi kulturá­lis és vallási központokat hoztak létre. Mindenütt járt, élt a kolostoraikban, megismerte különleges vallásukat: a lámaizmus látványos, mozgalmas hitrendszer, a buddhiz­mus szertartásaitól is je­lentősen eltér. Régebben lefordított egy középkori mongol pika- reszk regényt, amely lovagok­ról szólt, ő tette ismertté a leg­híresebb burját-mongol eposzt, de sok cikket, szakmai publiká­ciót is írt. Egyetemista éveiben nagy gond volt az is, hogy mon­gol vagy tibeti nyelvtanárt talál­janak az egyetemen: akkoriban nagyon egzotikusnak számítot­tak ezek az országok, kultúrák. Ma már rengetegen tanulnak, dolgoznak Magyarországon, sőt, a tibetieknek Salgótarján mellett van egy kis kulturális, vallási központjuk is. Egyik kol­légája mostanság járt a mongol fővárosban. Nagyot fordult a vi­lág arrafelé, még a nyelv is megújult: a fiatalabbak olyan szavakat használnak, amiket az idősebbek már alig-alig értenek. A Boszporuszon át visz az út A fekete gólyák többsége márci­us 15-e után érkezik meg a faj legnagyobb hazai állományának otthont adó Gemenci erdőbe. Ti­pikus fészkelő helyei a tölgy-kő- ris-szil ligeterdők idős kocsányos tölgyfái. Az egyes párok terület­hűsége rendkívül változó. Fő táp­lálékuk az apró hal, béka, rovar. Az első fiókák május elején jön­nek a világra. A kirepülés akár már július közepén megkezdőd­het, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelé­ben tartózkodnak, majd útra kel­nek. A fekete gólyák két fő vonu­lási útvonala közül az egyik a Gib- raltári-szoroson, a másik a Bosz­poruszon vezet át. Magyarorszá­gon a szakemberek ismeretei szerint mintegy 380-420 pár fe­kete gólya fészkel, közülük mint­egy 40 pár a Gemencben. Az itte­ni populáció a világ legnagyobb sűrűségű fekete gólya állománya. Augusztus 1-jétől emelt bérekkel és újabb juttatás bevezetésével várjuk jelentkezésedet! Elindultak Afrika felé a gemenci fekete gólyák. így tett Jenő és Bea is, akikre GPS-jeladót szereltek a szakemberek. Érkeznek adatok a gólyák pon­tos útvonaláról, így a madarak te­rülethasználatáról is. A cél a fe­kete gólyák életmódjának jobb megismerése. A felnőtt madara­kat a fészkükön hálóval fogták be a szakemberek - a nemzetkö­zi gyakorlatnak megfelelően - ak­kor, amikor a tollazatukat váltó fi­ókáknak élelmet vittek. A közel 20 grammos jeladó mellény úgy rög­zítették a madarak hátára, hogy mozgásukban nem korlátozzák őket. A jeladó a GPS-helymegha- tározó által megadott földrajzi ko­ordinátákat SMS-üzenetként kül­di el egy számítógépes rendszerre, ahonnan az adatok bármikor le­tölthetőek és a madarak által meg­tett út térképen is megjeleníthető. Jenő a Vén-Duna partján, Bea a pörbölyi erdőben fészkelt. Bea augusztusban indult el, az első nap 272 km-t megtéve az éjsza­kát Szerbiában, Bozevac mellett töltötte. Jenő néhány napja indult el és most a horvátországi Kopá­csi réten tartózkodik. HIRCraTfe fíov Afrikába megy Jenő A Flextronics International Kft. Tabon található gyárába keres munkatársakat saját állományba, határozatlan idejű szerződéssel, azonnali kezdéssel, az alábbi munkakörökbe: > Operátor > Al Gépkezelő > Raktáros > Műszerész > Minőségellenőr Jelentkezés: ingyenesen hívható (06-80) 2Ü1-ö52-es Zöldszámon E-mail: job.tab@flextrorsics.com +10% jövedelem!

Next

/
Oldalképek
Tartalom